Aktuális kutatások

Dr. habil Boronkai Dóra PhD

A konverzációs/kommunikációs képesség fejlődése a kora gyermekkorban

A kutatás témája az anyanyelv-elsajátítással párhuzamosan kialakuló társalgási/kommunikációs kompetencia fejlődésének vizsgálata gyermekek társalgási szövegeinek elemzésén keresztül. A kutatás elméleti keretét a funkcionális nyelvszemlélet, módszerét a konverzációelemzés adja. A vizsgálat során anya-gyermek és gyermekek közötti spontán társalgások elemzésére kerül sor, diktafonnal rögzített és transzkripciós jelekkel átírt szövegkorpuszon. A kutatás kiemelt szempontjai: a szomszédsági párok megjelenése, a beszélőváltási stratégiák alkalmazása és a hibajavítási mechanizmusok.

Kérdések:

• Az anya nyelvhasználata milyen módon segíti elő az anyanyelv elsajátítása mellett a konverzációs képesség fejlődését?
• A társalgási stratégiák mely életkortól kezdődően és milyen ütemben alakulnak ki a kisgyermekek kommunikációjában?

Speciális kommunikáció, kommunikáció fogyatékkal élőkkel, kommunikációs érzékenyítés

A kutatás célja egy kommunikációs érzékenyítő program kidolgozása és tesztelése leendő óvodapedagógusok és tanítók körében. A program bemutatja a sajátos nevelési igényű és a fogyatékkal élő (mozgásszervi, látószervi, hallási, értelmi, és beszédfogyatékos) gyermekek kommunikációs sajátosságait, összefoglalja a velük való kommunikáció kihívásait, a leggyakrabban előforduló hibás stratégiákat, átadja az integrált-inkluzív nevelés során alkalmazható hatékony kommunikációs és konfliktuskezelési technikákat. A program célja a kutatásban részt vevő alanyok kommunikációjának, empátiájának, toleranciájának fejlesztése, kommunikációs érzékenyítésük a fogyatékkal élő gyermekek iránt. A kutatás az érzékenyítő program eredményességét, a szemléletformálás mértékét egy bemeneti és egy kimeneti kérdőíves vizsgálattal, valamint fókuszcsoportos interjúval vizsgálja. A vizsgálat fő szempontjai a következők: mit tekintenek a pedagógusjelöltek fogyatékosságnak, hogyan észlelik a fogyatékosnak tartott személyeket, milyen előítéleteik és tapasztalataik vannak a fogyatékosokkal kapcsolatban, hogyan viszonyulnának hozzájuk különböző helyzetekben.

Kérdések:

• Milyen mértékben változott a résztvevők tudása a sajátos nevelési igényű és fogyatékkal élő gyermekekkel szemben?
• Milyen mértékben változott a résztvevők attitűdje a sajátos nevelési igényű és fogyatékkal élő gyermekekkel szemben?
• Milyen módszerek (filmelemzés, szimuláció, saját élményű tanulás, személyes találkozás…) bizonyultak hatékonyabbnak az érzékenyítés során?
• Milyen időtartam alatt érhető el számottevő eredmény a szemléletformálás során?

Fogyatékkal élők társalgásainak konverzációs és nyelvi jellemzői

A kutatás célja a fogyatékkal élők kommunikációjának vizsgálata (különös tekintettel az értelmi fogyatékkal élők társalgásaira). A vizsgálat során a spontán társalgásokból, narratívákból és/vagy médiadialógusokból álló szövegkorpusz a konverzációelemzés módszerével kerül feldolgozásra. Az elemzés fő szempontjai részben a diskurzusok konverzációs jellemzőit (belebonyolódás, kihátrálás, szekvenciális rendezettség, beszélőváltás, hibajavítás) érintik, emellett komplex nyelvészeti elemzést is végeznek (pl. szókészlettani, mondattani elemzések) a fogyatékkal élők kommunikációjának empirikus vizsgálata céljából.

Kérdések:

• Milyen belebonyolódási és kihátrálási stratégiákat ismernek és alkalmaznak az értelmi fogyatékosok?
• Hogyan alakul társalgásaik szekvenciális rendezettsége?
• Milyen beszélőváltási stratégiákat alkalmaznak a kommunikáció során?
• Milyen típusú és mennyiségű nyelvhasználati hibát vétenek, és hogyan javítják tévesztéseiket?
• Milyen a társalgások és a narratívák szóhasználata és mondatszerkesztése (szófajstatisztika, iterációs index, mondatszerkesztés, szinteződés stb…)?
• Milyen eltérések figyelhetők meg ép értelmű személyek társalgásainak elemzésével összehasonlítva?

Major Tünde Kármen

A Gordon-módszer eredményességének mérése az elsődleges szocializációs színtéren

A kutatás Dr. Thomas Gordon vereségmentes konfliktusfeloldó módszerének eredményességét vizsgálja az elsődleges szocializációs színtéren. Az előzménykutatások következtetései nyomán célja a Gordon Módszer gyakorlati alkalmazását elősegítő, illetve a jártasság szintjén tartó tényezők felkutatása. Elemzi a III. Módszer használatának eredményeit az elsődleges szocializációs színtéren. Feltárja a család szerepét az óvodáskorú gyermekek konfliktuskezelési gyakorlatának kialakulásában. A vizsgálat P.E.T. Szülői Eredményességi Tréninget elvégzett édesanyákat von be egy diskurzuselemzést és kérdőíves felmérést ötvöző empirikus kutatásba.

Kérdések:

• A Gordon Módszer alkalmazása a családi közegben elősegítheti-e a győztes-győztes végkimenetelű konfliktusmegoldási folyamatokat?
• Melyik életszakasz a legalkalmasabb a gyermekek életében a III. Módszer bevezetésére?
• Milyen segítséget kaphatnak a szülők a Módszer elsajátításakor, hogy annak minden elemét hitelesen és pontosan tudják használni? Mennyi időbe telik, amíg automatikussá válik az előhívása, milyen hosszú a gyakorlás időszaka?
• A gyermekek a Módszer által milyen segítséget kaphatnak a problémáik feloldásában? Ezek az eszközök mely képességek fejlődését segíthetik elő? Képessé válik-e a gyermek érzelmeinek beazonosítására a Módszer következetes használatával? Alkalmazkodik-e a kognitív, a szociális és az emocionális fejlettségéhez a gordoni modell? A III. Módszer melyik eszköze a leginkább megragadható a kisgyermekek számára egy problémamegoldó folyamatban?
• Valamennyi konfliktustípus esetében maradéktalanul feloldható a probléma a Gordon Módszer által? Melyek lehetnek azok a tényezők, amelyek csökkenthetik produktivitását a családban? Szükséges-e valamennyi elvét és eszközét érvényesíteni ahhoz, hogy győztes feleket produkáljon a konfliktuskezelés folyamata? Vagy ötvözve egyéb technikákkal még eredményesebb lehet a III. Módszer alkalmazása?

A reflektív gondolkodás, avagy a gyakorlati, cselekvő ember legfőbb szokása

A kutatás célja a problémamegoldó gondolkodás alapjainak megismerése, melynek egyik legfontosabb kérdésköre tulajdonképpen az, mi okozza, mi váltja ki a gondolkodást. Vizsgálja azt a felvetést, hogy az oktatás gondolkodásra nevelő feladata a tapasztalás mentén valósulhat meg eredményesen, ezáltal fejlődhet az ember cselekvő, választó és gyakorlatias lénnyé. A kutatás kitér továbbá arra, hogy a reflektív gondolkodás Dewey által felvázolt öt fázisa avagy öt aspektusa milyen módon alapozta meg Thomas Gordon III. Módszerének kidolgozását. Ehhez hozzájárul annak feltérképezése, milyen filozófiai alapjai vannak a Gordon Módszer pedagógiai alkalmazásának.

Kérdések:

• Milyen célból és miként kell az embert nevelni?
• Mi a tapasztalat?
• Mi a feltétele a nevelő tapasztalatnak?
• Mi az intézményes oktatás feladata a reflektív gondolkodás serkentése céljából?
• Mi adja a gondolkodás kezdetét?
• Milyen módon segítik a narratívák az egyén világban való értelmes funkcionálását?
• Melyek lehetnek a Gordon Módszer pedagógiai alkalmazásának nevelésfilozófiai pillérei? Miként hatottak a pragmatista hagyományok Gordon kapcsolati filozófiájára

Dr. Bertalan Regina Frida PhD 

Aktuális kutatás

Az anyanyelv-elsajátítás neurokonstruktivista megközelítésében feltételezhető, hogy a grammatikai fejlődés nem független a nyelv formai tulajdonságaitól (pl. fonotaxis, szótagszerkezet, ritmus), valamint a verbális környezeti input mennyiségi és minőségi jellemzőitől. A nyelvtudományi területen végzett kutatások eredményei megerősítik a logopédiai intervencióban hagyományos, klinikai tapasztalatok talaján kialakuló szemléletmód központi fogalmainak (komplex emberkép, holisztikus szemlélet) érvényességét, és ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy a nyelvfejlődési zavarral élő gyerekek megsegítése megfeleljen az evidencia alapú gyógyításra vonatkozó elvárás igényének.