Fókuszban a hátránykezelés a köznevelésben

 

Új, innovatív tananyagokkal gazdagodott a szekszárdi pedagógusképzés – avagy fókuszban a hátránykezelés a köznevelésben

 

Az EFOP-3.4.3-16-2016-00005 „Korszerű egyetem a modern városban: Értékközpontúság, nyitottság és befogadó szemlélet egy 21. századi felsőoktatási modellben” PTE-projekt „A hátránykezelés módszertana és eszközrendszere a pedagógusképzésben” alprojektjében négy e-tananyag készült el és vár a 2019/2020. tanév szeptemberétől a képzésben történő hasznosításra Szekszárdon a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karán. 

A tananyagok közös célja, hogy komplex közelítést nyújtsanak az összetett kérdéskör vizsgálatához. A hazai köznevelési intézmények helyzetét elemző e-tananyag (Brachinger Tamás: Hátrányok – társadalmi egyenlőtlenségek. Adalékok a társadalmi egyenlőtlenségek megjelenéséhez a hazai köznevelési intézményekben) a gyakorlati orientációt erősíti a képzésben, a társadalomismereti tartalmak mellett a módszertan sokszínűségét is felmutatva.

Gyakorló pedagógus kollégák saját tapasztalataik alapján többször is megfogalmazták, hogy a hétköznapi pedagógiai gyakorlat szempontjából komoly kihívást jelent a család folyamatos funkció- és szerepváltozása. A pedagógusképzés hallgatói, de a leendő pedagógusok számára is nélkülözhetetlen ismereteket, adatokat, összefüggéseket és folyamatokat mutat be az az e-tananyag (Bognár Szabina-Farkas Éva-Györkő Enikő-Nagy Janka Teodóra-Varga István: A családról múlt és jelen időben), amely hiánypótlónak is tekinthető az alsófokú pedagógusképzésben.

Éppen úgy, mint a pedagógus pályára készülő hallgatókat a cigány közösségekre vonatkozó alapvető fogalmakkal, közösségi kultúrájuk vizsgálatának differenciált formáival megismertetni kívánó e-tananyag (Nagy Janka Teodóra-Sztojka-Kovács Petra:Romológiai alapismeretek. Közelítések a cigány közösségi kultúrához). A cigányság történeti és táji tagolódásának, közösségi kultúrájuknak, továbbá a romák a mai magyar társadalomban elfoglalt helyének és szerepének vizsgálata mellett a tananyag kitér a mindennapokban és az iskolában újra és újra megfogalmazódó, a pedagógus számára kihívásokat jelentő dilemmákra is.   

Míg az említett három e-tananyag a hátránykezelés egy-egy területét és módszertanát helyezi középpontba, a negyedik (Patricia Nauwerck-Haslauer Edina-Klein Ágnes-Tancz Tünde-Nagy Janka Teodóra-Varga István-Sztojka Kovács Petra-Ezer Ferencz Veronika: A hátránykezelés módszertana és eszközrendszere a pedagógusképzésben) egyfajta összegzésre, valamint nemzetközi és hazai kitekintésre is vállalkozik. Amerikai, német és magyar kutatásokból, a szociális hátrányok kezelésének eredményes alkalmazását kínáló változatos módszertani és gyakorlati eszköztárból válogat. Hazai esettanulmányok és jó gyakorlatok bemutatásával teszi hitelessé használatát mind a pedagógusképzésben, mind pedig a pedagógia mindennapi gyakorlatában.

A szerzők többsége maga is rendelkezik oktatási, képzési tapasztalattal a pedagógusképzésben, így ezek, továbbá a projektmunka során végzett fókuszcsoportos kutatások és megtartott workshopok tapasztalatai is hasznosításra kerültek az e-tananyagokban, amelyek a hallgatók számára nyomtatott jegyzetként is kézbe vehetőek. A alprojektelemet és a tananyagokat gondozó Szociális Tanulmányok Tanszék a szerzőkhöz hasonlóan bízik abban, hogy az elkészült tananyagok minél szélesebb körben alkalmazásra kerülnek a PTE KPVK tanító-, óvodapedagógus, csecsemő- és kisgyermeknevelő szak képzéseiben. Ezt erősítették meg annak a jól sikerült tréningnek a tapasztalatai is, amely a tananyagok bemutatására és az oktatásukra való felkészítésre vállalkozott. Az elkészült tananyagok a hátránykezelés módszereinek és eszközeinek alaposabb megismerése már a képzés folyamán azért szükséges, hogy a jövő pedagógusai innovatív és a gyakorlatban jól alkalmazható tudással és kompetenciákkal rendelkezzenek.  

 

magyar