A kurzus módszertana

Konceptuális univerzálék interkulturális vizsgálata – joint course módszertan az online oktatásban, mint a társadalmi változás csírája

A 2020-as évben zajló EDUC együttműködés a COVID konceptuális metaforáit vizsgálta. Ennek során a konceptuális metaforák hátterében meghúzódó ICM-ek (ún. Idealizált Kognitív Modellek) kerültek elemzésre, melyek egyben konceptuális kereteit adják annak a fogalomstruktúrának mellyel a COVID-ról rendelkezünk. Ez lehetővé teszi az adott fogalom társadalmi, szociális reprezentációinak vizsgálatát, melyből rálátást nyerünk arra, hogyan konceptualizálják az emberek az adott problémakört.

A jelen kutatás és kurzus tematikája

A jelenlegi kurzusunkban és kutatásunkban a klímaváltozás metaforái kerülnek górcső alá, s vizsgáljuk azok társadalmi és interkulturális konceptualizációját. E fogalmi metaforák, mivel gondolkodásunkban konceptuális keretként jelennek meg, tudásunk struktúráját adják. Ezáltal bennük rejlik az a potenciál, hogy az eltérő konceptuális metaforák eltérő fogalmi kereteket adva, eltérő konceptualizációt tesznek lehetővé (ld. alább a VITA (mint) HÁBORÚ fogalmi metafora és a fogalmi elemek megfeleltetései (1. ábra).

​1. ábra

A VITA (mint) HÁBORÚ fogalmi metafora felépülése és megfeleltetései

Vagyis, eltérő fogalmi metaforák eltérő modelleket adnak számunkra a gondolkodásunkban, így újszerű perspektívát nyerünk általuk, az átkeretezéssel. Ebben rejlik az a lehetőség, hogy az újszerű konceptuális metaforák (pl. a COVID-ra a „COVID (mint) HÁBORÚ” helyett a „COVID (mint) FELVILÁGOSODÁS” fogalmi metafora nagyon sok új megküzdési stratégiát adhat egyéni szinten és így társadalmi szinten is.

Ugyanezt kívánjuk feltárni a klímaváltozás metaforáinak feltérképezésével, hogy rálátást nyerjünk arra, hogy jelenleg hogyan jelenik meg az emberek gondolkodásában, hogyan reprezentálódik társadalmunkban, s eltérő fogalmi metaforák bevezetésével újszerű kereteket, perspektívát és így konceptualizációt nyerhetünk, mely révén új megoldásokat is találhatunk a problémára. Erről ld. 2020-as kutatásunk összefoglalóját: (Schnell-Ervas 2021, https://doi.org/10.1057/s41599-022-01230-4).

A klímaváltozás konceptuális metaforáinak vizuális modalitásban megjelenő változatai fontos adatokat szolgáltatnak ahhoz, hogy megértsük az emberek hogy gondolnak ma a klímaváltozásra, milyen fogalmuk is van róla. Ezek vizsgálata nagyban hozzájárul ahhoz, hogy megértsük a kultúrspecifikus felfogást, értelmezést, s lássuk az eltérő kontextusokon és modalitásokon átívelő megvalósulásait (ld. 2. ábra).

2. ábra

A klímaváltozás vizuális metaforája (Forrás: 123RF, Creative agency: Aunt Spray)

Némely ilyen, a médiában, a köznyelvben megtalálható fogalmi metafora elterjedtebb mint mások. A nemzetközi használat egy bevett fogalma a „tipping point” vagyis fordulópont metafora, mely vizuálisan jól ábrázolható a kiloccsanás előtti pillanattal, pl. egy pohár víz esetében. Ez a nyelvi konceptuális elem nagyon sűrítve szemlélteti és érzékelteti a teli pohár kiborulását (ahogy a magyar nyelvben is a „betelt a pohár” idióma utal arra, hogy nincs tovább). Ez egy új egyensúly kialakításának szükségét közvetíti (Sandra van der Hel, Iina Hellsten & Gerard Steen 2018, DOI: 10.1080/17524032.2017.1410198) s ezért elemzésünk tárgya volt a kurzus során.

Mai mediatizált világunkban egyre alapvetőbb a képi úton történő kommunikáció, mely hatásos eszköz a társadalmi változást célzó és társadalmi léptékű kommunikációban (3. ábra).

3. ábra

Vizuális klíma-változás metafora egy társadalmi kampányban (Forrás: World Environment Day, Creative agency: Valappila Communication, India)

A kutatási eredmények jelentősége és alkalmazott lehetőségei

Ahogy korábbi vizsgálatok már rámutattak (Forgács – Pléh 2022 doi: 10.1007/978-3-030-90688-7_22), a klímaváltozás fogalmi metaforái (üvegház, globális felmelegedés, szén-dioxid takaró (Co2-blanket) túl pozitív asszociációkat indítanak el, jellemzően pozitív érzeteket keltenek és túl pozitív asszociációikkal nem tudnak hatni az emberekre.

A klímaváltozás metaforáinak s azok kulturális változatainak feltérképezésével egyrészt rálátást nyerünk a kulturális konceptualizációk változataira, ill. egy-egy átültetett vagy negatívabb asszociációkat keltő fogalmi metaforával megvalósulhat a szemléletváltás és végső soron a társadalmi változás elérése (ld. Schnell-Ervas 2021, https://doi.org/10.1057/s41599-022-01230-4).  

Ebben a diskurzus és a kommunikációkutatás fontos lehetőségeket ad; nemcsak a kulturális és jelenleg érvényben lévő társadalmi fogalmi mintázatok, reprezentációk feltárásában de abban is, hogy társadalmi diskurzusban változást érjen el e konceptuális elemekkel és az eseményeket a kívánt változás felé terelje, s a szükséges fogalmi keretváltást kommunikálja. Ebben karunk kiemelkedően jó lehetősége az egyedülálló és immár nemzetközi léptékben zajló, karunk által minden évben megrendezett Shoot4Earth filmkészítő verseny (https://shoot4earth.org/), melynek lényege, hogy 1 perces kis felvételekben, melyek maguk is vizuális metaforaként szolgálnak, hatnak az érzékeinkre, nyelvezetükkel a gondolkodásunkra, és hoznak ezáltal társadalmi változást. Mindez nagyszabású nemzetközi együttműködés terepét is adja karunk számára.