Kossuth Rádió: A pécsi filozófia doktori iskola, Gungl László beszélgetése Boros Jánossal

Kossuth Rádió, Szombat reggel, 2022 május 7. 07h21-07h28.

A pécsi filozófia doktori iskola

Gungl László beszélgetése Boros Jánossal

Az adásban elhangzottak szerkesztett változata.

Gungl László: Negyed nyolc múlt hat perccel, ez a Szombat reggel, a Kossuth rádió hétvégi információs magazinja.

1989 után a kelet-középeurópai országokban is felváltotta a marxista szemléletet a filozófia szabad gondolkodást engedő sőt követelő nyugati mintájú oktatása. Így volt ez nálunk is. A pécsi egyetemen például 1992-ben indult a filozófia szakos oktatás, aztán tíz évre rá elindult a filozófia tudomány doktori iskola képzés is. Az elmúlt két évtized azt igazolta, hogy fontos volt ez, szükség van a doktori iskolára. Az évforduló alkalmából tegnap konferenciát rendeztek. Dr. Boros János egyetemi tanár, a doktori iskola vezetője.

Boros János: A filozófia valójában a gondolkodás, a gondolkodáson való gondolkodás, a gondolkodás tudománya. A gondolkodás mindenkinél ott van. Az, hogy mi emberek vagyunk, azt jelenti, hogy gondolkodni tudunk. Egészen különlegesek vagyunk a világon, a világegyetemben. A filozófia ezt a kérdést teszi fel, mit jelent gondolkodni, mit jelent, hogy a világhoz gondolkodva viszonyulunk. A filozófiatörténet valójában gondolkodástörténet. Önmagunk gondolkodó története. Ha ezt megértjük, akkor megértjük, mitől vagyunk emberek, hogyan vagyunk emberek.

GL: Éppen ezért fontos ennek az oktatása egyetemi szinten. Annak idején Ön volt az egyik, aki letette az alapjait a pécsi egyetem filozófia tanszékének, húsz évvel ezelőtt pedig a doktori iskolát is megalapították. Göröngyös volt nagyon ez az út?

BJ: Nem volt út. Hannibál, mielőtt átkel az Alpokon, azt mondja, “Vagy találunk utat, vagy csinálunk” (buzsakilab.com We will either find a way or we make one — Hannibal, 218 v. Chr) — olvasható gyermekkori barátom, a világhírű agykutató, Buzsáki György new-yorki laboratóriuma honlapján. Ez a mottó vezérelt bennünket. Nem volt út. Nem nagyon gondolkodnak ezen az emberek, nem téma ez, de érdekes, hogy Szent István államalapítása óta a Dunától nyugatra nem volt húsz évig egyben, folyamatos felsőfokú filozófiai képzés, nem beszélve arról, hogy doktori képzés. Összehasonlításként Oxfordban, Cambridge-ben, tehát Angliában és Párizsban a tizenkettedik század óta folyamatosan van felső szintű filozófiai képzés. Az angol, a francia, a nyugati latin kultúrában a gondolkodás, a gondolkodáson való gondolkodás, folyamatosan jelen van. Elemzik, tisztázzák azokat a fogalmakat, amelyeket használnak. Megtanulnak a fogalmak értelmezéséről vitatkozni. Ha tudnak vitatkozni, tudnak egyetértésre jutni, képesek politikai szisztémát létrehozni, ami kompromisszumok árán mindenkinek jó. Ahol ez nincs meg, ott össze-vissza beszéd lesz, meglátszik a közéletben, az egymáshoz való viszonyban. A Dunától nyugatra Magyarországon húsz éve van doktori szintű filozófia és harminc éve egyetemi szakos képzés. A két háború közt volt egy rövid ideig, de nem volt ennyi idő folyamatosan.

GL: Ezt a képzést sikerült a nyugati mintát szem előtt tartva beindítani? Magyarán a legjobb szakembereket idehozni, akik segítettek ebben.

BJ: A nyolcvanas évek elején külföldre távoztam engedély nélkül, Jugoszlávián keresztül, ezt akkor “disszidálásnak” hívták. Svájcban jártam egyetemre, ott végeztem a filozófia szakot és doktoráltam, majd Németországban, Párizsban és Amerikában folytattam posztdoktori tanulmányokat. A rendszerváltás után jöttem haza és valóban, a filozófia programot és a doktori iskolát nyugati minták alapján hoztuk létre. Ennek az a különlegessége, hogy teljesen új kezdeményezés volt, aki külföldről rálát a dolgokra, azt állította, ez egész Kelet-Európában egyedül álló. Nagyon sokat köszönhetünk annak, hogy akkoriban alakult a pécsi egyetem bölcsészkara, 1992-ben, és az akkori rektor, Ormos Mária rendkívüli módon törekvéseink mellé állt és a bölcsészkar alapító dékánja, Horányi Özséb is teljes mértékben támogatta a kezdeményezést. Így sikerült a hazai, marxista-kommunista hagyománytól független, szabad gondolkodású, nyugati típusú, svájci, német, francia és angolszász mintákat figyelembe vevő programot kiépíteni. Az egyetem kiírt egy pályázatot, hogy melyik a legjobb program, amit meg lehet valósítani, pályáztam, és egy országos bizottság azt mondta, igen, ez egy jó program, így sikerült ezt megvalósítani. Világhírű filozófusok támogatták programunkat.

GL: Ez alatt a két évtized alatt mit sikerült megvalósítani? Milyen utat — hogy visszautaljak Önre — sikerült kiépíteni?

BJ: Hozott konkrét dolgokat és hozott mérhetetlent. A filozófia mérhetetlen, sokan azt mondják, hogy nincs rá szükség, nagyon sok embert megtanítottunk a gondolkodás történetére vagy megtanítottuk azt, hogy a gondolkodásnak szabályai vannak. Több százan végeztek itt, a kilencvenes években egy-egy évfolyamon ötven első éves hallgató volt, napjainkban negyven-ötven első és másodéves doktori hallgatónk van. Adott egy lehetőség, hogy a fiatal generáció megtanulja a gondolkodást, a filozófiát. Valamilyen módon ez át fog szivárogni a közéletünkbe is.

GL: Teljesen széles ez a kör? Például egy orvosra gondolok vagy bárkire, nem csak filozófusra.

BJ: A filozófia doktori iskolába bármilyen egyetemi diplomával lehet jelentkezni.

GL: Jönnek is, ugye?

BJ: Jönnek is. Most, hogy meg tudtuk oldani a képzésünk jelentős részét online fórumon, a nem Pécsett lakó hallgatóknak nem kell ide költözni, elég félévente egyszer-kétszer ide utazni. A nem filozófia végzettségűeknek alapozó képzést adunk, filozófiatörténetet és kortárs filozófiát, a lehető legmagasabb színvonalon.

GL: Nem csak magyar doktori iskolásaik vannak.

BJ: Húsz évvel ezelőtt iskolánkat úgy kértük akkreditálni, hogy angol, német és francia nyelven is folytathatunk képzéseket. Jelenleg is tanulnak az angol programban, és növekszik a külföldiek létszáma. Szeretnék visszatérni arra, hogy az indulásnál hatalmas segítséget kaptunk és az volt a nagy szerencsénk, hogy feleségemmel, Orbán Jolánnal külföldi egyetemeken jártunk, igyekeztünk a legszínvonalasabb helyekre eljutni, sikerült megismerkedni mint tanárainkkal olyan filozófusokkal, mint Richard Rorty, Jacques Derrida, Jürgen Habermas, de tanáraink voltak már az alapképzés során Svájcban Emmanuel Levinas és Paul Feyerabend is. A századvég-századforduló legnagyobb gondolkodói. Rorty, Derrida és Habermas valamennyien jártak Pécsett, és támogatták tanácsaikkal a doktori programot. Segítségükkel több, mint száz külföldi kutató jött előadásokat tartani, konferenciákon részt venni. Több, mint harminc nemzetközi és száznál több hazai konferenciát szerveztünk. Sikerült nagyon jó alapot kialakítani, az egyetemen hatalmas támogatást kapunk, több, mint harminc hallgató doktorált már nálunk, száznál több könyv jelent meg tanáraink, volt diákjaink művei. Ezek a könyvek elérhetők, részben magyarul, részben angolul, németül vagy franciául.