Évek óta népszerűek a PTE szekszárdi karának a képzései
Lezárult a diákok felsőoktatásba való jelentkezése. A Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar szekszárdi létesítménye is igen keresett a továbbtanulni vágyók körében. Prof. dr. habil. Szécsi Gábor, az intézmény dékánja elmondta, minek köszönhető, hogy egyre többen szeretnének itt tanulni.
– Milyen képzések vonzzák a leendő hallgatókat?
– Évek óta tartó folyamat eredményeként népszerűek a képzéseink, ezt tökéletesen látjuk a jelentkezők számából, és ennek nagyon örülök. Alapvetően két képzéscsoport van, az alsófokú pedagógusképzés és az agrárképzések – mondja prof. dr. habil. Szécsi Gábor. – Előbbi egy hagyományosan keresett képzési csomag, a régi és újabb szakok is komoly keresletnek örvendenek. Az újak közül kiemelkedő a gyógypedagógia. Az agrárképzések iránt fokozatosan nő az érdeklődés. Kiemelkedően sokan jelentkeztek a vidékfejlesztési agrármérnöki képzésünkre.
– Tett-e lépéseket az intézmény a diákok figyelmének felkeltésére?
– Egyrészt állandóan bővül a képzési portfólió. Gyakorlatilag minden évben új képzéssel jelentünk meg. Ilyen például a gyermekkultúra mesterképzés, amire az eredetileg kalkuláltnál jóval többen jelentkeztek. A másik ok, hogy két képzőhelyen folyik az oktatás. A pécsi nyitás még több diákot vonz, a tavalyi év rekordesztendő lett, de az idei számokkal is rendkívül elégedettek vagyunk. Pécs, Baranya megye és az ottani térség erős keresletet jelent, de mindemellett nem csökkent az érdeklődés Szekszárd iránt sem. A harmadik ok egy új, megváltozott marketingstratégiában rejlik. A kar igyekszik kiaknázni minden médiacsatornát a hallgatók megszólításának érdekében, fiatalosabbá vált a kampány. Nyitunk a kommunikáció felé, de nem csak a médiában tesszük ezt. Jelen vagyunk a középiskolákban, igyekszünk különböző rendezvényeken megjelenni, nyílt napokat szervezünk, és beszélgetünk a diákokkal a lehetőségeikről.
– Mennyire választanak tudatosan a fiatalok?
– Kutatást végeztünk ezen a téren, próbáltuk felmérni a hallgatók motiváltságát, továbbtanulási indítékait, a társadalmi és kulturális környezet hatásait. Az eredmények nagyon érdekesek, van olyan képzés, ahol a hallgatók teljesen tudatosan döntenek az adott szak mellett. De befolyásoló tényezőként jelen van a család, a szülők véleménye. Döntő ok továbbá a lakóhelyi közelség, fontos, hogy hiába államilag támogatott a képzés, ne kerüljön sok pluszkiadásba a lakhatás, közlekedés. A jövőbeni elhelyezkedési lehetőségeket is szem előtt tartják a diákok. Továbbá azt is számba veszik, hogy az alapképzés után milyen mesterképzési lehetőségük van intézményen belül.
– A lakóhely közelsége bár fontos tényező, itt van lehetőség kollégiumi elhelyezésre is.
– Igen, a kollégiumi elhelyezés szerencsére megoldott, kétszázötven férőhelyünk van. Nem tudok olyan hallgatóról, akinek el kellett volna utasítani a kérelmét. Pécsett kicsit korlátozottabb a befogadóképesség, de ott is adott a lehetőség a bentlakásra.
– Nagyon jó híre van az intézménynek. Ez milyen folyamat eredménye?
– Összetett kérdés ez is, a komoly fejlesztések mellett kell valami pluszt adunk, amivel unikálisan jelenünk meg a felsőoktatásban. Olyan programokat, projektelemeket szükséges felmutatnunk, amikkel kitűnünk. Jó példa erre a környezetkultúra-alapképzésünk. Korábban nem volt különösebben nagy érdeklődés iránta. De elindítottunk alkotótáborokat, műhelyeket más megyékben, és ezt hírül is adtuk. Ezenfelül megteremtettük az Egyetemi Galéria projektet, amely a tehetségek munkáinak bemutatása mellett a kortárs alkotók kiállítóhelyeként szintén működik. Ezzel is felhívjuk a leendő hallgatók figyelmét, és soha annyian nem jelentkeztek környezetkultúra szakra, mint idén.
– Lesznek fejlesztések?
– Több komoly beruházást szeretnénk idén indítani. Az egyik egy komoly informatikai csomag, új laptopok, eszközök beszerzése a cél. Van egy laboratóriumi beruházási tervünk, az agrárlaborunkat szeretnénk bővíteni. Ez arra is jó lenne, hogy a helyi, megyei vállalkozóknak minőség-ellenőrzést végezzünk. Egyebek mellett gyümölcsleveket, bort vizsgálnánk, így szolgáltatnánk is, bevételhez jutna az intézmény. Ennél látványosabb lesz majd az IQ-, azaz az Ipari Együttműködési Központ. A tervek alapján ez a létesítmény a helyi kezdő vállalkozók inkubátortevékenységét is ellátná. Nem titkolt szándékunk, hogy a nálunk végzett diákokat ösztönözzük arra, hogy itt, az országban kamatoztassák a megszerzett tudást.
Határon túlról
Elindultunk a nemzetköziesítés útján, ami nálunk nem egyszerű feladat. Az angol nyelvű óvodapedagógiai képzés most már második éve indul el, és egyre komolyabb érdeklődés övezi. Folyamatosan növekszik a jelentkezési létszám, érkeznek Kínából, Ghánából, Nigériából, de van Latin-Amerikai hallgatónk is. Ez engem is meglepett. Kellett valami plusz, ami még vonzóbbá teszi a külföldiek számára az itteni képzést, hiszen akik ide jelentkeznek, azok Európában szeretnének élni, munkát vállalni. Ezért kitaláltuk, hogy zenepedagógiával gazdagítjuk a képletet, és a Kodály-módszert népszerűsítjük.
A jövő évtől magyar állampolgárságú hallgatójelöltek is jelentkezhetnek az angol nyelvű képzésekre. Így, ha valaki külföldön szeretne munkát vállalni, már nem lesz akadálya. Illetve igen, vannak határon túli magyarok is más képzéseken. Délvidékről, Erdélyből és Kárpátaljáról is jönnek, valamint az ország minden pontjáról, Nyíregyházától Sopronig mindenhonnan érkeznek diákok, a többség a Közép-Duna menti térségből – válaszolta a dékán arra a kérdésre, vannak-e hallgatóik a határon túlról.
Forrás: teol.hu: Schilli-Bárány Margit: Évek óta népszerűek a PTE szekszárdi karának a képzései