Dr. Brachinger Tamás bemutatkozó
Dr. Brachinger Tamás
Mentoroktató
Baján élek. Hobbim a rockzene hallgatása, művelése és a természetfotózás. Házi kedvencem Füles nevű kan szálkás szőrű tacskó.
Oktatott tárgyai:
Kutatásmódszertan, Hátrányok, társadalmi egyenlőtlenségek megnevezése a köznevelési intézményekben, Alkalmazott társadalomkutatás szociálpedagógiai környezetben, Civil szervezetek, civil társadalom, Helyi társadalom, helyi politika, Helyi társadalom, helyi közösség- ifjúság, nevelés, művelődés
Hol voltál egyetemista, s mi a végzettséged?
Szegeden és Pécsett voltam diák. Eredeti szakmám népművelő (kulturális szakember). Utána politológus lettem.
Volt-e egyetemistaként valami meghatározó élményed, ami ma is fontos az életedben?
Igen! Néhány „nagy” tanár egyéniség volt diákkoromban, akik autonóm módon gondolkodtak a világról és bátran állást foglaltak.
Volt-e egyetemi oktatód, akire szívesen emlékszel vissza, miért?
Lényegében az előzőekben ezt már megválaszoltam. Azért, mert úja és újra igazodási pont a magatartásuk, kiállásuk a most meghozott és meghozandó döntéseimben.
Szerinted milyen a jó diák?
Aki konstruktív a munkában, de nem tekintélytiszteletből vagy szabálykövetésből működik együtt a tanárral, hanem mert partner és ezt mindketten így is gondolják.
Milyen a jó tanár?
Aki nem a hatalmi távolság érzékeltetésével, hanem személyiségével és tudásával igyekszik eredményeket elérni.
Mit gondolsz a tanári felelősségről?
A tanári felelősség nem az adminisztratív szabályok betartásában és betartatásában kell, hogy megnyilvánuljon, hanem a pozitív, alkotó tanár-diák kapcsolatokban, az odafigyelésben.
Mit üzennél egykori egyetemista énednek mai fejjel, ha ma találkozhatnál vele?
Never stop!
Mások a mai hallgatók, mint régen? Miben?
Nyilván mások a problémáik és a kihívásaik is. A kor, amelyben felnőnek, sokkal kiszámíthatatlanabb, mint néhány évtizede volt. Remélem, jóval nagyobb felelősséggel viszonyulnak a kapott világukhoz, mint a korábbi nemzedékek. Az egyéni boldogulásukban természetesen megfogalmazhatnak teljesen szokványos célokat; családalapítás, karrier, lakhatás, de már ezeket is befolyásolni fogja a megváltozó természeti, gazdasági, társadalmi, demográfiai, erkölcsi környezet. Nem irigylem ezért őket!
Van-e kedvenc írásod saját tolladból melyet jó szívvel ajánlanál a hallgatóknak, miért?
Egy 1991-ben a Váci Mihály Irodalmi Kör gondozásában kiadott versantológiában megjelent versem az, amelynek címe Óriáskerék. Azért, mert a saját nemzedékem kor- és kórképe.
Kivel találkoznál szívesen, kortárs vagy nem kortárs hírességgel, és mit kérdeznél tőle?
Eötvös Józseffel, akitől azt kérdezném - annak fényében, hogy 150 éves a tankötelezettség intézménye-, vajon a magyar társadalom felkészült-e a 21. század kihívásaira?
Az általam preferált ismeretkörök, amelyek foglalkoztatnak és különféle tantárgyak formájában oktatom azokat, három csoportba sorolhatók, de azért bőven van átfedés közöttük. Egyfelől a társadalomtudományi kutatásmódszertant többféle képzés hallgatóinak oktatom. Ennek közvetlen haszna a szakdolgozat metodológiailag korrekt megírása lehet, távolabbi hatása viszont az értelmiségi létben a társadalmi folyamatok alaposabb, kevéssé felszínes megértése lehet. A másik terület, amely a pedagógusképzéshez is kapcsolódik, a társadalmi hátrányok, egyenlőtlenségek megjelenése a köznevelési környezetben, azok azonosítása, kategorizálása, esetleges kezelése. A harmadik terület mindenképpen a szívem csücske; a civil társadalom, a civil szervezetek, a részvételi demokrácia, az állampolgári cselekvés problematikája.