Tanulmányok rendje

A doktori iskolában folytatható tanulmányok rendje és követelményei

A doktori fokozat szervezett képzésben való részvétellel, illetve egyéni felkészülés alapján szerezhető meg. (MAB 2000/7/II. sz. határozat, 1.4.1.)

 

1. Szervezett képzés

Ebben a képzési formában nappali tagozatos egyetemi (doktorandusz) hallgatók vesznek részt. A szervezett képzésben folytatott tanulmányok két részre (2x4 szemeszter) oszlanak. Az első a képzési és kutatási, a második a kutatási és disszertáció-írás rész. Az első képzési részből a másodikba való átlépés feltétele a komplex vizsga. Az első részben  a hallgató rendszeres oktatásban vesz részt és választott témavezetőjével együtt működve kutatási munkát folytat disszertációja témájában. A második rész az önálló kutatás és disszertáció írás időszaka, folyamatos együttműködésben a témavezetővel. A témavezetők támogatják a hallgatókat, hogy lehetőségek szerint legalább egy szemesztert külföldi egyetemen töltsenek kutatómunkával.

Az Iskola programjának teljesítését 240 tanegység (kredit) megszerzése jelenti, a képzés mindkét része 120-120 kredit értékű.  A tanulmányok rendje az iskola Szervezeti és Működési szabályzatában olvasható.

2. Egyéni felkészülésre támaszkodó képzés

E képzési forma során a doktori hallgató önállóan végzi tanulmányait, a 240 kreditet neki is meg kell szereznie a disszertáció leadásáig. Az egyéni felkészülőknek a szervezett képzésben résztvevőkkel azonos követelményrendszerű komplex vizsgát kell tenniük. A sikeres komplex vizsga az egyéni felkészülés esetén 120 kredit értékű. A második 120 kreditet a disszertáció leadása előtt a témavezető javaslatára az iskolavezető ismeri el.

 

3. Publikációs követelmények

A követelményrendszer nem ír elő a disszertációs időre publikációt. Ennek indoka, hogy a nemzetközi filozófiai életben egy első vagy második kategóriás filozófiai szaklapban a megjelenésig eljutás több évet vesz igénybe. A téma feltárása, a szakirodalom elemzése, a saját koncepció kidolgozása cikkben, az angol nyelvű szöveg lektoráltatása eleve több év lehet. A referált folyóiratoknak pusztán a referálási ideje is gyakran meghaladja az egy évet. Amennyiben a folyóirat elfogadja, de a szöveg átírását kéri, az további éves megjelenési kitolódást jelent. Erre a doktori tanulmányok négy évében egyszerűen nincs lehetőség. Tekintettel a filozófiai szakpublikációk rendkívüli időigényességére és a megírásukhoz szükséges szakmai tapasztalatra, az ösztöndíjas doktori hallgató amennyiben a negyedik képzési év végén leadja disszertációját, nem kötelezett szakmai publikáció megjelentetésére. Mivel a komplex vizsga alkalmával a saját kutatási eredményekről is be kell számolnia a hallgatónak, ezért ajánlott, hogy már az első képzési részben részt vegyen konferenciákon és lehetőség szerint legyen saját hazai közleménye. A cél, hogy a disszertáció legalább egy, a legmagasabb kategóriájú nyugati filozófiai szakfolyóiratban megjelentethető cikk alapja legyen.

 

4. Komplex vizsga

A komplex vizsga nyilvános, bizottság előtt történik. A bizottság legalább három tagból áll. A bizottsági tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az Egyetemmel. A bizottság elnöke egyetemi tanár, habilitált egyetemi docens, habilitált főiskolai tanár, professor emeritus vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora címmel rendelkező oktató, kutató. A bizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A bizottságnak nem tagja a doktori hallgató témavezetője, de a vizsgaeredmény kialakítását véleményével segítheti. Véleményét írásban a komplex vizsga előtt átadhatja a bizottságnak, személyesen jelen lehet a vizsgán. A két vizsgarész pontozása külön-külön, 1-10 skálán történik. Vizsgarész akkor sikeres, ha a vizsgázó az elérhető pontok minimum 60%-át megkapta.

 

A vizsga két-két tételből álló elméleti és disszertációs részre tagolódik. A vizsgázó a tételek kidolgozásában és prezentálásában önállóan gondolkodó filozófus jelöltként tevékenykedik. Az első tételben saját filozófiatörténeti koncepcióját mutathatja be. Egy átfogó vázlat után indoklással kiemel személyeket és korszakokat, amelyeket és akiket meghatározónak, jelentősnek tart, és róluk beszél. A komplex vizsga bibliográfiáját a hallgató témavezetőjével vagy az iskola vezetőjével megbeszélés alapján, legkésőbb a második szemeszter végéig összeállítja, és az iskolavezető aláírásával ellátva elektronikus formában leadja a doktori iskola titkárságán. A vizsga előtt egy hónappal a hallgató maga gondoskodik arról, hogy a vizsga bibliográfiája eljusson elektronikus úton a vizsgabizottság tagjaihoz. Az alábbi vizsgakövetelmény a közvetlenül komplex vizsgára jelentkezők számára is érvényes, azzal a különbséggel, hogy a jelentkező maga állíthatja össze a megadott témakörben a bibliográfiát, és azt a jelentkezésével együtt adja le.

 

  1. Elméleti rész

1. Filozófiatörténet

A filozófia története a Szókratész előtti filozófusoktól napjainkig.

Saját értelmezésében vázolja a filozófia történetét, emeljen ki egy vagy több korszakot és/vagy filozófust, akiről részletesen beszélni kíván.

 

2. Szisztematikus filozófia

A hallgató kiválaszt egy filozófiai ágat (pl. metafizika, ismeretelmélet, etika, tudományfilozófia, társadalomfilozófia és így tovább), vagy egyetlen szerzőt (Arisztotelész, Kant, Hegel, stb.). Célszerű azt a területet vagy azt a filozófust választani, amelyről vagy akinek munkásságáról disszertációját írja. A választott terület jellemzőinek, összefüggéseinek, jelenlegi szakirodalmának, fejleményeinek ismertetése, vagy a választott szerző munkásságának, a rá vonatkozó kortárs szakirodalomnak és a kutatási eredményeknek az ismertetése.

 

  1. Disszertációs rész

1. A disszertáció témája

A témaválasztás indoklása. A témára vonatkozó kortárs szakirodalom ismertetése, értékelése, állásfoglalás.

 

2. Az eddigi munka bemutatása

Az eddigi munka, az elért eredmények ismertetése. A disszertáció újdonsága az adott témával kapcsolatos eddigi kutatásokhoz képest.

 

5. A dolgozat benyújtásának feltételei, tartalmi, formai, terjedelmi követelményei

 

A dolgozat a témavezető egyetértésével nyújtható be. A témavezető nyilatkozik, hogy a dolgozatot elfogadta, és beadható. A dolgozat tartalmi, formai és terjedelmi adottságait a témavezetővel egyeztetve kell kialakítani.

 

6. Bíráló bizottság

Az egyetemi és a kari szabályozásnak megfelelően: legalább öt fő, tudományos fokozattal rendelkezik. Az elnök egyetemi tanár, a PTE alkalmazásában. A bizottság tagja a két bíráló (egyikük nem PTE alkalmazott) és két további személy, akik közül egyik nem PTE alkalmazott.

 

7. Pontozás

A pontozás 1-5 skálán történik.

 

8. Önköltséges tandíj

 A képzés díját a kari szabályzat határozza meg.

 

 

Modulok és tantárgyak

 

A doktori képzés adott szemeszterben meghirdetett kurzusai a félév elején kerülnek a szokásos módon meghirdetésre.

  1. Képzési és kutatási rész 1.-4. félév

Képzési modul: négy kurzus teljesítése az iskola kínálatából (80 tanegység)

Kutatási modul a témavezetővel (40 tanegység)

Összesen (1. rész): 120 tanegység

 

  1. Kutatási és disszertáció-írási rész, 5.-8. félév

Kutatási modul a témavezetővel (50 tanegység)

Disszertáció-írási modul (70 tanegység)

Összesen (2. rész): 120 tanegység

Összesen (teljes képzés): 240 tanegység