Vidékfejlesztési Kutatóközpont

Küldetésnyilatkozat

A PTE KPVK Vidékfejlesztési Kutatóközpont feladata:

  • A vidéki térségek fejlesztési lehetőségeinek feltárása, a fejlesztést megalapozó kutatási-fejlesztési programok kezdeményezése, kidolgozása, végrehajtása, konzorciális projektek koordinálása a vidékfejlesztés, fenntartható természeti erőforrás használat és fenntartható kultúrtáj-gazdálkodás területén.
  • A hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs eredmények gyakorlati alkalmazásának elősegítése.
  • A témák összetettsége, multidiszciplináris megközelítése miatt, a Vidékfejlesztési Kutatóközpont törekszik a PTE-n belüli szinergiák kihasználására, valamint sokrétű és széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítására.
  • A tudományos, szakmai ismertség és elismertség növelése. A Vidékfejlesztési Kutatóközpont tevékenységével elősegíti a PTE KPVK tudományos publikációs aktivitását, a tudományos és a szakmai közéletben való részvételét.
  • A Vidékfejlesztési Kutatóközpont támogatja a PTE regionális fejlesztésekben vállalt szerepét.
  • Projektjei végrehajtását főként hazai és nemzetközi pályázati forrásokból, megbízásokból finanszírozza, ezért kiemelt feladata a forrásgenerálás.

 

 

PTE KPVK Vidékfejlesztési Kutatóközpont tevékenysége

 A vidékfejlesztés és a kutúrtáj-gazdálkodás új, néhány évtizedes múlttal rendelkező, az egész világon dinamikusan fejlődő tudományterületek. A vidék életében, a vidéki gazdaságban a mezőgazdálkodás szerepe ma is meghatározó, ám a vidékfejlesztési programok célja a vidéki termelés diverzifikálása, a multifunkcionális vidék kialakítása. A mezőgazdaságon belül is a fő ágazatok (növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet) mellett a kisebb speciális területek, mint pl. az erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás, méhészet, erdei mellékhaszonvételek is jelentősek lehetnek egyes régiókban, így a Dél-Dunántúlon is. Emellett a gazdaság horizontális lehetőségeinek kihasználásán túl a vertikális elemek (élelmiszeripar, feldolgozás, turizmus stb.) valamint a társadalmi, kulturális sajátságok, erőforrások is a vidékfejlesztés területéhez tartoznak. A vidékfejlesztés tehát egy integráló terület.

A kultúrtáj a természeti adottságok, az emberi tevékenységek, gazdálkodás, hagyományok és kultúra egymásra hatásaként, ezek folyamatos változása során egyfajta evolúciós folyamatban alakul ki. Ezek a kölcsönhatások a jelenben is működnek, ezért a kultúrtáj dinamikusan változik. A fenntartható kutúrtáj-gazdálkodás a vidékfejlesztés legfőbb területe.

A vidékfejlesztés és a kultúrtáj-gazdákodás legfontosabb kihívása az ökológiai, társadalmi, gazdasági és kulturális fenntarthatóság, a természeti és kulturális örökség értékek konzervációja.  

 

A fentiekből következően a Vidékfejlesztési Kutatóközpont tevékenységében meghatározó a holisztikus szemlélet, a regionális lehetőségekhez való alkalmazkodás és a fenntartható fejlődés lehetőségeinek keresése. A Vidékfejlesztési Kutatóközpont folyamatosan kutatja a profiljába illő, megoldandó problémákat. Ennek érdekében figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi, európai uniós szakpolitikai intézkedéseket, stratégiákat, kiemelten a regionális fejlesztési programokat, ezek végrehajtását. Részt vesz a szakmai közéletben, kapcsolatot tart a gazdálkodók széles körével, így tájékozódik a lokális szinten megjelenő problémákról. A kapcsolattartásra, információszerzésre, és a közös projektek kidolgozására együttműködik a régió települési önkormányzataival, a megyei önkormányzatokkal, a Hermann Ottó Intézettel, civil szervezetekkel és kamarákkal, fejlesztési ügynökségekkel, a PTE kutatóival és kutató- és oktatóhelyekkel és a gazdálkodók széles körével hazai és nemzetközi szinten is.

 

Partnereivel kooperálva kutatási, fejlesztési, tanácsadási, képzési programokkal, a jó gyakorlatok bemutatásával, gazdálkodói szakmai közösségek létrehozásával járul hozzá a térség vidékfejlesztési céljainak megvalósításához. A Vidékfejlesztési Kutatóközpont eredményei segítik a vidékfejlesztési támogatási programok kidolgozását, a prioritások meghatározását, valamint tevékenységével, szolgáltatásaival előmozdítja e programok sikerét.

 

Bármely vidékfejlesztési vagy kultúrtáj-gazdálkodási program hosszú távú tervezése és autonóm működése csak elegendő releváns információ (adat és tudás) birtokában lehet eredményes. Ennek újszerű formáját és feltételeit teremtik meg a Vidékfejlesztési Kutatóközpont közreműködésével létrehozandó tájobszervatóriumok. A tájobszervatóriumok kiemelt funkciója a döntéstámogató, információs, adatgyűjtő, koordináló tevékenység. Ennek keretében a helyi érintettek és érdekeltek (pl. önkormányzatok, civil szervezetek, gazdálkodók és szervezeteik stb.) információt gyűjtenek és osztanak meg a természeti és kulturális örökség állapotáról, ill. használatáról, a jó és gyakorlatokról és a kudarcokról. Az adatgyűjtésbe a lakosságot is bevonhatják („citizen science”). Ezzel nemcsak friss és nagyfelbontású adatokhoz lehet jutni, de a helyi emberek felelősségvállalását, együttműködését is erősíteni lehet. A közös ismeretanyagra támaszkodnak a helyi kezdeményezésű projektek. A KPVK Vidékfejlesztési Kutatóközpontja részben kezdeményezője, katalizátora lehet a tájobszervatóriumok létesítésének, részben számos K+F+I témával kapcsolódhat a módszertani, elemzési tevékenységekbe valamint a döntéselőkészítő és -támogató rendszerek és szolgáltatások fejlesztésébe. Ezeket a programokat az érintettekkel szoros együttműködésben, konzorciális pályázatok keretében lehet megvalósítani.

 

Ugyanakkor a térség hátrányos helyzetéből adódóan a gazdálkodóknak kevés lehetőségük van az innovációhoz szükséges kutatások és fejlesztések elvégzésére. Ezért a KPVK-nak az igényekhez igazadó oktatási tevékenysége mellett saját K+F projekteket is indítania kell a Vidékfejlesztési Kutatóközpont szervezésében, legfőképpen perspektivikus, de a térség gazdálkodóinak kockázatvállalási képességét meghaladó területeken. Ilyenek lehetnek a speciális precíziós technológiák fejlesztése, „okos tanya” fejlesztés, az IKT alkalmazása a gazdálkodás teljes spektrumában a döntés-előkészítéstől az értékesítésig.

 

A Vidékfejlesztési Kutatóközpont tevékenységében a tudományos megalapozottságot és igényességet tartja szem előtt. A feladatai végzése során az elérhető legmagasabb szintű tudományos publikációk készítésére törekszik. Lehetőségei szerint rendszeresen megjelenik a tudományos és szakmai rendezvényeken, ilyeneket maga is szervez. Kutató, fejlesztő munkájába a hazai és külföldi kutatók, szakértők széles körét vonja be, kiemelten a PTE hallgatóit, doktoranduszait, a PTE KPVK és más karok oktatóit kutatóit. Ezzel segíti a PTE-n belüli szinergiák kihasználását, az oktatók és kutatók tudományos előrehaladását, és az utánpótlás kinevelését.  

 

A Vidékfejlesztési Kutatóközpont tevékenységét részben a PTE KPVK költségvetéséből, részben K+F pályázatokból és külső megbízásokból finanszírozza. Ennek érdekében intenzív pályázati tevékenységet folytat. Keresi a megpályázható témákat, a pályázati lehetőségeket, szervezi a pályázati konzorciumokat, koordinálja a pályázatok megvalósítását.

 

A Vidékfejlesztési Kutatóközpont céljai

  • Kialakítja a PTE vidékfejlesztési kutatási és oktatási irányát. Ezzel kibővíti a PTE tevékenységét.
  • Újabb lehetőséget teremt hazai és külföldi hallgatók PTE-n való tanulására.
  • Eredményeit folyamatosan különböző szinteken publikálja. Ezzel nemcsak az eredmények széleskörű megismertetését segíti, de emeli a PTE KPVK tudományos és szakmai rangját.
  • Kutatási, fejlesztési, tanácsadási és képzési tevékenységével hozzájárul a Dél-Dunántúl elmaradott, hátrányos helyzetű térségeinek fejlesztéséhez.
  • Integráló tevékenységével a PTE és a helyi gazdálkodók, szervezetek, intézmények között újszerű kapcsolatokat hoz létre.
  • Tevékenyégével segíti a vidéki élet szereplőinek döntéseit a vidékfejlesztés és a kultúrtáj-gazdálkodás területén.
  • Elősegíti az egyes ágazatok elkülönült fejlesztési tervei helyett egy összehangolt, holisztikus, együttműködésen alapuló gondolkodásmód, tervezési és gazdálkodási rendszer kialakítását.
  • A jó gyakorlatok bemutatásával támogatja és stimulálja a helyi ötleteket, kezdeményezéseket és ezek megvalósítását.
  • Pályázati tevékenységével, eredményei hasznosításával újabb forrásokat von be, amelyeket a PTE KPVK oktatási és tudományos fejlesztésére lehet fordítani.

 

A Vidékfejlesztési Kutatóközpont vezetője:

Dr. habil Szemethy László egyetemi docens, intézetigazgató, dékáni megbízott

 

A Vidékfejlesztési Kutatóközpont vezető helyettese:

Dr. Némethy Sándor tudományos főmunkatárs

 

A Vidékfejlesztési Kutatóközpont Titkára:

Vas-Guld Zsuzsanna egyetemi tanársegéd

 

A Vidékfejlesztési Kutatóközpont létrehozása és működése

A Vidékfejlesztési Kutatóközpontot a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kara hozza létre azzal a céllal, hogy a KPVK átalakítása során kialakítandó új profilt erősítse.

A Vidékfejlesztési Kutatóközpont elsősorban a Vidékfejlesztési Intézet munkatársaira, de a KPVK más intézeteinek dolgozóira, és – különösen a felépülés szakaszában – a KPVK adminisztrációjára  támaszkodik.

A financiális feltételek kialakítása után a Vidékfejlesztési Kutatóközpont kialakítja saját szervezetét.

A folyamatos napi működést a Vidékfejlesztési Kutatóközpont vezetője, helyettese és titkára biztosítja. Ebbe bevonja az egyes feladatokban érintett PTE munkatársakat, valamint a partnerek képviselőit.

A döntéseket egyhangú határozatokkal fogadják el, amelyek biztosítják a Vidékfejlesztési Kutatóközpont magas színvonalú működését. A PTE és az önkormányzatok által biztosított szervezeti egységében és infrastruktúrájában működik.

 

A Vidékfejlesztési Kutatóközpont nem önálló szervezeti egység, munkáját a KPVK-n belül a Vidékfejlesztési Intézet keretei között végzi.

 

A Vidékfejlesztési Kutatóközpont elérhetőségei:

Postacím: 7100 Szekszárd, Rákóczi u. 1.
Telefon: +36 74 528 300, +36 30-4746733
e-mail: szemethy.laszlo@kpvk.pte.hu
Honlap: www.kpvk.pte.hu