Pécsi Tudományegyetem

Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar

 

Kutatószeminárium II. a szociális és szolidáris gazdaság társadalmi hatásairól

Nyomtatóbarát változatPDF változat

A szociális és szolidáris gazdaság társadalmi hatásairól rendezett sikeres, nyílt Kutatószemináriumot Szekszárdon, 2017. május 11-én a PTE KPVK.

 

 


Az EMISE+ projekt és a szekszárdi egyetemi kar „Szociális gazdasági menedzser” szakirányú továbbképzés keretében lezajlott programcélja, hogy hozzájáruljon a szociális vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos európai stratégiához, és a nemzetközi együttműködés, valamint a program keretében megvalósuló képzések segítségével terjessze a szociális gazdaság eszméjét, illetve az európai jó gyakorlatokat.

 

A kutatószeminárium közönségét és előadóit Dr. habil Nagy Janka Teodóra PhD a képzés szakfelelőse, a projekt kari szakmai vezetője, általános és tudományos dékánhelyettes köszöntötte. A szakmai program során - a márciusi nemzetközi partnertalálkozó és nyitott képzési nap folytatásaként - a szociális gazdasági menedzser hallgatók szakmai közönség előtt mutatták be a szociális gazdaság társadalmi hatásainak vizsgálatával kapcsolatos projektjeiket.

Az érdeklődők így a komlói tésztagyártó szociális szövetkezethez, a Völgység Kincse gyümölcsleveket előállító szociális szövetkezethez, valamint az alsómocsoládi közösségi gazdaságfejlesztő programhoz kötődő társadalmi hatásvizsgálatról hallhattak beszámolót.

 

Az első előadó Sasvári Gábor volt, aki hallgatótársával, Gáspár Csilla Noémivel a komlói tésztagyártó szociális szövetkezet hatásvizsgálatát készítették el. A tésztagyár korábban közfoglalkoztatás keretében működött, majd átalakult szociális szövetkezetté, így a téma lehetővé tette a hazai szabályozás anomáliáinak bemutatását, valamint a foglalkoztatási szövetkezetek sajátosságainak megvitatását is. Mivel a tésztagyár csak nemrég alakult át szociális szövetkezetté, még nem lehet a társadalmi hatását igazán részletesen vizsgálni. Ezért a hallgatók, nagyon helyesen, nem a gazdasági és társadalmi hatásokat helyezték előtérbe a vizsgálatnál, hanem inkább marketing szempontból kutatták a szövetkezet által előállított termékek ismertségét és elfogadottságát. A kutatás egy kérdőíves vizsgálatra épült, melynek keretében 120 komlói, illetve környékbeli lakost, valamint 10 viszonteladót és 10 közétkeztetést biztosító céget kérdeztek meg a hallgatók. A komlói tészta ismertsége és elfogadottsága elég vegyes a megkérdezett csoportok körében, az eredmények mégis bizakodásra adhatnak okot.

 

A második előadás a Völgység Kincse gyümölcsleveket előállító szociális szövetkezet társadalmi hatásvizsgálatáról számolt be. A kutatási célját és módszereit Fekete Katalin közösségfejlesztő mutatta be. A vizsgálat fő iránya a változások megragadása volt a közösség életében. A hallgató érzékenységét mutatja, hogy egy olyan széleskörű értelmezési keretet határozott meg, amely segítette a szövetkezet társadalmi beágyazódásának vizsgálatát. Mivel a társadalmi hatásmérés e formája igen újszerű megközelítést eredményezett, módszertanilag valódi kihívás volt a kutatás megvalósítása. A hallgató lelkesedését mutatja a sokféle adatgyűjtési technika használata, amely lehetővé tette a kvalitatív és kvantitatív módszerek együttes alkalmazását. A kapott eredmények és azok ismertetése révén az érdeklődők igen részletes elemzést hallhattak a szövetkezet társadalmi hatásairól.

 

A harmadik előadásban az érdeklődők a társadalmi hatásvizsgálat egy újabb megközelítésével találkozhattak.. Az előadó, Váradi Katalin közgazdász, az alsómocsoládi közösségi gazdaságfejlesztő programhoz kapcsolódó helyi pénz, a Rigac társadalmi elfogadottságát vizsgálta. Ebben az esetben lehetőség volt klasszikus hatásvizsgálat lefolytatására, mivel a Rigac bevezetésekor 2013-ban, majd 2015-ben is volt egy hasonló vizsgálat a település lakosságának a körében. A hallgató a 2013-as felmérés kérdéseit használva összehasonlította a korábbi adatokat a 2017-es válaszokkal és ezek alapján készítette az elemzését. A vizsgálat középpontjában a Rigac elfogadottsága, a közösség életében játszott szerepe állt. Az előadás jól bizonyította, hogy a Rigac szerepe és jelentősége más, mint a helyi pénzeké általában, nemcsak marketing szerepe, hanem közösségépítő és helyi identitást erősítő hatása is van.

 

Az előadásokat követően Sasvári Gábor moderálása mellett lehetőség volt az elhangzottak megvitatására, valamint a kutatások értékelésére, amelyben az oktatókon kívül a jelenlévő szakemberek is nagy szerepet vállaltak. Az érdeklődők így a kutatószeminárium keretében bepillantást nyerhettek a magyar szociális gazdaság társadalmi hatásainak kutatásába, megismerhették és megvitathatták az egyes módszerek és technikák, valamint a hallgatói vizsgálatok eredményességét.

 


Az eseményt a „Partenariats Strategiques European Manager In Social Economy EMISE+ (Project N : 2015-1-FR01-KA202-015238)” Erasmus+ program támogatta.

 

 

 

rovat: 
You shall not pass!