Bemutatkozás

Pécsi Tudományegyetem Filozófia Doktori Iskola

7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1. B.

Iskola vezetője: Prof. Dr. Szécsi Gábor , egyetemi tanár

Titkárság: Haffner-Kiss Alexandra titkárságvezető, haffner.kiss.alexandra@gmail.com

A 2024. október 2.-án módosított szöveg egységes szerkezetben

I. fejezet

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Kormányrendelet, valamint a Pécsi Tudományegyetem doktori szabályzata alapján a Pécsi Tudományegyetem (a továbbiakban: Egyetem) Filozófia Doktori Iskolája (a továbbiakban: Doktori Iskola) az alábbi szabályzatot (a továbbiakban: Doktori Szabályzat) alkotja.

1. § A Doktori Szabályzat hatálya kiterjed a Doktori Iskola keretében folyó doktori képzésre, így különösen

a) a Doktori Iskola működésére,

b) doktori (PhD) fokozatszerzésre irányuló eljárásra (a továbbiakban: doktori eljárás) és a doktori (PhD) fokozat odaítélésére,

c) a doktori képzésben részt vevő hallgatókra és a doktorjelöltekre,

d) a doktori képzésben részt vevő oktatókra és kutatókra,

e) a doktori képzésben közreműködőkre,

f) a doktori eljárásban közreműködőkre,

g) a külföldön szerzett tudományos fokozat honosítására,

h) a kitüntetéses doktorrá avatásra.

II. Fejezet

Általános rendelkezések

2. § (1) A Doktori Iskola szervezi a doktori (PhD) képzést, nyomon követi a doktori programok keretében folyó munkát és dönt mindazon kérdésekben, amelyeket a Doktori Szabályzat a hatáskörébe utal. (2) A Doktori Iskola a Doktori Iskola vezetőjén keresztül képviselteti magát az Egyetem azon testületeiben, fórumain, amelyek tudomány-szervezési, illetve tudományos fokozatok és címek odaítélésével kapcsolatban illetékesek.

3. § (1) A Doktori Iskola elnevezése: Pécsi Tudományegyetem Filozófia Doktori Iskola (2) A Doktori Iskola angol neve: Doctoral School of Philosophy, University of Pécs

(3) Rövidített név: Doktori Iskola

(4) Székhely: 7633 Pécs, Szántó Kovács J. u. 1/B.

III. Fejezet

A Doktori Iskola szervezete és működése

4. § A Doktori Iskola szervei:

a) a Doktori Iskola vezetője,

b) a Doktori Iskola Tanácsa (a továbbiakban: DIT),

c) a doktori alprogramok vezetői.

A Doktori Iskola vezetője

5. § (1) A Doktori Iskola vezetőjét a Doktori Iskola egyetemi tanár törzstagjai közül a törzstagok többségének javaslatára a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Doktori Tanácsa (a továbbiakban: Egyetemi Doktori Tanács, EDT) választja. A Doktori Iskola vezetőjét az Egyetem rektora bízza meg, legfeljebb ötéves időtartamra.

(2) A Doktori Iskola vezetője megbízatásának lejárta után újraválasztható.

(3) A Doktori Iskola vezetőjének megbízatása megszűnik:

a) a kinevezés lejártával,

b) a hetvenedik életév betöltésével,

c) visszavonással,

d) lemondással,

e) közalkalmazotti jogviszony megszűnésével,

f) a Doktori Iskola vezetőjének halálával.

(4) A Doktori Iskola vezetőjének kinevezését a rektor az EDT véleményének kikérését követően visszavonhatja, amennyiben a doktori iskola vezetője a 6. § (1) bekezdésben meghatározott feladatait nem megfelelően látja el, illetve amennyiben a Doktori Iskola vezetésében legalább fél éven át akadályoztatva van. A kinevezés visszavonására javaslatot tehet a DIT, valamint az EDT.

6. § (1) A Doktori Iskola vezetője

a) irányítja a DIT tevékenységét, felel a DIT által hozott döntések végrehajtásáért,

b) koordinálja a Doktori Iskola által folytatott szakmai tevékenységet,

c) képviseli a Doktori Iskolát,

d) javaslatot tesz a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi és Filozófia Tudományi Doktori Tanács (a továbbiakban: Tudományterületi Doktori Tanács, TDT) felé a felvételi vizsgabizottság tagjaira,

e) javaslatot tesz az EDT-nek a Doktori Iskola fejlesztésére.

(2) A Doktori Iskola vezetője hívja össze és vezeti a DIT üléseit, valamint tesz javaslatot az ülés napirendjére.

A Doktori Iskola Tanácsa (DIT)

7. § (1) A Doktori Iskola legfőbb döntéshozó szerve a DIT.

(2) A DIT szavazati joggal rendelkező tagjai:

a) a Doktori Iskola vezetője,

b) a Doktori Iskola törzstagjai közül választott tagok (5 fő),

c) a törzstagsági feltételeknek megfelelő, tudományos fokozattal rendelkező, az Egyetemmel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló szaktekintélyek közül felkért legalább 2 fő,

d) az Filozófia Doktori Iskola doktoranduszai által a Pécsi Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzatába (a továbbiakban: PTE DOK) küldött doktorandusz vagy doktorjelölt tag.

(3) A DIT (2) bekezdés b) pontjában megjelölt tagjait a Doktori Iskola törzstagjai választják a Filozófia Doktori Iskola törzstag egyetemi tanárai vagy emeritus professzorai közül, és akiket az EDT, illetve a jogosítvány átruházása esetén a TDT bíz meg és ment fel. A DIT választott tagjai megbízatásuk lejárta után újraválaszthatóak.

(4) A DIT választott és felkért tagjainak megbízatása 3 évre szól.

(5) A DIT választott és felkért tagjainak megbízatása megszűnik:

a) a megbízási idő lejártával,

b) a tag lemondásával,

c) a Doktori Iskola törzstagjainak kétharmada által megszavazott felmentő határozattal,

d) a tag halálával.

(6) Ha a DIT választott tagjának megbízatása a megbízatás időtartamának lejárta előtt szűnik meg, a Doktori Iskola törzstagjai új tagot választanak a DIT megbízatásának lejártáig terjedő időre.

(7) A DIT doktorandusz/doktorjelölt tagjának megbízatása megszűnik:

a) a mandátum lejártával;

b) lemondással;

c) halálával;

d) felmentéssel;

e) cselekvőképessége megszűnésével;

f) aktív egyetemi doktorandusz vagy doktorjelölti jogviszonyának megszűnésével.

(8) A DIT ülésein a meghívottak tanácskozási joggal vehetnek részt.

8. § (1) A DIT feladat- és hatáskörében eljárva dönt a Doktori Iskola működésével kapcsolatos szervezeti, tudományos és pénzügyi kérdésekben, valamint mindazon ügyekben, amelyeket a jogszabályok és az egyetemi szabályzatok a hatáskörébe utalnak. Ennek körében különösen:

a) jóváhagyja és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsághoz benyújtja a Doktori Iskola doktori képzési programját, illetve ennek alprogramjait;

b) megszabja, hogy magyar, illetve külföldi állampolgárok milyen feltételek mellett vehetnek részt a doktori képzésben;

c) évenként véleményezi, illetőleg jóváhagyja az alprogramvezetők által benyújtott konzultációs terveket, tematikákat;

d) dönt a részleges vagy teljes felmentésekről, javaslatot tesz az egyéni képzés engedélyezésére;

e) javaslatot tesz a TDT felé a fokozat megszerzésére irányuló eljárás engedélyezésére és annak nyelvére;

f) javaslatot tesz a TDT felé a doktori szigorlat és a komplex vizsga tárgyaira és időpontjaira, illetve a doktori szigorlati és a komplex vizsga bizottság tagjaira;

g) javaslatot tesz a TDT felé az értekezés hivatalos bírálóira, a bíráló bizottság tagjaira, vitás esetben harmadik opponens felkérésére;

h) javaslatot tesz – a TDT-n keresztül - az EDT-nek a doktori (PhD) fokozat odaítélésére, vagy a sikertelen eljárás lezárására;

i) javaslatot tesz az EDT-nek a több tudományterület illetékességi körébe tartozó interdiszciplináris eljárás alapján történő doktori (PhD) fokozat odaítélésére;

j) javaslatot tesz az EDT-nek a kitüntetéses doktorrá avatásra;

k) javaslatot tesz az EDT-nek a külföldi tudományos fokozat honosítására;

l) rendelkezik a szakterületéhez tartozó habilitációs eljárások indításának jogával, továbbá külön szabályzat szerint közreműködik a habilitációs eljárásokban;

m) állást foglal fellebbezési ügyekben, amennyiben azt a doktori iskola vezetője, az EDT Elnöke vagy az Egyetem rektora indítványozza,

n) véleményezi az Egyetem által adományozható tudományos elismerésekre, díjakra történő felterjesztéseket;

o) javaslatot tesz a TDT felé a Doktori Szabályzatára, illetve annak módosítására;

p) elfogadja a Doktori Iskola törzstagjainak, témakiíróinak, témavezetőinek, egyéb oktatóinak személyét;

q) dönt a Doktori Iskola hallgatói kérelméről

r) meghatározza a Doktori Iskola féléves képzési programját, elfogadja a Doktori Iskola minőségbiztosítási szabályzatát és eljárásrendjét;

s) megválasztja az Egyetemi Habilitációs és Habitusvizsgáló Bizottság Filozófia Doktori Kari képviselőjét;

t) dönt a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

(2) A DIT szükség szerint, de félévenként legalább kétszer jelenléti vagy online módon ülésezik. Szükség esetén a Doktori Iskola vezetője vagy a DIT tagjainak kétharmada a napirend megjelölésével rendkívüli ülés összehívását is kezdeményezheti.

(3) A DIT üléseit elektronikus úton történő szavazással is megtarthatja.

(4) A DIT személyi és gazdálkodási, valamint térítési és juttatási kérdéseket csak írásbeli előkészítő anyag vagy kérelem alapján tárgyal.

(5) A DIT ülése határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele, köztük az elnök jelen van. Az elnök akadályoztatása esetén az ülést a korelnök közalkalmazott egyetemi tanár vezeti le (elnököl).

(6) Személyi kérdésekben, valamint a jelenlevő tagok egyharmadának indítványára titkos szavazást kell tartani.

(7) A DIT döntéseit szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazás során az elnök szavazata dönt, titkos szavazás során a szavazást meg kell ismételni. Ha a megismételt szavazás során ismét szavazategyenlőség áll elő, a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

(8) Amennyiben a napirendi pont természete ezt indokolttá teszi, a DIT az elnök javaslatára egyszerű többséggel zárt ülést rendelhet el. A zárt ülésen a DIT szavazati joggal rendelkező tagjai vesznek részt.

(9) A DIT üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a DIT titkára a DIT tagjaihoz az ülést követő 15 napon belül elektronikus formában juttat el.

(10) A DIT ügyrendjét saját maga határozza meg.

(11) A DIT mint Doktori és Habilitációs Tanács (DHT) eljár a filozófiatudományok területén benyújtott habilitációs kérelmekben.

Az alprogramvezetők

9. § (1) Képzési alprogramot a Karon főállású egyetemi tanárok, habilitált egyetemi docensek vagy a Kar emeritus professzorai hirdethetnek.

(2) Az alprogramvezető

a) félévenkénti bontásban elkészíti az alprogram képzési tematikáját, és jóváhagyás végett benyújtja a DIT-hez;

b) figyelemmel kíséri az alprogram hallgatóinak tanulmányi előmenetelét, oktatási és kutatási tevékenységét, publikációs eredményeit.

2. Doktori program, alprogramok, kutatási témák és a Doktori Iskola oktatói

10. § (1) A Doktori Iskola képzési feladatait a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által jóváhagyott doktori program szerint látja el.

(2) A Doktori Iskola programja képzési alprogramokra oszlik. A megindítandó doktori alprogram képzési tematikáját a DIT-hez kell benyújtani, amely az alprogram indításáról 90 napon belül határoz, azzal, hogy kizárólag a Filozófia Doktori Iskola Képzési Programjában meghatározott filozófiatudományi alprogramok indíthatók.

(3) A Doktori Iskola feljegyzést vezet a Doktori Iskolában működő alprogramokról. Törölni lehet a Doktori Iskola jegyzékéből azt az alprogramot, amelynek 1 évig nincs hallgatója.

(4) A doktori téma olyan kutatási részterület, amely alkalmas arra, hogy kidolgozása folyamatában a doktorandusz – a témavezető irányításával – elsajátítsa a tudományos módszerek alkalmazását, értékelhető tudományos eredményhez jusson, és erről tudományos közlemények, tudományos előadások, majd doktori értekezés formájában bizonyosságot tegyen. Kutatási témát valamely alprogramon belül a doktori képzésre felvett hallgató választhat a témavezető személyének egyidejű megjelölésével.

(5) A Doktori Iskola oktatói azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket – a Doktori Iskola vezetőjének javaslatára – a DIT alkalmasnak tart a Doktori Iskola keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására. A DIT alkalmi előadóként tudományos fokozattal nem rendelkező személy számára is engedélyezheti óra tartását a doktori képzésen.

(6) Doktori témák kiírását a DIT hagyja jóvá.

(7) Témakiíró olyan fokozattal rendelkező személy lehet, akit a DIT bizottsága jóváhagyott.

(8) Témavezető csak tudományos fokozattal és szakmai reputációval rendelkező kutató lehet.

A témavezető

a) figyelemmel kíséri, értékeli és előmozdítja a doktorandusz/doktorjelölt szakmai fejlődését, az általa folytatott kutatásokat;

b) szükség szerint, de szorgalmi időszakban – szeptembertől májusig – legalább két alkalommal – jelenléti vagy elektronikus formában – szakmai konzultációt folytat a hallgatóval;

c) félévenként megállapítja és igazolja a hallgató által nyújtott teljesítmény kreditértékeit. A kreditigazolásokat a Doktori Iskola doktori ügyintézője nyilvántartásba veszi.

(9) A Doktori Iskola nem témakiíró oktatója kizárólag társtémavezető lehet. Társtémavezető a Filozófia Doktori Iskolával jogviszonyban nem álló oktató, kutató is lehet.

(10) A témakiíró kiválasztását, illetve az ebben bekövetkezett változást a hozzá intézett kérelem alapján a DIT hagyja jóvá azzal, hogy a (7) bekezdésben írtak szerint csak különösen indokolt esetben tagadhatja meg a témakiírás engedélyezését. A (8) bekezdésben meghatározott esetben a témakiírás engedélyezését vagy annak megtagadását a DIT-nek nem kell indokolni.

(11) Amennyiben a témavezetőnek a PTE-vel jogviszonya megszűnt, tovább folytathatja témavezetői tevékenységét doktorandusz vagy doktorjelölt hallgatójának fokozatszerzéséig.

(12) A kutatási téma és a témavezető kiválasztását, illetve az ebben bekövetkezett változást a hozzá intézett kérelem alapján a DIT hagyja jóvá.

3. A Doktori Iskola ügyvitele

11. § (1) A Doktori Iskola vezetőjét és a DIT-t az ügyviteli munka szervezési és adminisztratív feladatainak ellátásában a doktori iskola titkára segíti.

IV. Fejezet

A doktori felvételi rendje

12. § (1) A doktori képzésre jelentkező személy elektronikus pályázatot nyújt be a Doktori Iskolához, amelyben megjelöli választott kutatási témáját, témavezetőjét és azt, hogy államilag támogatott vagy önköltséges finanszírozási formában kívánja folytatni tanulmányait.

(2) A pályázatra való felhívást, a benyújtandó dokumentumok listáját, a kitöltendő jelentkezési lapot és a pályázat beadásának határidejét a DIT-nél szokásos módon közzé kell tenni. A pályázatot a doktori.hu portálon is meg kell hirdetni.

(3) A felvételi eljárást a TDT által kijelölt Felvételi Bizottság bonyolítja le a TDT Felvételi Szabályzatában meghatározott módon és összetételben.

Felvételi bizottság összetétele:

A felvételi Bizottságot a Tudományterületi Tanács jelöli ki

Vizsgabizottság elnöke, csak egyetemi tanár, Professor Emeritus vagy habilitált

egyetemi docens, habilitált főiskolai tanár lehet.

Bizottsági tag, a bizottság valamennyi tagjának tudományos fokozattal kell rendelkeznie.

(c)A Doktorandusz Önkormányzat által delegált doktorandusz képviselő vagy az általa kijelölt doktorandusz.

(d) Jegyzőkönyvvezető, a doktori iskola titkára, vagy a doktori tanács által megszavazott kijelölt doktorandusz.

(4) A felvételi bizottság javaslata alapján a felvételi vizsga eredményét a TDT állapítja meg. A vizsga eredményéról és a TDT döntéséról a jelentkezőt a Doktori Iskola doktori ügyintézője 30 napon belül írásban értesíti.

(5) A jelenléti vagy online felvételi eljárás során a jelentkező összesen 100 pontot szerezhet. Az írásos beadott anyagra adható maximális pontszám 30, a szóbeli vizsgára adható maximális pontszám 70. A pontozás a Felvételi Bizottság tagjainak konszenzusos eredménye. Ha a Felvételi Bizottság tagjai nem jutnak konszenzusra, a pontszám tekintetében szavazást kell tartani. Utóbbi esetben a végeredmény az egyenként 1-100 közt adott pontok felfelé kerekített átlaga.

(6) A szóbeli meghallgatás során a pályázó szakmai intelligenciája, a tervezett kutatási témában való jártassága és a tudományos kutatáshoz megkívánt képességek alapján kerül a pontozás kialakításra.

V. Fejezet

A doktori képzésre vonatkozó közös szabályok

13. § Jelen fejezet rendelkezései mind a 2016/2017. tanév megkezdését megelőzően, mind az azt követően indított doktori képzésre irányadóak.

1. A doktorandusz hallgatói jogviszony

14. § (1) A doktori képzésben részt vevő hallgató a doktorandusz.

(2) A doktori képzés szervezett formában teljes idejű képzésként nappali munkarendben folyhat. A doktori képzés nyelve magyar, de a Doktori Iskola idegen nyelven is meghirdethet és folytathat doktori képzést.

15. § (1) A hallgatói jogviszony a Doktori Iskola által lebonyolított felvételi eljárás sikeres teljesítésével vagy más doktori iskolából történő átvétellel keletkezik. Az átvételről a TDT a jelentkező írásbeli kérelme alapján dönt. Elutasító döntés ellen a jelentkező annak kézhezvételétől számítva 15 napon belül a Másodfokú Tanulmányi Bizottsághoz nyújthat be fellebbezést.

(2) Költségtérítéses képzésben résztvevő hallgató esetén a hallgatói jogviszony létrejöttének és a beiratkozásnak a feltétele a Doktori Iskola által megállapított költségtérítési díj befizetése.

(3) A hallgatói jogviszony a szervezett doktori képzés időtartama alatt áll fenn.

2. Az egyéni felkészülés

16. § (1) Az egyéni felkészülés célja, hogy a jelentős felsőoktatási intézményben oktatói és/vagy akadémiai kutatóintézetben kutatói gyakorlattal, valamint dokumentált tudományos teljesítménnyel rendelkező szakemberek számára lehetővé tegye a doktori (PhD) fokozat megszerzését, doktori tanulmányi képzésben történő részvétel nélkül.

(2) Indokolt esetben a jelentős oktatói és kutatói gyakorlattal, valamint – rangos hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban (pl. Magyar Tudományos Akadémia listás folyóiratai) – dokumentált tudományos teljesítménnyel rendelkező szakemberek számára a TDT engedélyezheti a doktori (PhD) fokozat megszerzését egyéni felkészülés alapján.

(3) Indokolt esetben – a disszertációs kutatás előrehaladott állapotát figyelembe véve a DIT engedélyezheti az egyéni felkészülést.

(4) Az egyéni felkészülő csak a tanulmányi kötelezettségek teljesítése alól kap felmentést, de a doktori (PhD) fokozatszerzés minden követelményét teljesítenie kell.

(5) A jelentkezés és a felvételi eljárás szabályait ezekben az esetekben is megfelelően alkalmazni kell.

1. A hallgatói jogviszony szünetelése

17. § (1) Ha a doktorandusz úgy nyilatkozik, hogy a következő félévben hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, illetve ha a doktorandusz a következő képzési időszakra nem jelentkezik be, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A doktorandusz több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével.

(2) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a doktorandusz a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától. Szünetel a hallgatói jogviszony továbbá az önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés időtartamára, amely időszakban a hallgató mentesül az Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában meghatározott kötelezettségek alól. Az erre vonatkozó hivatalos igazolást a hallgató köteles a tényleges szolgálatteljesítés megkezdését megelőzően a Doktori Iskola doktori ügyintézőjéhez benyújtani. Az e bekezdésben meghatározott esetekben nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott korlátozásokat.

2. A hallgatói jogviszony megszűnése

18. § (1) A doktorandusz hallgatói jogviszonya megszűnik

a) az abszolutórium megszerzésével;

b) a szervezett képzésre rendelkezésre álló idő elteltével.

(2) A DIT határozatával megszűnik a doktorandusz hallgatói jogviszonya a megszüntetés tárgyában hozott elsőfokú döntés meghozatalának napjával

a) amennyiben a doktorandusz – a jelen szabályzat 17. § (2) bekezdésében foglaltakat kivéve – egymást követően harmadik alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre;

b) amennyiben a doktorandusz a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait;

c) amennyiben a doktorandusz az abszolutóriumot a beiratkozástól számítva a képzési idő kétszerese alatt – egyaránt számítva az aktív és passzív féléveket is – nem szerzi meg, feltéve minden esetben, hogy a hallgató figyelmét – legalább egy alkalommal – postai úton vagy személyesen átadott irat útján felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről. Ezen felszólításnak az a) és a b) pont esetében azon félév megkezdését megelőzően legalább 30 nappal kell megtörténnie, amikor a mulasztás jogkövetkezményei esedékesek, a c) pont esetében pedig azon félév megkezdését megelőzően legalább 30 nappal kell megtörténnie, amely félévben a hallgató a végbizonyítványt még megszerezheti.

5. A doktori képzés

19. § (1) A doktori képzés segíti a doktoranduszt a doktori (PhD) fokozat megszerzéséhez szükséges tudás és az önálló kutatói gyakorlat megszerzésében. Ennek érdekében a doktorandusz tudományos képzésben vesz részt, továbbá egyéni kutatómunkát végez. A doktori képzésben részt vevő hallgató oktatói feladatokat is vállalhat, amelyért kreditet is elszámolhat, ez azonban nem képezi a tanulmányi kötelezettség részét.

(2) A doktori képzés kreditrendszerben történik. A szervezett képzés során a hallgató tanulmányi előmenetelét és minden egyéb tudományos és szakmai teljesítményét felsőoktatási tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) mérik. A kreditnyilvántartás összesítve tartalmazza a hallgatók által teljesített krediteket. A kutatási és az oktatási modulból a kreditnyilvántartásba kreditként csak a hitelesen igazolt és a témavezető által jóváhagyott teljesítmény jegyezhető be. A képzési modulból kreditnyilvántartásba kreditként csak az adott képzés előadója által hitelesen igazolt teljesítmény jegyezhető be. A kreditnyilvántartást a doktori iskola titkára vezeti.

(3) Minden a kreditrendszerrel kapcsolatos, a doktori képzés során felmerült ügyben a Kreditátvételi Bizottság dönt. A Kreditátvételi Bizottság a DIT két tagjából és doktori iskola hallgatói által küldött tagból áll. A Kreditátvételi Bizottságot a DIT állítja fel.

(4) Az angol nyelvű képzésben részt vevő hallgatók esetében a doktori képzés és a fokozatszerzési eljárás nyelve angol.

6. Összeférhetetlenségi szabályok

20. § (1) A doktori eljárásból kizárt és az érdemi ügyintézésben nem vehet részt

a) az, akinek saját ügyére vonatkozóan kellene eljárási cselekményt végeznie,

b) a doktorandusz/doktorjelölt témavezetője vagy volt témavezetője,

c) a doktorandusz/doktorjelölt hozzátartozója,

d) a doktorandusz/doktorjelölt munkahelyi vezetője vagy beosztottja.

(2) Hivatalos bírálóként nem járhat el, akitől az ügyben való tárgyilagos állásfoglalás nem várható el.

7. A doktori értekezés

21. § (1) A doktori értekezés a doktorjelölt tudományos kutatói tevékenysége

eredményeinek legalább 120 oldal terjedelmű összefoglalása (amely magában foglalja a jegyzeteket, irodalomjegyzéket is). A doktori értekezés terjedelmébe nem számít bele a címoldal és a tartalomjegyzék.

(2) A doktori értekezés nyelve magyar. Értekezés a szakma által indokolt idegen nyelven csak a DIT külön engedélyével és magasabb összegű eljárási díj befizetésével nyújtható be, feltéve, hogy a fokozatszerzési eljárás valamennyi doktori cselekményét is idegen nyelven teljesítette a doktorandusz/doktorjelölt. A doktori képzést angol nyelven folytató hallgatók esetében a doktori képzés, a fokozatszerzési eljárás és az értekezés nyelve angol.

(3) A doktori értekezésben fel kell tüntetni a mű címét, a szerzőt, a témavezetőt, a készítés helyét és idejét, a tartalomjegyzéket, irodalomjegyzéket, valamint magyar nyelven készített tartalmi összefoglalót. Csak olyan doktori értekezés bocsátható nyilvános védésre, amelynek elkészítése során a felhasznált szakirodalmi anyag legalább 10 %-a külföldön megjelent idegen nyelvű közlemény. E szabálytól eltekinteni csak kivételes és szakmailag indokolt esetben, a DIT külön engedélyével lehet.

(4) A doktorandusz/doktorjelölt az értekezéshez mellékeli annak téziseit a következő tartalommal:

a) az I. rész a kitűzött kutatási feladat rövid összefoglalása,

b) a II. rész az elvégzett vizsgálatok, elemzések rövid leírása, a feldolgozás módszerei,

c) a III. rész a tudományos eredmények rövid összefoglalása,

d) a IV. rész a munka témaköréből készült publikációk jegyzéke.

(5) Az értekezést és a téziseket a doktorandusz/doktorjelölt elektronikus adathordozón (doc vagy docx, valamint pdf kiterjesztésű dokumentumban egyaránt), valamint az értekezést két nyomtatott példányban, a tézisfüzetet öt nyomatott példányban nyújtja be a doktori iskola titkárának. A titkár gondoskodik az értekezés egy-egy nyomtatott példányának vagy elektronikus példányának a bíráló bizottság tagjai számára való megküldéséről.

8. A bíráló bizottság

22. § (1) A doktori értekezést elbíráló bizottság elnökből, két hivatalos bírálóból és további kettő tagból áll. A bizottság tagja csak tudományos fokozattal rendelkező személy lehet.

(2) A bizottság elnökét a Kar főállású egyetemi tanárai vagy emeritus professzorai, a tagokat a szakterület tudományos fokozattal rendelkező kutatói közül kéri fel a doktori iskolavezetője. Mindkét bíráló és legalább a tagok egyike a Pécsi Tudományegyetemmel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló személy kell, hogy legyen.

(3) A doktorandusz/doktorjelölt témavezetője nem lehet a bizottság tagja, illetve elnöke.

(4) A bizottságba akadályoztatás esetére póttagot is jelölni kell. Alapos okkal és a témavezető külön kérelmére a bizottságba pótelnök is jelölhető.

9. A nyilvános védés

23. § (1) Az értekezés csak a témavezető jóváhagyásával nyújtható be a DIT-hez nyilvános védésre. Ha az értekezést a jelentkező kijelölt témavezető nélkül készítette, akkor a doktori eljárásra bocsátásról a DIT az értekezés témája szerint illetékes alprogramvezető véleményének figyelembevételével dönt.

(2) A nyilvános védésre tűzésről a DIT javaslatára a TDT határozatot hoz. A határozatnak rendelkeznie kell a hivatalos bírálók felkéréséról és a bíráló bizottság összetételéről. A nyilvános védést a TDT határozatától számított 6 hónapon belül meg kell tartani.

(3) A felkért hivatalos bírálók és a bizottság tagjai a felkérés kézhezvételétól számított 15 napon belül nyilatkoznak a felkérés elfogadásáról vagy visszautasításáról. A hivatalos bíráló, a DIT felkérésére, az értekezés benyújtásától számított a szorgalmi időszakra eső két hónapon belül írásos bírálatot készít az értekezésről, és nyilatkozik, hogy javasolja-e annak kitűzését nyilvános védésre valamint a fokozat odaítélésére, vagy javaslatot tesz az eljárás megszüntetésére.

(4) A hivatalos bírálatok egy-egy példányát a Doktori Iskola doktori ügyintézője haladéktalanul eljuttatja a doktorjelöltnek/doktorandusznak és a bíráló bizottság elnökének. A doktori értekezés benyújtója a bírálatokat előzetesen írásban kézhez kapja, az azokban feltett kérdésekre legalább 15 nappal a nyilvános vita előtt írásban válaszol. A Doktori Iskola doktori ügyintézője gondoskodik arról, hogy az értekezésbe, a bírálatokba és a válaszokba a bírálóbizottság tagjai betekintést nyerhessenek.

(5) Amennyiben az egyik bírálat elutasító, a DIT a legközelebbi ülésén harmadik bíráló felkérését javasolja a TDT-nek. Két elutasító bírálat esetén a DIT a doktorjelölt meghallgatása után határozatot hozhat a doktori eljárás megszüntetéséról, és a határozatban feltünteti a megszüntetés okát, majd azt felterjeszti jóváhagyás céljából a TDT-hez.

(6) Ha az értekezés két hivatalos bírálója támogató javaslatot nyújt be, azt a DIT a támogató bírálatok beérkezésétól számított szorgalmi időszakra eső két hónapon belül nyilvános vitára bocsátja. A Doktori Iskola vezetője legalább 15 nappal előbb kijelöli a nyilvános védés időpontját, és gondoskodik a vita helyének és idejének nyilvánosságra hozataláról.

(7) A védésről és a bizottság döntéséról jegyzőkönyvet kell felvenni. A védés eredményéről a felsőoktatási intézmény – kérelemre – igazolást ad, jelezve abban, hogy az igazolás nem jelenti a doktori (PhD) fokozat odaítélését.

(8) A nyilvános védést magyar nyelven kell megtartani. Idegen nyelvű védés lefolytatására a 21. § (2) bekezdésében foglalt esetben kerülhet sor, és tolmács nem alkalmazható.

(9) A védés az öttagú bíráló bizottság előtt folyik. A bíráló bizottság munkáját a DIT által felkért titkár segíti. A titkárnak nincs szavazati joga.

(10) A védésre meg kell hívni a doktorjelölt témavezetőjét, az esetleges elutasító véleményt adó bírálót, a szakterület jeles képviselőit, különösen a Doktori Iskola szakmailag illetékes alprogramvezetőit.

(11) A nyilvános védés akkor folytatható le, ha a bíráló bizottság elnöke, legalább egy hivatalos bíráló és még két bizottsági tag jelen van. A védést az esetleges elutasító véleményt nyilvánító hivatalos bíráló távollétében csak akkor lehet lefolytatni, ha erre a DIT elnöke engedélyt ad.

(12) A nyilvános védésről jegyzőkönyvet kell készíteni, és azt az eljárás irataihoz kell csatolni.

(13) A nyilvános védés lebonyolításának rendje:

a) A nyilvános védést a bíráló bizottság elnöke megnyitja, majd a titkár ismerteti a pályázó munkásságát.

b) Ezt követően a doktorandusz/doktorjelölt kifejti az értekezésének téziseit, majd a hivatalos bírálók ismertetik bírálatuk lényegét, valamint javaslatot tesznek a fokozat odaítélésére vagy a pályázat elutasítására. A távollevő hivatalos bíráló írásbeli véleményét és az írásban beérkezett véleményeket a bizottság titkára ismerteti.

c) A továbbiakban a bizottság tagjai és a jelenlévők a doktorandusz/doktorjelölt részére kérdéseket tehetnek fel és felszólalhatnak. A jelenlévők az értekezésről véleményt nyilváníthatnak.

d) A doktorandusz/doktorjelölt a hivatalos bírálatra, a feltett kérdésekre, felszólalásokra egyszerre vagy külön-külön válaszolhat, állításának igazolására segédeszközöket használhat.

e) A hivatalos bírálóknak egyszeri viszontválaszra van lehetőségük.

f) A nyilvános védés addig tart, amíg van hozzászólásra jelentkező. A védés befejezése előtt a doktorandusz/doktorjelölt részére felszólalási lehetőséget kell biztosítani. A védés berekesztése után a hivatalos bírálók nyilatkoznak, fenntartják-e a javaslatukat a fokozat odaítélésére vagy az elutasításra.

10. A védés értékelése

24. § (1) A nyilvános védés lezárását és a hivatalos bírálók nyilatkozatát követő zárt tanácskozáson a bizottság tagjai titkos szavazással 1-tól 5-ig terjedő pontszámmal értékelik a doktorandusz/doktorjelölt teljesítményét. A nyilvános védés eredményesnek akkor minősül, ha a titkos szavazás eredményeként elérhető maximális pontszám 60%-át a jelölt megkapta.

(2) A védés minősítése a következők szerint történik: ha az elért pontérték az elérhető maximális pontszám

a) 60%-a alatt van: a védés minősítése insufficiente, a fokozat nem ítélhető oda.

b) 60-70%-a: a védés minősítése rite,

c) 70,1-85%-a: a védés minősítése cum laude,

d) 85,1-100%-a: a védés minősítése summa cum laude.

(3) A bíráló bizottság üléséról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a titkos szavazás számszerű eredményét, a bizottság javaslatát, a hivatalos bírálók megállapításait a doktori értekezés tudományos eredményeiről, azokat a főbb kérdéseket, amelyekről a vita folyt, és a bíráló bizottság összegző értékelését a doktori értekezésről.

(4) A zárt tanácskozás során hozott döntését a bizottság írásba foglalja és megindokolja.

(5) A bizottságnak a fokozat odaítélésével kapcsolatos javaslatát és értékelését a jegyzőkönyv vonatkozó részeinek felolvasásával a nyilvános védés résztvevői előtt a helyszínen ki kell hirdetni.

11. A tézisek és az eredmények nyilvánosságra hozatala

25. § (1) A doktori értekezés és annak tézisei mindenki számára nyilvánosak. A doktori értekezés és annak tézisei elektronikus, illetve nyomtatott formában való nyilvántartásáról, teljes terjedelmű nyilvánosságra hozataláról a Doktori Iskola gondoskodik, oly módon, hogy a doktori értekezés és tézisei egy nyomtatott és egy elektronikus adathordozón rögzített példányát a (2)-(3) bekezdésben meghatározott módon elhelyezik.

(2) A doktori értekezés és annak tézisei nyilvántartását és teljes szövegű tárolását elektronikus formában külön adatbázisban, az Egyetemi Könyvtár által üzemeltetett Pécsi Egyetemi Archívumban (PEA) kell elvégezni. Az adatbázis naprakész feltöltéséről a Doktori Iskola gondoskodik. Az adatokat az Egyetem honlapján magyar és angol, esetleg más, az adott tudományág sajátosságainak megfelelő nyelven mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

(3) A doktori értekezés egy nyomtatott példányát a Doktori Iskola titkárságán, katalogizálva kell elhelyezni.

VI. Fejezet

A 2016/2017. tanévben és azt követően induló doktori képzésre vonatkozó szabályok

26. § (1) Jelen fejezet rendelkezéseit a doktori képzést a 2016/2017. tanévben és az azt követően megkezdő hallgatókra kell alkalmazni.

(2) Jelen fejezetben nem szabályozott kérdésekben – különösen a doktori disszertációra és a nyilvános védésre – a vonatkozó jogszabályok, az Egyetem doktori szabályzata, valamint jelen szabályzat V. Fejezetének rendelkezései az irányadóak.

1. A doktori képzés rendje

27. § (1) A doktori képzés a tudományterület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység, amely képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll.

(2) Doktori képzésben legalább 240 kreditet kell szerezni. A képzési idő – az Nftv. eltérő rendelkezése hiányában – nyolc félév.

(3) A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb nyolc félév.

(4) A doktorandusz a szervezett doktori képzést rövidebb idő alatt is teljesítheti, ennek tartama azonban nem lehet kevesebb 5 félévnél.

2. A kreditrendszer

28. § A doktorandusz a doktori képzés során képzési, kutatási és oktatási modulokban szerezhet kreditet.

29. § (2) A doktorandusznak kutatási tevékenységével a szervezett képzés időtartama alatt legalább 140 kreditet kell szereznie (Kutatási kredit).

(3) A doktorandusz az általa végzett oktatási tevékenységért a szervezett képzés egész ideje alatt legfeljebb 40 kreditet kaphat (Oktatási kredit).

30. § A doktorandusz DIT-hez intézett kérelmére a Kreditátvételi Bizottság dönt

a) a más doktori iskolából átvett doktoranduszok korábbi doktori tanulmányokra tekintettel megszerzett kreditjeinek befogadásáról és

b) a doktorandusz előzetesen megszerzett tudományos vagy szakmai gyakorlati ismereteinek, kompetenciáinak kreditkénti elismeréséról.

3. A képzési és kutatási szakasz

31. § (1) A képzési és kutatási szakaszban teljesítendő tanulmányi és kutatási kötelezettségeket a Doktori Iskola képzési terve határozza meg azzal, hogy ebben a szakaszban kell teljesíteni az összes tanulmányi kötelezettséget.

(2) A doktori képzésben az Nftv. 17. §-ában előírt tanórának számít a felsőoktatási intézményben, vagy a vele együttműködési megállapodást kötött kutató-, gyakorló intézményben vagy terepen végzett kutatási (gyakorlati) tevékenységre, illetőleg az egyéb, kredittel elismert oktató vagy kutató munkára fordított idő.

(3) A DIT minden félév elején meghatározza az adott félév képzési programját. A féléves képzési program tartalmazza a meghirdetett kurzusokat és konzultációs időpontokat.

(4) A kurzusok teljesítésének értékelése ötfokozatú skálán [jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)], vagy kétfokozatú skálán [megfelelt, nem felelt meg] történik.

(5) A vizsgaidőpontokat úgy kell meghatározni, hogy a doktorandusz a vizsgákat a vizsgaidőszakon belül arányosan elosztva tehesse le.

(6) Jelen szabályzatban nem szabályozott, a doktoranduszra vonatkozó tanulmányi kötelezettségek tekintetében az Egyetem doktori szabályzata, illetve az Egyetem, valamint a Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának rendelkezései az irányadók.

4. A komplex vizsga

32. § (1) A doktori képzés során, a negyedik félév végén, a képzés képzési és kutatási szakaszának lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri és értékeli a tanulmányi és kutatási előmenetelt.

(2) A komplex vizsgát a TDT tűzi ki a DIT javaslatára úgy, hogy annak időpontja a negyedik félév végi vizsgaidőszakra essen. Egyéni felkészülő esetében a komplex vizsga időpontját a TDT a felvételi döntéssel együtt a felvételi döntéstől számított legfeljebb 30 napra tűzi ki.

(3) A komplex vizsgát nyilvánosan, szóban, bizottság előtt kell letenni. A bizottság legalább három tagból áll. A bizottság valamennyi tagjának tudományos fokozattal kell rendelkeznie. A bizottsági tagok legalább egyharmada nem állhat foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az Egyetemmel. A bizottság elnöke egyetemi tanár, habilitált egyetemi docens, professor emeritus vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora címmel rendelkező oktató, kutató lehet. A bizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője.

33. § (1) A komplex vizsgára bocsátás feltételei:

a) A 120 kredit megszerzése a negyedik félév szorgalmi időszakának végéig.

b) a doktorandusz írásban beszámol az első két év teljesítményéról, amelyet a témavezetőnek jóvá kell hagynia.

(2) A komplex vizsgára bocsátásról a DIT javaslata alapján a TDT a doktorandusz erre irányuló, az (1) bekezdésben rögzített feltételek meglétének igazolását tartalmazó kérelmére dönt. Az elutasító döntést írásban indokolni kell.

33. § (1) A komplex vizsga két részből áll:

a) az elméleti részből, amely során a doktorandusz a vonatkozó tudományág szakirodalmában való tájékozottságáról, aktuális elméleti és módszertani ismereteiről ad számot és

b) a tudományos előrehaladásról való beszámolásból.

(2) A komplex vizsga elméleti része két tantárgyból áll:

a) a tudományág és a doktorandusz alprogramjához kapcsolódó tudományelméleti és módszertani ismeretanyagból, valamint

b) a doktorandusz doktori témájához fűződő releváns szakirodalmi ismeretanyagból.

(3) A komplex vizsga (2) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményeit az őszi félévben október 15. napjáig, a tavaszi félévben március 15. napjáig a Doktori Iskola alprogramonként közzéteszi.

(4) A komplex vizsga (2) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményeket a DIT a doktorandusz témavezetőjével egyeztetve jelöli ki.

(5) A komplex vizsga tudományos előrehaladásról való beszámolója két részből áll:

a) a doktorandusz doktori témájában végzett kutatása eddigi eredményeinek, különösen a kutatás módszertanának, a kutatási téma aktualitásának és probléma-felvetésének, valamint filozófiai hátterének ismertetéséből; és

b) a doktorandusz kutatási és disszertációs képzési szakaszra vonatkozó kutatási tervének bemutatásából.

(6) A tudományos előrehaladásról való beszámolóra, valamint a kutatási és disszertációs képzési szakaszra vonatkozó kutatási terv ismertetésére 20-30 perc időtartamot kell biztosítani a doktorandusz számára, aki előadásához prezentációt használhat.

(7) A témavezetőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy előzetesen írásban és/vagy a vizsgán szóban értékelje a doktorandusz munkásságát. A témavezető értékelése a jegyzőkönyv részét képezi.

34. § (1) A vizsga lezárását követően a bizottság tagjai zárt tanácskozáson értékelik a jelölt teljesítményét. A teljesítményt a bizottság részenként 1-tól 5-ig terjedő pontszámokkal értékeli. A sikeres vizsga feltétele az összesen adható pontszámok legalább 60 %-ának megszerzése. A zárt tanácskozáson a témavezető nem vehet részt.

(2) A doktorandusz a sikertelen komplex vizsgát egy alkalommal, ugyanazon vizsgaidőszakban ismételheti meg, a TDT külön döntése nélkül. A komplex vizsgák és utóvizsgák időpontjait a Doktori Iskola honlapján közzé kell tenni.

(3) A komplex vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A vizsga eredményét az utolsó vizsgarész napján kell kihirdetni. A komplex vizsga értékelése kétfokozatú, megfelelt vagy nem megfelelt minősítés lehet.

(4) Ha a doktorandusz a komplex vizsgát – ideértve a sikertelen utóvizsgát is – nem teljesíti, a kötelezettség elmulasztásának, illetve sikertelenségének napján hallgatói jogviszonya megszűnik.

5. A kutatási és disszertációs szakasz

35. § (1) A doktori képzés során a komplex vizsgát követően a fokozatszerzési eljárásban a hallgató a kutatási és disszertációs szakasz teljesítésével vesz részt, amelynek célja a doktori (PhD) fokozat megszerzése.

(2) A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania. Ezt a határidőt a DIT különös méltánylást érdemlő, a 17. § (2) bekezdésben szabályozott esetekben legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja.

6. Az egyéni felkészülés rendje

36. § (1) A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsga teljesítésével jön létre, amiről a TDT határoz.

(2) Egyéni felkészülők esetén a doktori fokozatszerzési eljárás kérelem alapján, a komplex vizsga teljesítésével kezdődik.

(3) A fokozatszerzésre egyénileg felkészülő doktorandusz a képzést kizárólag önköltséges finanszírozási formában folytathatja.

8. Az abszolutórium

37. § (1) A felsőoktatási intézmény annak a doktorandusznak, aki a doktori képzésben az előírt krediteket megszerezte, abszolutóriumot állít ki.

(2) Az abszolutórium kiállításának feltételei:

a) a doktori képzésben az előírt kreditek megszerzése;

(3) A doktori értekezés benyújtásának feltétele az abszolutórium megszerzése.

(4) A Doktori Iskola doktori ügyintézője a doktorandusz részére abszolutóriumot csak a Doktori Iskola vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján állíthat ki.

9. A doktori (PhD) fokozat megszerzésének feltételei

38. § (1) A tanulmányaikat a 2016/2017. tanévben és ezt követően 2022. december 20. napjáig jogviszonyt létesítő doktoranduszok esetében a doktori fokozat megszerzésének feltételei:

a) Filozófia tudományágban szervezett doktori képzésben szerzett abszolutórium.

b) a tudományterület műveléséhez szükséges két idegen nyelv ismeretének a doktori szabályzatokban meghatározottak szerinti igazolása, amely siketek esetében a nem magyar jelnyelv ismeretének az igazolásával is történhet;

c) A Doktori Iskola keretében megszerezhető doktori (PhD) fokozat elnyerésének nyelvi követelménye (a magyar nyelvű és az idegennyelvű képzésben egyaránt).

Két idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének igazolása. A tudományterület műveléséhez szükséges nyelvként – ha a doktori téma művelése nem igényel különleges nyelvtudást – kizárólag az angol, a német, a francia, a spanyol, az orosz vagy az olasz nyelv fogadható el. Legalább egy középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával vagy más, ezzel egyenértékű honosított nyelvvizsga letételével, vagy Magyarországon bejegyzett más egyetem által kiállított nyelvismeretet igazoló dokumentummal.

A második nyelvismeret igazolható különösen:

a) idegen nyelven történő felvételi elbeszélgetéssel;

b) a doktorandusz idegen nyelven megjelent közleményével;

c, a doktorandusz idegen nyelven történő előadása, annak hiteles igazolásával;

d) alapfokú szóbeli vagy írásbeli vagy komplex nyelvvizsgával vagy más, ezzel egyenértékű honosított nyelvvizsga letételével,

e) nyelvszakos vagy szakfordítói oklevéllel,

f) az egyetemen letett szaknyelvi szigorlattal,

g) a doktori képzésben megszerzett szaknyelvi szigorlattal.

h) Magyarországon bejegyzett más egyetem által kiállított nyelvismeretet igazoló dokumentummal.

d) A doktori értekezés nyilvános vitán történő sikeres megvédése.

e) az önálló tudományos munkásság, bemutatása cikkekkel, tanulmányokkal vagy más módon.

f) a fokozat követelményeihez mért tudományos értekezés, alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában.

g) A doktori értekezés benyújtásakor a tudományos munkásságot, igazoló művek rögzítése az Adatbázisban.

(2) A doktori képzésüket a 2022. december 20. napját követően megkezdők esetében a doktori fokozat megszerzésének feltételei:

a) a doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése, a doktori képzésben előírt kreditek megszerzése; az egyéni felkészülés alapján, komplex vizsgával jogviszonyt létesítő doktoranduszok esetében az előzetesen megszerzett ismeretek, kompetenciák alapján a doktori iskola tanácsa további krediteket is elismerhet;

(3) A Doktori Iskola keretében megszerezhető doktori (PhD) fokozat elnyerésének nyelvi követelménye (a magyar nyelvű és az idegennyelvű képzésben egyaránt).

A második nyelvismeret igazolható különösen:

a) idegen nyelven történő felvételi elbeszélgetéssel;

b) a doktorandusz idegen nyelven megjelent közleményével;

c, a doktorandusz idegen nyelven történő előadása, annak hiteles igazolásával;

d) alapfokú szóbeli vagy írásbeli vagy komplex nyelvvizsgával vagy más, ezzel egyenértékű honosított nyelvvizsga letételével,

e) nyelvszakos vagy szakfordítói oklevéllel,

f) az egyetemen letett szaknyelvi szigorlattal,

g) a doktori képzésben megszerzett szaknyelvi szigorlattal.

h) Magyarországon bejegyzett más egyetem által kiállított nyelvismeretet igazoló dokumentummal.

10. A doktori értekezés benyújtása és a nyilvános védés

39. § (1) A doktori értekezés benyújtásának feltétele az abszolutórium megszerzése, továbbá, hogy a doktori értekezés benyújtójának nincs folyamatban ugyanezen tudományágban doktori fokozatszerzési eljárása, illetve két éven belül nem volt sikertelenül zárult doktori védése. A két utóbbi feltételnek való megfelelésről a doktori értekezés benyújtója írásban nyilatkozatot tesz a doktori értekezés benyújtásakor.

(2) Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén ugyanazon doktori témában új doktori értekezés benyújtása leghamarabb két év elteltével, legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető. Eltérő doktori témában a doktori értekezés benyújtója leghamarabb két év elteltével, az egyéni felkészülőként kérheti felvételét a doktori fokozatszerzési eljárásra.

11. Publikációs követelmények

(1)A 2022. szeptember előtt tanulmányaikat megkezdő hallgatók esetén a doktori képzés minőségének fenntartása érdekében legalább egy az adott területen referált szakmai folyóiratban vagy tanulmánykötetben megjelent két publikáció megléte.

(2) A 2022. szeptember 22. napjától hallgatói jogviszonyt létesítők esetében a doktori képzés minőségének fenntartása érdekében, az (1) bekezdéstől eltérően legalább két, az adott területen a Scimago szerinti Q1 – Q4 besorolású, vagy az MTA illetékes osztályának A-D besorolása szerint minősített folyóiratban megjelent publikáció, vagy önálló, elbírált monográfia vagy elbírált tanulmánykötet fejezeteként megjelent publikáció a követelmény.

12. A doktori (PhD) fokozat odaítélése és minősítése

40. § (1) A nyilvános védést követően a DIT a bíráló bizottság támogató értékelése alapján javaslatot terjeszt a Tudományterületi Tanács részére majd az EDT felé a doktori (PhD) fokozat odaítélésére. Ha az EDT ennek alapján támogató döntést hoz, a doktori (PhD) fokozat minősítése megegyezik a nyilvános védés minősítésével.

40. § (2) A nyilvános védés elindítható abban az esetben is, ha a jelölt nem rendelkezik a Doktori Iskola által előírt nyelvtudást igazoló dokumentumokkal, a fokozat odaítélésének azonban feltétele az előírt nyelvtudást igazoló dokumentumok megléte.

VIII. Fejezet

Külföldön szerzett fokozat honosítása

41. § (1) A DIT javaslatot tehet az EDT-nek a külföldön szerzett tudományos fokozat doktori (PhD) fokozatként történő honosítására akkor, ha a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek, vagy kiegészítő feltételek előírásával és azok teljesítésével megfeleltethetők a doktori (PhD) fokozat megszerzéséhez előírt követelményeknek.

(2) A honosítási eljárás költségei a honosítást kérőt terhelik.

(3) A honosított fokozatnak nincs minősítése.

IX. Vegyes rendelkezések

42. § (1) Jelen szabályzat 2024. október 2. napján lép hatályba azzal, hogy a 2024/2025 . tanévre kell először alkalmazni.

számú melléklet

Disszertáció és Tézisfüzet formai elvárásai

Az értekezés címlapján fel kell tüntetni a szerzőt, a doktori iskolát, a témavezetőt vagy témavezetőket, a készítés helyét és idejét. Az értekezéshez tartalomjegyzék, magyar nyelvű összefoglaló és irodalomjegyzék tartozik. Ez utóbbiban szerepeltetni kell a jelölt értekezésben felhasznált tudományos közleményeit is. Az értekezéshez függelék (pl. fénykép-, dokumentumgyűjtemény stb.) tartozhat. Az értekezés benyújtásakor a doktorandusz vagy doktorjelölt nyilatkozik a bemutatott munka eredetiségéről, továbbá csatolja a témavezetője nyilatkozatát a dolgozat nyilvános vitára bocsátásának támogatásáról.

Az értékezés terjedelme: minimum 120, maximum 200 oldal. Ennél hosszabb terjedelmű értekezés is benyújtható, amennyiben a doktori tanács indokoltnak tartja.

A doktori értekezésen (a belső címlapon) fel kell tüntetni a szerzőt, a kart, a doktori iskolát, a témavezetőt, a készítés helyét és idejét. A külső kötés fekete színű, arany betűkkel, melyen fel kell tüntetni a következőket: doktori értekezés, a jelölt neve, évszám, témavezető neve. Az értekezéshez tartalomjegyzék és irodalomjegyzék tartozik. Ez utóbbiban szerepeltetni kell a jelölt tudományos közleményeit is. Az értekezéshez mellékelni kell az értekezés téziseit 5 példányban (és elektronikus úton - pdf formátumban - is be kell küldeni).

Az értekezést az elektronikus példányon kívül 2 db nyomtatott kötött vagy spirálozott példányban szükséges leadni.

Az értekezés formai követelményei Szöveg: A4-es papírra, 1,5-es sorközzel, 12 pontos Times New Roman fekete betűkkel. A folyó szöveg mindvégig sorkizárt kell legyen. A szöveg közbeni ábrák, grafikonok stb. lehetnek színesek. Margó: a bal oldalon (kötésnél) 3,5 cm, jobb oldalon, illetve alul és felül 2,5 cm.

A tézisek követelményei

A doktori tézis a disszertáció olyan rövidített változata, amelyben a jelölt a szakmai nyilvánosság számára bemutatja tudományos munkájának indokoltságát, metodikai felkészültségét és legfontosabb eredményeit, amelynek alapján a - fokozatszerzési eljárás során - tanúbizonyságát adja annak, hogy felkészült a doktori fokozat megszerzésére. A téziseket mindig a doktori értekezés alapján készítjük el, összefoglaló jelleggel. Az értekezés téziseit magyar nyelven kell elkészíteni és elektronikusan feltölteni.

a disszertáció célja és hipotézisei,
a kutatás eredményei, a hipotézisek igazolása,
a szerzőnek a témakörben megjelent publikációi és konferencia előadásai (időrendben a témakörben megjelent publikációk, szakszerű leírásban és külön oldalon a konferencia előadások címe, konferencia témája, időpontja),

A tézisek A/5 formátumban készülnek füzetszerűen összekötve (belső kötéssel) , maximum 30 oldal.

Jelenlegi hely