Pécsi Tudományegyetem

Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar

 

Nyitott Nemzetközi Képzési Nap a szociális gazdaságról

Nyomtatóbarát változatPDF változat

A szociális és szolidáris gazdaság témakörében nemzetközi partnertalálkozónak adott otthont 2017. március 8-10. között a PTE KPVK szekszárdi campusa, a a „Partenariats Strategiques European Manager In Social Economy EMISE+ (Project N : 2015-1-FR01-KA202-015238)” program keretében. Az esemény második napján, március 9-én Nyitott Nemzetközi Képzési Napot rendeztek, amelyen francia, olasz és spanyol szakember előadásaiból ismerhették meg a külföldi jó gyakorlatokat a téma iránt érdeklődők.

 

 

Dr. Nagy Janka Teodóra főiskolai tanár, a PTE KPVK dékánhelyettese, valamint a Szociális gazdasági menedzser posztgraduális képzés szakfelelőse köszöntötte a megjelenteket. Röviden bemutatta az EMISE+ projektet, amelynek keretében megvalósult ez a nemzetközi szeminárium, illetve ismertette a Szociális gazdasági menedzser szakirányú továbbképzés fő célkitűzéseit. A képzés hallgatóin kívül hazai szakemberek, szociális gazdaságban tevékenykedők, kutatók, polgármesterek, vidékfejlesztők is kíváncsian várták a nemzetközi szakembergárda előadásait. A program nemzetközi kitekintést ígért az Európai Unió szociális, szolidáris gazdasági törekvéseire, szabályozására, szereplőire, valamint jó gyakorlataira. A francia, olasz és katalán példák bemutatása mellett fontos volt a szociális és szolidáris gazdaság társadalmi, gazdasági és foglalkoztatáspolitikai háttere.

Agostino BURRUNI: A szociális gazdaság történeti, társadalmi alapjai Franciaországban

Az első előadó Agostino BURRUNI Franciaországból érkezett, a dijoni Cité de l'Autre Economie szervezet projektvezetője. A szervezet a tudatos és felelős fogyasztás eszméjét hirdeti, és keresi az ezzel kapcsolatos közösségi megoldásokat. Agostino Burruni egy paradoxonnal jellemezte a francia szociális gazdaság helyzetét : a hétköznapokban a franciák alig vagy tévhitektől vezérelve ismerik a szociális gazdaságot, miközben önálló minisztere van és igen sokféle, nagyszámú munkavállalónak megélhetést biztosító szervezet tevékenykedik e szektorban. A szociális gazdaság csak a politika által használt fogalom Franciaországban. A 2008-as gazdasági válság időszakában többféle gazdasági forma, tevékenységtípus jött lére, amelyeket az előadó egymástól megkülönböztetve definiált és példákkal illusztrált (pl. körkörös, funkcionális, együttműködő, valamint szociális  és szolidáris gazdaság). A lényeg azonban a közös alapelveken van, amelyek betartása révén válhat egy szervezet a szociális és szolidáris gazdaság részévé. A főbb alapelvek: nem a nyereség szétosztása a cél, demokratikus irányítás valósul meg a tagok és érintettek bevonásával és részvételével. A 2014-ben megszületett jogi szabályozás előtt Franciaországban csak törvényben meghatározott, ezt követően bármilyen tevékenység lehet a szociális gazdasághoz tartozó, ha a megadott jellemzőkkel bír, azaz nem az számít, hogy ki és mit csinál, hanem az, hogy hogyan. A közösségi szerepvállalás kiemelkedő a francia gyakorlatban.

 

Pierluca GHIBELLI: Európai szociális gazdasági menedzsment-technikák és az olasz szociális szövetkezetek

A második előadó Pierluca Ghibelli a milánóiConsorzio Gino Matarelli igazgatója, aki a CGM szövetkezeti csoport bemutatásán túl az olaszországi szociális szövetkezetek sajátosságait is ismertette. Olaszországban a törvény a szociális szövetkezetek 3 típusát különbözteti meg: szolgáltatási szervezetek, termelési szövetkezetek, valamint vegyes szövetkezetek. Az 1991-es törvény a már működő gyakorlat alapján határozta meg a szociális szövetkezeti tevékenységet, a 2005-ös szabályozás viszont a szociális vállalkozás fogalmát definiálta, továbbá meghatározva a résztvevőket. A legfontosabb elvárások a szervezetek felé: legyen vállalkozói tevékenység, de nonprofit vállalkozás, valamint legyen igazolható a társadalmi felelősségvállalás. A szabályozás sok dilemmát vetett fel, mert a vállalkozások nem akartak átalakulni nonprofit szervezetté, ezért újabb és újabb alternatívák jelennek meg, gazdagítva a terület sokszínűségét. Az előadás egyik legérdekesebb része volt, amikor arról a társadalmi kísérletről számolt be az előadó, amelyet úgy írt le, mint a szövetkezeti modell hibridizációját. Hibrid vállalkozásnak tekintik azokat a projekteket, amelyeknél forprofit és nonprofit szervezetek együttműködéséről van szó. Szociális céllal jöttek létre, profitot termelnek, de nem cél a szétosztás. Ez jelentős kihívás napjainkban Olaszországban, nehéz meggyőzni a profitorientált közreműködőket a társadalmi felelősségvállalás fontosságáról, a társadalmi hasznosságról, és az egyéni érdek helyett a közérdekről.  

 

Jordi ESTIVILL és Ivon MÍRÓ: Innováció és innováció menedzsment a katalán szociális gazdaságban

A két előadó a Xarxa d'Economia Solidària barcelonai szervezet igazgatója és projektmenedzsere. Jordi Estivill a szociális gazdaság kialakulásának történeti és társadalmi jelentőségét hangsúlyozta, bemutatva azokat a társadalmi mozgalmakat, melyek a létrehozói voltak ennek a sajátos gazdasági tevékenységnek. Ivon Míró a katalán modell főbb jellemzőit vette számításba. Napjainkban a barcelonai szolidáris gazdaság több ezer innovációból és kezdeményezésből áll. A szolidáris gazdaság egy új politikai és társadalmi kommunikációt, párbeszédet hozott a városba és annak közösségeibe. A katalánok demokratikus közgazdaság elvét hangsúlyozzák, melynek lényege a társadalmi felelősségvállalás helyi szintű megvalósítása. A cél nem a profit, hanem a többletek szétosztása azoknak, akiknek szükségük van rá. Nagyon sokféle gazdasági forma van jelen a katalán modellben. Legelterjedtebbek a foglalkoztatási szövetkezetek, valamint a szolgáltatási szövetkezetek, de népszerűek a fogyasztói szövetkezetek is, amelyek nemcsak az élelmiszer, hanem a kultúra fogyasztására, pontosabban a katalán kultúra terjesztésére szerveződnek. Érdekes a helyi fogalomhasználat, határozottan elkülönül a szociális és a szolidáris gazdaság fogalma. A régi gyakorlat egyértelműen a szociális gazdaság tárgyköréhez tartozik, míg napjainkban inkább szolidáris gazdaságról beszélnek. A szociális gazdaság a törvény által meghatározott forma, míg a megvalósuló gyakorlat (alapelvek, szervezési és működési gyakorlat) a szolidáris gazdaság.

Jeanine VERNA: Az európai szociális gazdaság gyakorlata egy projekt tükrében

Jeanine Verna a CENTRE RESSOURCES AROBASE igazgatója és egyben az EMISE+ projekt gazdája bemutatta a nemzetközi program céljait és főbb tevékenységeit. A közreműködő szervezetek jó gyakorlatai mellett a projekt vállalásairól, elkészült vagy készülő szakmai anyagairól is képet kaphattak az érdeklődők.

Az előadások francia, olasz és spanyol nyelven hangzottak el, a szervezők biztosították a tolmácsolást és így az előadásokat követően szakmai vitára is lehetőség nyílt, összehasonlíthatóvá téve a részt vevők számára az egyes országok gyakorlatát, szabályozási és működtetési különbségeit a szociális és a szolidáris gazdaság területén.

 

 

 

 

 

 

rovat: 
You shall not pass!