Az emberiség története akkor fog véget érni, amikor az ember istenné válik

„Az emberiség története akkor fog véget érni, amikor az ember istenné válik”

Ma figyelmen kívül hagyni a mesterséges intelligenciát olyan lenne, mint 2007-ben lekicsinyelni a mobiltelefont. Az életünk minden részébe be fog kúszni az MI, oda is, ahová eddig nem gondoltuk volna. Forradalmasíthatja az orvoslást, a közlekedést, a klímaváltozás elleni küzdelmet, az oktatást, és segíthet csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ámde veszélyei is vannak, és itt ne rögtön gyilkos robotokra gondoljunk – az Európai Unió mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottsága (AIDA) őszre ígért, még a ChatGPT elindítása előtt megalkotott kereteknél jóval szigorúbb szabályozása elsősorban az adat- és a fogyasztóvédelemre fókuszál, hiszen a példátlan léptékű adatgyűjtés előidézheti a tömeges megfigyelést, az alapjogok sérülését. A lehetőséget látja az MI-ben Laki Beáta filozófus is, egyben morális kötelességünket, hogy az emberiség javára és boldogulására használjuk azt, hiszen számos tudományos innovációt tudunk felsorolni ellenpéldaként, gondoljunk akár a mozikban most vetített Oppenheimer-történetre.

– A mesterséges intelligenciával kapcsolatban általában mérnökök vagy informatikusok nyilatkoznak, ön viszont filozófus. Mit tud mondani az MI-ről a filozófia?

– Az ember valóban azt hiheti, hogy a témával csak a mérnökök vagy az informatikusok foglalkoznak. Ha azonban jobban belegondolunk abba, mit is jelent maga a mesterséges intelligencia, problémákba ütközünk. Filozófiai szempontból leginkább az olyan fogalmi alapok meghatározásának nehézsége merül fel, mint például, hogy mit jelent embernek lenni, mitől vagyunk mások, mint az állatok, és mitől mások, mint – ebben az esetben – az MI. Hogy miképpen tudjuk megragadni az emberi tudatot, amelyre még a biológusoknak sincs végső válaszuk. Vagy hogy milyen kötelességeink, felelősségeink vannak az egyes MI-rendszerek alkalmazásakor, és ezek milyen szabályok mentén tudják a leginkább az emberek érdekét képviselni.

– A sok kérdés közül kezdjük a legkézenfekvőbbel: hogyan tudjuk pontosan meghatározni a mesterséges intelligenciát?

– Erre van egy nagyon szép „microsoftos” definíció, ami így hangzik: az MI egy számítógépes rendszer azon képessége, amely az emberihez hasonló kognitív funkciókat tud utánozni. Ilyen például a tanulás vagy a problémamegoldás.

Laki Beáta filozófus

| Fotó:

Rajnai Richárd

– Ilyen egyszerű lenne?

– Vannak azért fokozatok. A ma is elérhető mesterséges intelligencia kvázi „csak” imitálni tudja az emberi képességeket, de azt olykor zavarba ejtően jól csinálja. Ezt szűk vagy gyenge mesterséges intelligenciaként szokták emlegetni. A következő szint az általános mesterséges intelligencia, ami már sokkal inkább afelé hajlik, hogy nemcsak imitálja, de reprodukálja is az emberi gondolkodást. És van a harmadik fokozat, a mesterséges szuperintelligencia, amely idővel már felül is múlhatja az emberi intelligenciát, és képes lehet akár érzelmek és kapcsolatok kialakítására.

– Ez a Skynet a Terminátorból?

– A közbeszédben valóban a Skynetet szokták felhozni elrettentő példaként, de azért nem erről van szó, vagy legalábbis ez egy rendkívül negatív opció a sok lehetséges forgatókönyv közül. Abban az értelemben azonban azonosítható a Skynet a mesterséges szuperintelligenciával, hogy valóban egy öntudatra ébredt entitásról beszélünk. Az viszont, hogy ez hogyan integrálódik az emberi társadalomba, talán nem feltétlenül lenne ennyire végletes.

– A mai MI-k melyik fokozatba sorolhatók?

– Jelenleg a szűk mesterséges intelligencia szintjén vagyunk, ami az imitációban testesül meg. Ez azt jelenti, hogy a mai MI képes arra, hogy a mi intelligenciánkat reprezentálja, de arra nem, hogy önmaga értelmezzen. Persze

vannak benne mélytanuló rendszerek, a hatalmas számítási kapacitásnak köszönhetően pedig olyan eredményeket tud rövid időn belül kihozni, amiket mi, emberi képességeinkkel, nem tudunk elvégezni. Ezért is keltheti néha azt az illúziót, hogy ez valami olyan, mint mi, csak „sokkal jobb”. 

Észben kell azonban tartani, hogy ezek algoritmusok. Nem önálló, gondolkodó lények, nem szándékkal felruházott valamik, hanem programok, amiket mi, emberek irányítunk. Mi hozzuk létre adott feladatok elvégzésére.

– Ennek fényében megvalósulhat valaha is a mesterséges szuperintelligencia? Kell félnünk, hogy kipusztítja az emberiséget?

– Vannak kétségeim afelől, hogy valaha is megvalósulhat-e a mesterséges szuperintelligencia, de ha igen, arra vonatkozólag több forgatókönyvet is fel tudunk vázolni, amikben a békés együttéléstől az emberiség kipusztításáig minden szcenárió megjelenhet. Én azonban úgy gondolom, hogy az emberiség kipusztítását mi magunk is meg tudjuk oldani. Ott van például az erőforrásokért való harc, a túlfogyasztás, a természet kizsákmányolása és a klíma – az ember, illetve az élővilág számára – élhetetlen mértékű megváltoztatása. Úgyhogy van több opció, ami sokkal közelibb az emberiség szempontjából, mint az a veszély, amit a mesterséges szuperintelligencia magában hordozhatna. Azt azonban még így sem szabad elfelejtenünk, hogy amikor emberként megalkotunk egy tőlünk független biológiai vagy nem biológiai létezőt, akkor – talán fogalmazhatok így – Istent játszunk. Yuval Noah Harari mondta azt, hogy az emberiség története akkor kezdődött, amikor megalkottuk Istent. Ennek fényében az emberiség története akkor fog véget érni, amikor az ember istenné válik…

Fotó:

ISAAC LAWRENCE

| Forrás:

AFP

– Van viszont egy a másik, racionálisabb veszély is. Mégpedig az, hogy az MI elveszi a munkánkat…

– Az kétségtelen, hogy átalakulhat a munkaerőpiac. Vannak az olyan generatív nyelvi modellek, mint például a Chat GPT, amelyek képesek nagyon egyszerűen és nagyon gyorsan jó szövegeket írni, így a szövegírásnak az értéke változni fog. Az automatizálható folyamatokat a mesterséges intelligencia valószínűleg ki fogja váltani, de nem hinném, hogy ez azt jelenti, hogy több millióan fognak az utcára kerülni. Inkább azt mondom, hogy képessé kell válni a mesterséges intelligencia alkalmazására.

Ezek a rendszerek nagyon jók, de nem tökéletesek. Az emberi kontrollnak, az emberi kreativitásnak is meg kell maradnia. 

Két éve részt vettem egy „MI az egészségügyben” fókuszú képzésen, ahol már akkor hangsúlyozták: nem en bloc a radiológusokat fogja felváltani a mesterséges intelligencia, de azokat a radiológusokat igen, akik nem használják azt. Ez ma is megállja a helyét. Úgyhogy itt az emberi képességek fejlesztése is megjelenik a mesterséges intelligencia alkalmazása mellett. Én személy szerint is úgy gondolom, hogy a technológiára egy jó lehetőségként, és leginkább eszközként kellene tekintenünk. De olyan eszközként, amit meg kell ismernünk, mert ha megismerjük, akkor tudjuk majd jól használni.

– Ha már szóba került a ChatGPT: sokan ebben látják az MI következő lépcsőfokát.

– A ChatGPT megpróbálja azt az illúziót kelteni, hogy egy értelmes, emberszerű valakivel beszélgetünk. Közben pedig csak statisztikai eredmények felhasználásával dobálja vissza azokat a szavakat, amelyek a legvalószínűbben követik egymást. Ami a nagy hiányossága ChatGPT-nek (és jelenleg a mesterséges intelligenciának is), az a szemantika. A chatbot nem értelmez, csak szabályokat követve, az említett statisztikai eredményeket felhasználva ad vissza szavakat. Látjuk, hogy gyorsan fejlődik, sok mindenre tudjuk használni, de ha nem vagyunk kritikus gondolkodók, akkor belefuthatunk olyan hibákba, amiket lehet, hogy a ChatGPT-re való hagyatkozás nélkül nem követtünk volna el.

 

 

A ChatGPT kimondta, hogy nem hisz Istenben

 

Megkérdeztük tőle, és bár sokáig kerülgette a forró kását, csak kibökte végül. Mások hitét azért tiszteletben…

– Mi lesz a következő szint, ami megjelenik az életünkben a mesterséges intelligencia kapcsán?

– Az életünk minden részébe be fog kúszni az MI, még oda is, ahová eddig nem gondoltuk volna. Dőre gondolat azt hinni, hogy megálljt tudunk parancsolni a térhódításának, ráadásul a tiltás sosem vezet jóra. Semmiképpen sem tiltanám, hanem inkább azt szorgalmaznám, hogy minél jobban ismerjük meg a működését, és így a benne rejlő lehetőségeket is.

– Tehát amikor Elon Musk és sokan mások azt nyilatkozzák, hogy lassítani kellene a mesterséges intelligencia fejlesztésével kapcsolatban, akkor nem arról van szó, hogy az öntudatra ébredéstől kell tartanunk, hanem arról, hogy nem tudjuk jól kezelni?

– Én inkább ezt gondolnám, legalábbis sokkal életszerűbb oknak látom ezt jelenleg.

– Tehát az oktatásra kellene nagyobb hangsúlyt fektetünk, hogy legalább a most felnövekvő generáció tudjon róla, mi is tulajdonképpen a mesterséges intelligencia?

– Ez egy kétségtelenül szükséges feladat lenne, mert nemcsak az okostelefonunkat, de a termosztátunkat és a röntgenképelemző rendszereinket is mesterséges intelligenciák támogatják. Az oktatásba is nagyon sok mindent bele kellene még tenni. Nemcsak a képességfejlesztést, hanem az alapvető ismeretek átadását is a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

Fotó:

FABRICE COFFRINI

| Forrás:

AFP

– Elképzelhető, hogy a jövőben az MI a barátunk vagy akár a házastársunk lehet?

– Már így is furcsábbnál furcsább dolgokkal, például szellemekkel kötnek házasságot az emberek. Ami az MI-t illeti, mivel nemcsak szoftveralapú, például virtuális asszisztens, arcfelismerő, vagy éppen chatbot MI-k vannak, hanem egyre inkább fizikai alapúak is, mint a robotok, az önvezető járművek, vagy éppen a drónok, ezért elképzelhető, hogy például egy segítő robot olyan mértékű rokonszenvet válthat ki a használójából, hogy az elkezd kötődni hozzá. Pszichológiailag ez nem meglepő, és nem is egyedi, hiszen az okostelefonunkhoz is tudunk kötődni.

Az MI-vel való kapcsolatunknak azonban akár az interperszonális életünkre, személyes kontaktusainkra is hatása lehet, melynek mind a pozitív, mind pedig a negatív következményeivel is tisztában kell lennünk. 

Amit azonban sosem szabad figyelmen kívül hagynunk az MI fejlesztése, felhasználása és alkalmazása során, hogy morális kötelességünk az ember és az emberiség javát szolgálnunk vele, nem pedig ártó célok megvalósítására használni. Triviálisnak tűnhet ez a kijelentés, de sajnos számos ellenpéldát fel tudunk sorakoztatni az emberiség történetében egy tudományos innováció negatív alkalmazására. Ezért is van szükség a közös irányelvekben való megegyezésre globális szinten, még ha ez nehéznek is tűnik.

Filozófus, bioetikus, a PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet oktatója, kutatója. Főbb kutatási területei az orvosi és környezeti etika, valamint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos morális és egyéb filozófiai kérdések vizsgálata. Doktori értekezését 2019-ben az emberi (képesség) fokozás és a transzhumanizmus etikai vonatkozásai témában írta.

Forrás: Nepszava.hu