Kutatási programok
Pécsi Tudományegyetem Filozófia Doktori Iskola
7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1. B.
Iskola vezetője: Boros János DSc, egyetemi tanár, borosjanos54@gmail.com
Titkárság: Haffner-Kiss Alexandra, titkárságvezető, haffner-kiss.alexandra@pte.hu
Pécs, 2022. január 11.
Tartalom
1. Összefoglaló statisztika és táblázat
2. Az Iskola tagjai
3. Az Iskola fő kutatási-oktatási területei
4. Az Iskola tartalmi profiljai, kutatási programjai, doktori témái
5. Az Iskola nemzetközi kapcsolatai
6. A képzés és a kutatás minőségbiztosítási elvei
- Összefoglaló statisztika és táblázat
Törzstagok, Meghívott Tagok, Partner intézmények
Összesen 7 törzstag.
Összetétel: 4 egyetemi tanár és 3 tudományos fokozattal rendelkező oktató.
Törzstagok akadémiai tudományos fokozat szerint: Egy MTA doktor (DSc).
Meghívott tagok: egyetemi tanárok, habilitált docensek.
Meghívott külföldi résztvevők: több, mint félszáz meghívott külföldi oktató.
A doktori iskola távozott, alapító törzstagjai voltak 2002 és 2008 közt: Nyíri Kristóf MTA tagja, Nagy Endre DSc egyetemi tanár és Orbán Jolán egyetemi tanár.
Jelmagyarázat: AK: Akadémikus, IV: Iskolavezető, M: Meghívott, T: törzstag;
DCAF: Democratic Control of Armed Forces Institute, Geneva, Switzerland, ELTE: Eötvös Loránd Tudományegyetem, GE: Gregoriána Egyetem, Róma, LMU: Ludwig-Maximilians-Universität München, MTA: Magyar Tudományos Akadémia, PTE: Pécsi Tudományegyetem, PPHF: Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola;
AF: analitikus filozófia, D: Dekonstrukció, E: Etika, EF: Elmefilozófia, ES: esztétika, EVF: evolúciófilozófia, FE: Filmesztétika, FT: Filozófiatörténet, GF: Gazdaságfilozófia, GE: Gazdaságetika, H: Hermeneutika, IE: Ismeretelmélet, JF: Jogfilozófia, K: Kant, KF: Kommunikációfilozófia, KT: kognitív tudomány, KUF: Kultúrafilozófia, L: Logika, M: Metafizika, MF: Magyar Filozófiatörténet, MŰ: Művészetfilozófia, NEV: nevelésfilozófia, NF: Neurofilozófia NYF: Nyelvfilozófia, OE: Orvosi etika, OF: Orvosi filozófia, P: pragmatizmus, PF: Politikafilozófia, PTE: Pécsi Tudományegyetem, TÁF: Társadalomfilozófia, TF: Tudományfilozófia, VF: Vallásfilozófia.
Törzstagok, Törzstag-jelöltek és Meghívott Tagok, Témavezetők
|
Név (iskola törzstagság kezdete) |
Tudományos, egyetemi fokozat |
Intézmény |
Részvételi mód |
Oktatott terület |
|
Boros János (2002-) |
DSc, Professzor |
PTE |
T, IV |
FT, IE, E, TF |
|
Szécsi Gábor (2002-) |
Professzor |
PTE |
T |
KF, IE, FT |
|
Nemeskéri Zsolt (2019-) |
Professzor |
PTE |
T |
GF, GE, NEV |
|
Nagy Janka Teodóra (2021-) |
Professzor |
PTE |
T |
JF, TÁF |
|
Andrássy György (2002-) |
Dr. habil. Professzor emeritus |
PTE |
T |
JF, TÁF |
|
Bús Imre (2019-) |
Dr. habil. főisk. tan. |
PTE |
T |
NEV |
|
Kocsis László (2022-) |
PhD |
PTE |
T |
AF, IE, M |
|
|
||||
|
Meghívott tagok, témavezetők |
|
|
|
|
|
Höffe, O. (2012-) |
Professzor |
Tübingeni Egyetem |
M |
E, PF |
|
Vossenkuhl, W. (2012-) |
Professzor |
LMU München |
M |
IE, M, NYF, E |
|
Orbán Jolán (2002-) |
Professzor |
PTE |
M |
IE, E, D |
|
Vereczkei L. (2002-) |
Professzor |
PTE |
M |
NF, IE, E |
|
Kovács Gusztáv (2015-) |
Professzor |
PPHF |
M |
E, VF |
|
Kucsera Tamás Gergely (2021-) |
Professzor |
NyME |
M |
MŰ |
|
Bretter Zoltán (2014-) |
PhD, Dr. habil. egyetemi docens |
PTE |
M |
PF |
|
Zuh Deodáth (2014-) |
PhD, Dr. habil. |
MTA |
M |
IE, NYF |
|
Fluri, Philipp (2009-) |
PhD, Dr. habil |
DCAF, Genf |
M |
PF, TF |
|
Krajnik József (2002-) |
CSc, Dr. habil. egyetemi doc, emeritus |
PTE |
M |
L, TUF |
|
Wildmann János (2008-) |
PhD, Dr. habil. |
WJF |
M |
VF, TF |
|
Patsch Ferenc (2015-) |
PhD, Dr. habil |
GE |
M |
VF, H |
|
Csathó Árpád (2010-) |
Dr.habil. egyetemi docens |
PTE |
M |
EF, EVF |
|
András Ferenc (2018-) |
Dr. habil. egyetemi docens |
PE |
M |
IE, KF |
|
Kocsis László (2014-) |
PhD, egyetemi adjunktus |
PTE |
M |
M |
|
Pete Krisztián (2014-) |
PhD, egyetemi adjunktus |
PTE |
M |
NYF |
|
Rippl Dóra (2015-) |
PhD, egyetemi adjunktus |
PTE |
M |
ES, MŰ |
|
Szolcsányi Tibor (2014-) |
PhD, egyetemi adjunktus |
PTE |
M |
IE, OE, OF |
|
Danka István (2022-) |
PhD, egyetemi docens |
BME |
M |
IE, M |
|
Laki Beáta (2020-) |
PhD, egyetemi adjunktus |
PTE |
M |
E |
|
Busku Szilvia (2021-) |
PhD, egyetemi adjunktus |
ME |
M |
M |
|
Bólya Anna Mária (2021-) |
PhD, egyetemi docens |
TE |
M |
MŰ |
|
Falusi Márton (2021-) |
PhD, tudományos tanácsadó |
MMA-MMKI |
M |
MŰ |
|
Farkas Attila (2021-) |
PhD, egyetemi docens |
SZIE |
M |
PF |
|
Wesselényi-Garay Andor (2021-) |
Egyetemi tanár |
NyME |
M |
MŰ |
|
Windhager Ákos(2021-) |
PhD, tudományos tanácsadó |
MMA-MMKI |
M |
MŰ |
|
K. Farkas Klaudia (2019-) |
PhD, dr. habil egyetemi docens |
PTE |
M |
KUF |
|
Vámosi Tamás (2019-) |
PhD, dr. habil egyetemi docens |
PTE |
M |
KUF |
|
Molnár László (2020-) |
PhD, Dr. habil egyetemi docens |
Soproni Egyetem |
M |
KF, KUF |
|
Schnell Zsuzsanna (2020-) |
PhD, Dr. habil egyetemi docens |
PTE |
M |
KF, KUF |
|
Brachinger Tamás |
PhD, egyetemi adjunktus |
PTE |
M |
JF, TÁF |
|
Bognár Szabina |
PhD, egyetemi adjunktus |
PTE |
M |
JF, TÁF |
|
Varga István |
PhD, egyetemi adjunktus |
PTE |
M |
JF, TÁF |
Külföldi Meghívott Tagok
Az alább felsorolt személyek a PTE Filozófia Doktori Iskola meghívott előadói, legalább egyszer jártak Pécsett előadást vagy szemináriumot tartani, többen rendszeresen tartanak szemináriumokat, előadásokat. A Filozófia Doktori Iskola élvezi támogatásukat, a pécsi doktori hallgatóknak lehetőségük van a felsorolt külföldi professzoroknál tanulmányokat folytatni.
|
Név |
Tud., Egy. Fok. |
Intézmény |
Oktatott terület |
|
Agazzi, E. |
Professzor |
Genova, I |
TF, L, E |
|
Avineri, S. |
Professzor |
Jerusalem |
PF |
|
Avramides, A. |
Professzor |
Oxford, GB |
NYF, IE |
|
Barman, R. |
Dr. |
St.Maurice,CH |
FT, TF |
|
Bennington, G. |
Professzor |
Atlanta, US |
D |
|
Bernstein, R. |
Professzor |
New York, US |
IE, E, PF, P |
|
Block, N. |
Professzor |
New York, US |
EF |
|
Bozickovic, V. |
Professzor |
Belgrad, SB |
NYF, IE |
|
Bourgeois-G.S. |
Professzor |
Lyon, F |
IE, E, KT |
|
Brandom, R. |
Professzor |
Pittsburgh,US |
IE, TF |
|
Brand, R. |
Professzor |
Marburg, D |
IE, Kant |
|
Brunkhorst, H. |
Professzor |
Flensburg, D |
PF, E |
|
Buzsaki, Gy. |
Professzor |
NYU, US |
NF, EF, KT |
|
ChateaubriandO |
Professzor |
Sao Paolo, Br |
NYF, IE |
|
Cometti, J-P. |
Professzor |
Aix-en-Prov.F |
E, P |
|
Corazza, E. |
Professzor |
Nottingham |
IE, TF |
|
Dennett, D. |
Professzor |
Boston, USA |
IE, EF |
|
Derrida, J. (+) |
Professzor |
Paris, F |
D |
|
Engel, P. |
Professzor |
Genf, CH |
IE, NY |
|
Felski, R. |
Professzor |
U.Virginia, US |
ES, PF |
|
Field, H. |
Professzor |
New York, US |
IE, NYF |
|
Fine, K. |
Professzor |
New York, US |
NYF |
|
Fluri, Ph. |
PhD, Dr. habil |
Genf, CH |
PF, TÁF |
|
Forst, R. |
Dr. |
Frankfurt, D |
PF, E |
|
Förster, E. |
Professzor |
Baltimore, US |
IE, E, K |
|
Frank, M. |
Professzor |
Tübingen, US |
NYF, FT |
|
Gal, E. |
Professzor |
Bratislava, SK |
PF, IE |
|
Gombocz, W. |
Professzor |
Graz, A |
NYF, FT |
|
Grahek, N. |
Professzor |
Belgrád, SB |
IE, TF |
|
Grumley, J. |
Professzor |
Sidney, AUS |
E, PF |
|
Gulyás B. |
Professzor |
Stockholm, S |
NF, EF |
|
Habermas, J. |
Professzor |
Frankfurt |
TÁF, PF, E, IE |
|
Harnish, R. M. |
Professzor |
TucsonAr,US |
IE, NYF |
|
Höffe, O. |
Professzor |
Tübingen, D |
E, PF, K |
|
Horwich, P. |
Professzor |
NewYork |
IE |
|
LeDoux, J. |
Professzor |
New York |
NF |
|
Lenk, H. |
Professzor |
Karlsruhe, D |
NYF, IE, E |
|
Llinas, R. |
Professzor |
New York |
NF |
|
McDowell, J. |
Professzor |
Pittsburgh,US |
IE, E |
|
Megill, A. |
Professzor |
U.Virginia, US |
ES, PF |
|
Mersch D. |
Professzor |
Kiel |
ES, KF |
|
Michailovic, P. |
Professzor |
Bratislava, SK |
ES |
|
Moravcsik, J. |
Professzor |
Stanford, US |
FT, IE, E |
|
Nancy, J-L. |
Professzor |
Strasbourg, F |
ES, D |
|
Nicolet, L. |
Lic. Phil. I. |
Genf, CH |
PF |
|
Öffenberger, N. |
Professzor |
Münster, D |
L, FT |
|
Paolucci, G. |
Professzor |
Firenze, I |
E,PF |
|
Potrc, M. |
Professzor |
Ljubljana, SL |
NYF, IE |
|
Putnam, H. (+) |
Professzor |
Harvard, US |
IE, E, NYF, P |
|
Ramberg, B. |
Professzor |
Oslo, N |
IE, FT |
|
Rivero, A. |
Professzor |
Madrid, SP |
E, PF |
|
Rorty, R. (+) |
Professzor |
Stanford, US |
IE. E, P |
|
Schiffer, S. |
Professzor |
New York US |
IE, NYF |
|
Schönecker,D. |
Professzor |
Siegen, D |
K |
|
Smith, B. |
Professzor |
Buffalo,USA |
IE, TF |
|
Sonderegger,R. |
Professzor |
AmsterdamNL |
E |
|
Stekeler-Weithofer, P. |
Professzor |
Leipzig, D |
FT, K, IE |
|
Szubka, T. |
Professzor |
Wroclaw, Pl |
NYF, IE |
|
Terezakis, K. |
Ass.Professzor |
New York, US |
E, PF |
|
Tormey, S. |
Professzor |
Nottingham |
E, PF |
|
Ungvári Z.I. |
Univ. Docens |
Kolozsvár, R |
ES |
|
Vattimo, G. |
Professzor |
Torino, I |
E, ES |
|
Vlaisavljevic,U |
Professzor |
Sarajevo, BIH |
PF, E, NYF |
|
Vossenkuhl,W. |
Professzor |
München, D |
IE, TF, E |
|
Williams, Mi |
Professzor |
Baltimore,US |
IE, L |
|
Williams, Me |
Professzor |
Baltimore,US |
IE, E |
|
Wingert, L. |
Professzor |
Braunschweig |
PF, TÁF |
Partner intézmények
Az iskola helye: Pécsi Tudományegyetem KPVK
A partner intézményekkel vagy folyamatos az együttműködés, közös konferenciák, kutatások, témavezetések révén, vagy a doktori iskolának volt közös programja és továbbiak lehetségesek. A partner intézmények igény esetén oktatókat, témavezetőket, tanácsadókat, közös kutatásokat biztosítanak a doktori iskolának.
Partner Karok:
PTE Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK)
PTE Általános Orvostudományi Kar (ÁOK)
PTE Bölcsészettudományi Kar (BTK)
Partner Felsőoktatási Intézmények és Kutatóintézetek:
Pécs
Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola
Magyarország
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Magyar Tudományos Akadémia (MTA)
Magyar Művészeti Akadémia (MMA)
Amerikai Egyesült Államok
Boston College
University of Buffalo
Emory University (Atlanta)
Harvard University (Boston)
New York University
Johns Hopkins University (Baltimore)
University of Pittsburgh
Stanford University (Palo Alto)
University of Tucson Arizona
Tufts University (Boston)
University of Virginia (Charlottesville)
Ausztrália
University of Sidney
Ausztria
Universität Wien
Universität Graz
Bosznia-Hercegovina
University of Sarajevo
Brazília
Universidade di São Paulo
Franciaország
Université d’Aix-Marseille
Université Lyon
Université Paris 3, Sorbonne
École des Hautes Études en Sciences Sociales Paris
College de France Paris
École Normale Supérieure Paris
Université de Strasbourg
Hollandia
University of Amsterdam
Izrael
The Hebrew Universiy of Jerusalem
Lengyelország
University of Krakow
University of Opole
University of Wroclaw
Németország
Universität Braunschweig
Hochschule Flensburg
Johann-Wolfgang-Goethe Universität, Frankfurt
Universität Karlsruhe
Universität Leipzig
Universität Marburg
Ludwig Maximilians Universität, München
Universität Münster
Universität Tübingen
Universität Siegen
Nagy Britannia
University of Cambridge
University of Edingburgh
University of Nottingham
Oxford University
Norvégia
Universitetet i Oslo
Olaszország
Universita di Firenze
Universita di Genova
Pontificia Università Gregoriana Roma
Universita di Torino
Románia
Kolozsvári Egyetem
Sapientia Egyetem
Spanyolország
University of Madrid
Svédország
University Stockholm
Karolinska Institutet
Szerbia
Belgrádi Egyetem
Institute of Social Sciences, Center for Philosophy
Szlovákia
Pozsonyi Egyetem
Szlovénia
University Ljubljana
Svájc
Université de Fribourg
Université de Genève
St. Maurice College
Universität Zürich
- Az iskola tagjai
(Jelmagyarázat: Törzstag T; Törzstag Jelölt TJ, Meghívott Témavezető Tag M)
Törzstagok és törzstagnak jelöltek
Dr. Boros János egyetemi tanár, DSc (T), az iskola vezetője
Ismeretelmélet és Etika program
(Kutatási terület: Ismeretelmélet, Etika, Újkori és kortárs filozófia, Kant, Pragmatizmus, Tudományfilozófia)
Dr. Szécsi Gábor egyetemi tanár (T)
Kultúrafilozófia, Kultúratudomány és Kommunikációfilozófia program
(Kultúrafilozófia és Kultúratudomány, Kommunikációfilozófia, Nyelvfilozófia,)
Dr. Nemeskéri Zsolt egyetemi tanár (T)
Gazdaságfilozófia, Gazdaságetika
Dr. Nagy Janka Teodóra egyetemi tanár (T)
Jogfilozófia és Társadalomfilozófia program
Dr. Andrássy György egyetemi tanár, emeritus CSc (T)
Jogfilozófia program
(Kutatási terület: Jogfilozófia, Társadalomfilozófia)
Dr. Bús Imre főiskolai tanár, dr. habil (T)
Kultúrafilozófia, Kultúratudomány és Kommunikációfilozófia program
(Nevelésfilozófia, Kultúrafilozófia, Kultúratudomány)
Dr. Kocsis László, egyetemi adjunktus, PhD (T)
Metafizika, ismeretelmélet program
(Analitikus filozófia, Metafizika)
Meghívott Témavezető Tagok:
Dr. Otfried Höffe egyetemi tanár (M)
(Filozófiatörténet, Arisztotelész, Kant, Ismeretelmélet, Etika, Politikafilozófia)
Dr. Wilhelm Vossenkuhl egyetemi tanár (M)
(Nyelvfilozófia, Metafizika, Etika, Ismeretelmélet)
Dr. Orbán Jolán egyetemi tanár, CSc (M)
(Etika, Dekonstrukció, Derrida, Irodalomtudomány és Filozófia)
Dr. Vereczkei Lajos egyetemi tanár, CSc (M)
(Neurofilozófia, Ismeretelmélet, Tudományfilozófia)
Dr. Vossenkuhl, Wilhelm, egyetemi tanár (M)
(Filozófiatörténet, Etika, Ismeretelmélet, Tudományfilozófia)
Dr. Kovács Gusztáv, egyetemi tanár (M)
(Etika, Vallásfilozófia)
Dr. Kucsera Tamás Gergely, egyetemi tanár (M)
(Művészetfilozófia)
Dr. habil Patsch Ferenc, egyetemi docens (M)
(Hermeneutika, Vallásfilozófia)
Dr. habil Bretter Zoltán egyetemi docens (M)
(Politikafilozófia, Társadalomfilozófia)
Dr. habil Zuh Deodáth PhD, (M)
(Ismeretelmélet, Metafizika)
Dr. habil Fluri, Philipp, (M)
(Politikafilozófia, Társadalomfilozófia)
Dr. habil Krajnik József CSc, egyetemi docens emeritus (M)
(Logika, Tudományfilozófia)
Dr. habil Wildmann János egyetemi docens, PhD (M)
(Filozófiatörténet, Vallásfilozófia)
Dr. András Ferenc, egyetemi docens, PhD (M)
(Ismeretelmélet, Kommunikációfilozófia)
Dr. Sík Attila kutatóprofesszor PTE, egyetemi tanár a Birminghami egyetemen (M)
(Neurofilozófia program)
Dr. Pete Krisztián, egyetemi adjunktus, PhD (M)
(Analitikus filozófia, Nyelvfilozófia)
Dr. Rippl Dóra, egyetemi adjunktus, PhD (M)
(Művészetfilozófia)
Dr. Szolcsányi Tibor, egyetemi adjunktus, PhD (M)
(Analitikus filozófia, Cselekvésfilozófia)
Dr. Laki Beáta, egyetemi adjunktus, PhD (M)
(Bioetika, Orvosi etika)
Dr. Danka István, egyetemi docens, PhD (M)
(Analitikus metafilozófia, Analitikus társas episztemológia)
Dr. Busku Szilvia, egyetemi adjunktus, PhD (M)
(Heidegger)
Dr. Tuboly Ádám, egyetemi adjunktus, PhD (M)
(Analitikus filozófia, Tudományfilozófia, Ismeretelmélet)
Dr. Bólya Anna Mária, egyetemi docens, PhD (M)
(Művészetfilozófia, Tánfilozófia)
Dr. Falusi Márton, tudományos kutató, PhD (M)
(Irodalomfilozófia)
Dr. Farkas Attila, tudományos kutató, PhD (M)
(Politikafilozófia)
Dr. Wesselényi-Garay Andor, egyetemi tanár, PhD (M)
(Építészetfilozófia)
Dr. Windhager Ákos, tudományos kutató, PhD (M)
(Zenefilozófia)
Oktatók nem filozófiai tudományos fokozattal:
Oktatók nem filozófiai tudományos fokozattal:
Dr. habil K. Farkas Claudia PhD
Dr. habil Vámosi Tamás PhD
Dr. Brachinger Tamás PhD
Dr. Bognár Szabina PhD
Dr. Varga István PhD
A külföldi meghívott tanárok folyamatos támogatásuk mellett néhány évente előadást tartanak és/vagy a PTE Doktori Iskolája nemzetközi konferenciáján vesznek részt.
3. Az Iskola fő kutatási-oktatási területei
Az Iskola fő kutatási-oktatási területei “szisztematikus” megközelítésben: Ismeretelmélet, Etika, Társadalomfilozófia, Kommunikációfilozófia, Esztétika, Filmesztétika, Művészetelmélet, Jogfilozófia, Tudományfilozófia, Gazdaságfilozófia; “történeti” illetve “metodológiai” megközelítésben Hume, Kant, Klasszikus Német Filozófia, Pragmatizmus, Kortárs Filozófia (20-21. század, kiemelten Kortárs Angolszász, Francia és Német Filozófia, Wittgenstein és a Bécsi Kör, Analitikus Filozófia, Kommunikációfilozófia, Rorty és az Újpragmatizmus, Derrida és a Dekonstrukció, Neurofilozófia, Tudatfilozófia), Magyar Filozófiatörténet, Jogfilozófia, Elmefilozófia, Kultúrafilozófia és Kultúratudomány (Cultural Studies), Neurofilozófia, Kognitív tudomány. A történeti és „szisztematikus” témák közt természetesen átfedések vannak. A tanulmányok (programok) szerkezeti beosztása a “szisztematikus” megközelítést követi.
Külföldi meghívott, szakmai támogatást nyújtó filozófia szakos egyetemi tanárok.
A külföldi tanároknak a doktori programban való megjelenítését az indokolja, hogy támogatásukról biztosították a programot, ami a pécsi filozófiai program keretében rendezett további nemzetközi konferenciákon való részvételt, a hallgatóknak tartott előadásokat, és a pécsi doktoráns hallgatók külföldi ösztöndíjjal való támogatását jelenti. A külföldi támogató tagoktól nem kértünk a pályázathoz írásos anyagot. A pécsi egyetem filozófiai programjával való kapcsolatuk, Pécsett rendezett konferenciákon való részvételük a szakmában közismert és dokumentált.
4. Az Iskola tartalmi profiljai, kutatási programjai, doktori témái
Az Iskola törzstag és meghívott tanári karának tagjai széleskörű publikációs tevékenységgel és eredményekkel rendelkeznek az adott témakörökben.
Az Iskola Programjai, kutatási, doktori témái
Újkori filozófiatörténet, Ismeretelmélet, Metafizika, Etika (Etikatörténet, Általános etika, Alkalmazott etikák, Szakterületi etikák) Társadalomfilozófia, Analitikus filozófia, Gondolkodáselmélet és Vallásfilozófia (David Hume, Immanuel Kant, Pragmatizmus, Analitikus filozófia, Dekonstrukció, Hermeneutika, Társadalomfilozófia)
Kultúrafilozófia, Kultúraelmélet, Alkalmazott filozófia, Kommunikációs nyelvfilozófia, Gyermekfilozófia, Innovatív gondolkodás
Esztétika, Irodalomfilozófia, Művészetfilozófia
Neurofilozófia, Neuroetika, Neuroesztétika, Döntéselmélet
Jogfilozófia
Társadalomfilozófia
Gazdaságfilozófia, Fenntarthatóság
Kooperatív Doktori Program: Gondolkodáselmélet, Fenntarthatóság, Döntéselmélet, Innovatív gondolkodás (megtalálhatók a Boros János, Nemeskéri Zsolt, Sík Attila és Szécsi Gábor professzorok program leírásaiban)
Újkori filozófiatörténet, Ismeretelmélet, Metafizika, Etika, Társadalomfilozófia, Analitikus filozófia, Gondolkodáselmélet és Vallásfilozófia (Boros János)
Az ismeretelmélet-etika program kutatási és oktatási irányát tág keretek közt az az “episztemológiai etika” adja meg, melyet Boros János az akadémiai doktori disszertációban dolgozott ki és amely Pragmatikus filozófia (Pécs, Jelenkor, 1998) könyvének “Kitekintés” fejezetét képezi. Ezen episztemológiai etika fő tézise, hogy az “igazság” a világgal való “helyes” cselekvés szinonímája, a cselekvés “helyessége” viszont etikai kérdés, tehát az igazság kérdése egyben etikai kérdésként is föltevődik. Az etikai analízisekre a kanti kategorikus imperatívusz Rawls által kidolgozott procedurális alkalmazó-értelmezése (Categorical Imperative Procedure - CIP) nyújt lehetőséget. Ennek az igazságelméletekre javasolt, első megközelítésben kidolgozott etikai-episztemológiai változatának (Dinamikus Igazság Kategorikus Elmélete - DIKE) alkalmazását, további kutatását, egyéb etikai és episztemológiai elméletekkel való konfrontációját a program kutató és oktató munkája során kívánjuk elvégezni. A DIKE elsősorban Kantra, az amerikai pragmatikusokra, az analitikus filozófia metodológiájára, továbbá az újpragmatizmusra épít, miközben pragmatikus szellemben nyitott valamennyi filozófiai irányzatra. A program önálló témái Kant, az amerikai pragmatizmus, az analitikus filozófia. Miközben a hallgatók a program oktató- és kutatómunkájában részt vesznek, a filozófiai-kritikai hagyománynak megfelelően természetesen vitathatják is a program vezető által képviselt alaptézist és a felsorolt témakörökben ettől teljesen eltérő vagy független kutatási munkát is folytathatnak.
Immanuel Kant
A kortárs Kant kutatás összefüggései.
Pragmatizmus
A klasszikus és a kortárs pragmatizmus fő irányzatai. A “tartalmi” kutatások mellett súlyt fektetünk annak vizsgálatára, hogy milyen esélyei vannak Magyarországon és tágabban az Európai Unióban a pragmatikus gondolkodásmód meghonosításának. A téma védnöke és konzulense haláláig Richard Rorty (Stanford University) volt.
Analitikus filozófia
Az analitikus filozófia történetének és kortárs irányzatainak tanulmányozása révén, továbbá az Iskola által tervezett nemzetközi filozófiakonferenciák révén a hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy bekapcsolódjanak a kortárs nemzetközi diskurzusokba és vitákba. (E programot előkészítő eddigi pécsi konferenciák a következő filozófusok műveiről szóltak: McDowell, M. Williams, R. Brandom. Előkészületben R. Rorty-konferencia 2001 május 10-11-én. Minden esetben az említett filozófusok és számos további külföldi előadó részvételével.) A program konzulensei az említett filozófusok mellett továbbá P. Horwich (New York University) és W. Vossenkuhl (München).
Kultúrafilozófia, kultúraelmélet, alkalmazott filozófia, kommunikációs nyelvfilozófia (Szécsi Gábor)
Kultúrafilozófia, kultúraelmélet
A kultúra fejlődését meghatározó összefüggések kutatása, a kultúrafelfogások és elméletek filozófiai és történeti megközelítése, a kultúra és a fejlődés, illetve a kultúra és a civilizáció viszonyának vizsgálata, valamint a modern és késő modern kor társadalmi, kulturális jelenségeinek (mediatizáció, elidegenedés, globalizáció, a kultúra differenciálódása és rétegezettsége, a multikulturalitás, interkulturalitás, európai kultúra, illetve a nyugati civilizáció válságtudata és válságjelenségei, kulturális és civilizációs feszültségek, ellenkultúrák) értelmezése és értékelése. A kultúrafogalom jelentésdimenzióinak feltárása és alakulástörténete. A doktori programban résztvevők képessé válnak a kultúrával összefüggő fogalmak értő alkalmazására, valamint a kultúra összetett jelenségének értelmezésére, a kultúrafelfogások kritikai megközelítésére. A kortárs kultúrafilozófiai és kultúraelméleti kérdések tanulmányozása, különös tekintettel az értékelméleti, a szociológiai, antropológiai, szemiotikai kultúraelméletek összefüggéseire.
Kommunikációs nyelvfilozófia
A kommunikációs nyelvfilozófia kutatások középpontjában a nyelvi kommunikáció és a mentális folyamatok kapcsolatának problematikája áll. Az elektronikus médiumok, a multimediális interaktív hálózatok kommunikációs szerepének megnövekedése olyan nyelvi és gondolkodásbeli változásokat gerjeszt, amelyek magyarázatához többen egyre kevésbé érzik elégségesnek az analitikus filozófia alapvetően behaviorista nyelvfelfogásra épülő módszertani és terminológiai eszköztárát. A legtöbb analitikus filozófus elfogadja, hogy a nyelvfilozófia kizárólag egy, az intencionalitás-problematikát is napirendre tűző tudatfilozófia részeként maradhat életképes. Ez a kortárs analitikus filozófiát napjainkban meghatározó felfogás két általános koncepció metszéspontján született meg. Az egyik az a többek között H. P. Grice nevével fémjelzett kommunikációelméleti felfogás, amely a nyelvi kommunkáció lényegét a kommunikációs szándék kifejezésében és megragadásában látja. A másik koncepciót az empirikus nyelvpszichológia “kognitív vezérlési elv”-nek nevezi. Ennek a nyelvelsajátítás problematikájával kapcsolatos elgondolásnak pedig az a lényege, hogy a nyelvtani rendszer kibontakozását egy azt megelőző gondolkodásbeli fejlődés határozza meg. A program keretében sor kerül e kommunikációfilozófiai fejlemény jelentéstani vetületeinek vizsgálatára. Továbbá választ keresünk arra a kérdésre is, hogy az elemzett modellek mennyiben kínálnak megbízható elméleti alapokat az uralkodó kommunikációs technológiák terén bekövetkező változások nyelvi, gondolkodásbeli hatásait érintő vizsgálatokhoz. A program egyaránt törekszik új tudományos kutatásra, a szintézisre és ennek a doktori képzésben való érvényesítésére. A program új filozófiatörténeti paradigmát közvetít, ugyanakkor újszerű, megértést elősegítő és szisztematikus eszközt ad az új információs közegek és azok társadalmi, kulturális és tudományos jelentősége és hatása vizsgálatához.
Kultúraelméleti kérdések kommunikációfilozófiai megközelítésben
Nyelv, média és kultúra belső viszonya leginkább abban az erőteljes hatásban mutatkozik meg, amelyet az egyes kultúrák jelképeivé váló kommunikációs technológiák terén bekövetkező változások gyakorolnak a kultúrák tagjainak nyelvi világára, gondolkodására, közösségfogalmára. A napjainkban születő új közösségi formák tanulmányozása szempontjából ezért kiváltképp tanulságos lehet ezeknek a gondolkodásmódot és a megismerés szerkezetét is átszervező kommunikáció technológiai változásoknak a következményeit áttekinteni. A kurzus kommunikációfilozófiai modellek tükrében kíván arra rávilágítani, hogy miként válnak az uralkodó kommunikációs technológiák terén bekövetkező változások az egyed- és törzsfejlődés szempontjából egyaránt nagy horderejű kultúrtörténeti fejleménnyé. Ezek a változások ugyanis amellett, hogy hatást gyakorolnak a tudat szerkezetére, a kultúrák tagjainak mentális világára, mint kultúrtörténeti folyamatok egyúttal társadalmi, közösségi változások forrásaivá is válnak.
Innovatív gondolkodás és etika (Kooperatív Doktori Program)
A gondolkodás, amennyiben önmagára támaszkodik, természeténél fogva innovatív. Az ember mindig újat akar saját életében, környezetében, tágabb világában. A strukturált gondolkodás fejlesztése az említett amerikai egyetemi tapasztalatok alapján megújító, fejlesztő és kreatív módon hat a matematikai, a természettudományi, a műszaki és az informatikai tanulmányok során.
Témák:
- A gondolkodás kialakulása, története, jövőbeli fejlődési lehetőségek
- A gondolkodás fogalmi tulajdonságai
- Logika
- Innovativitás. Kortárs gondolkodási módszerek, a rezonálás művészete. Esettanulmányok a matematika, természettudományok, műszaki tudományok, informatika gondolkodási struktúráiról, jellegéről. A hálózatkutatás módszertana és filozófiája.
Gondolkodáselmélet: a gondolkodás művészete (Kooperatív Doktori Program)
A gondolkodás lehet helyes vagy helytelen. Általánosan elfogadott, hogy a meggondolt gondolkodás, a tudatos gondolkodás a helyes. Arisztotelész szerint meg nem gondolt gondolkodással vezetett életet nem érdemes élni. A program gyakorlati példákat használ és elemez a hétköznapi élet, a gazdaság, a politika világából.
Témák:
- fogalmak, propozíciók, érvek (érvelemzés, téves érvelés)
- klasszikus deduktív logika (kategorikus propozíciók, szillogizmusok és a hétköznapi gondolkodás)
- modern deduktív logika (propozicionális, predikatív és kifejezéslogika)
- induktív logika (általánosítás, analógia, statisztika, magyarázat).
Derrida és a dekonstrukció (Orbán Jolán)
1. Jacques Derrida filozófiája
Jacques Derrida (1930-2004) a huszadik század egyik legjelentősebb gondolkodója, aki írásfordulatával a filozófia, az esztétika, az etika és a politika új megközelítését adja. A nemzetközi Derrida-kutatásokkal összhangban öt olyan témakört emelek ki, amelyek a dekonstrukció történeti, szisztematikus és kritikai megközelítését kínálják: 1. A dekonstrukció metafizika-kritikája (Platón, Kant, Hegel, Heidegger Derrida-olvasatának vizsgálata); 2. A dekonstrukció nyelvfilozófiája (Saussure, Husserl, Austin, Searle írásainak Derrida-kritikája); 3. A dekonstrukció művészetfilozófiája (Kant, Hegel, Heidegger Derrida-értelmezésének elemzése valamint az eseményként felfogott képzőművészeti, építészeti, filmművészeti, médiaművészeti, zeneművészeti alkotások vizsgálata); 4. A dekonstrukció etikája (Kant, Lévinas, Derrida szövegeiben megjelenő etika-felfogás elemzése); 5. A dekonstrukció politikája (az igazságosság, a demokrácia, a vendégszeretet, a szuverenitás kérdésének elemzése).
The Philosophy of Jacques Derrida
Jacques Derrida (1930-2004) is well known in philosophy for his deconstructive way of reading and writing. Conform to the international Derrida-Research-Programs I would like to raise five topics as possible subjects for a dissertation: 1. Deconstructing the metaphysics (Platon, Kant, Hegel, Nietzsche, Heidegger); 2. Derrida’s philosophy of language (Saussure, Husserl, Austin, Searle); 3. Derrida’s philosophy of art (Kant, Hegel, Heidegger, new madia philosophy); 4. The ethics of deconstruction (Kant, Lévinas); 5. The politics of deconstruction (justice, democracy. hospitality, sovereignty).
2. Filozófia és irodalomtudomány
Az irodalomtudomány megjelenése pillanatától egészen napjainkig szorosan kapcsolódik a filozófiához, éppen ezért lehetőséget kínál a filozófia és az irodalom viszonyának történeti és szisztematikus vizsgálatára. Disszertációt lehet írni az egyes filozófiai és irodalomtudományi irányzatok -- pozitivizmus, szellemtörténet, fenomenológia, strukturalizmus, dekonstrukció, kritikai kultúrakutatás, kritikai médiakutatás valamint gyermek és ifjúságfilozófia, irodalom és médiakutatás -- valamint az egyes filozófusok és irodalmárok által vizsgált kérdésekről – nyelvfelfogás, szövegkoncepció, olvasáselmélet, szövegértelmezési eljárások, kultúrafelfogás, retorika, poétika, pragmatika. Nem kizárólagosan kiemelt szerzők: Wittgenstein, Austin, Heidegger, Gadamer, Derrida, magyar kontextusban pedig Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, József Attila, Szabó Lőrinc, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Kertész Imre, Esterházy Péter.
Philosophy and Literary Criticism
There is no literary criticism without philosophy and no philosophy without literature. A historical and systematic invrstigation of this relationship can have a great impact on our understanding of philosophy and literature. Dissertation can be written about the philosophical backround,, vocabulary, language philosophy of different theoretical schools – positivism, Geisteswissenschaften, formalism, new criticism, structuralism, poststructuralism, deconstruction, hermeneutics, feminism, new historicism, postcolonialism, cultural criticism, media studies -- as well as about the poetics, ethics and politics of different philosophers (Wittgenstein, Heidegger, Gadamer, Derrida, or from the Hungarean literature Babits Mihály, József Attila, Szabó Lőrinc, Kertész Imre, Esterházy Péter).
Ismeretelmélet. Kommunikációfilozófia (András Ferenc)
Analitikus filozófia. Nyelvfilozófia (Pete Krisztián)
Analitikus filozófia. Cselekvéselmélet (Szolcsányi Tibor)
Analitikus filozófia. Metafilozófia. Társas episztemológia (Danka István)
Hermeneutika program (Busku Szilvia)
A hermeneutika ontológiai fordulata
A hermeneutika mint a szövegek értelmezésének, a megértésnek, az interpretációnak a tudománya a filozófia egyik jellegzetes irányzata, mely a humán tudományok integratív szerepét is hivatott betölteni. A XX. század hermeneutikai vonulatának egyik legfőbb jellegzetessége az értelmezés és a megértés fogalmának központi jelentősége. A megértés mint egzisztenciálé Heidegger Lét és idő című művében létmegértésként értendő, valamint a jelenvalóság feltárultságaként mindig a világban-benne-lét (In-der-Welt-sein) egészére vonatkozik. Heidegger azáltal, hogy a megértést a jelenvalólét létmódjaként tartja számon, alapvető ontológiai fordulatot valósít meg, melynek során teljes körűen szakít a megértés módszerfogalmával és minden hermeneutikai módszerproblémával.
A doktori program résztvevői számára az alábbi hermeneutikai alapfogalmak elemzésére nyílik lehetőség: megértés, értelmezés, jelentés, igazság, nyelv, módszer.
A heideggeri szorongás-koncepció
A doktori program középpontjában a szorongás alapdiszpozíciójának filozófiai elemzése áll, mely fenomén a jelenvalólét feltárulásának egyik különleges és eredendő lehetősége. A jelenvalólét mint struktúraegész, illetve a világgal való kapcsolatának módjai (hangoltság, megértés, beszéd) adják meg azt a fogalmi keretet, melybe belehelyezkedve a gond, a gondoskodás, a halál és a szorongás összefüggésrendszere értelmet nyer.
Martin Heidegger szorongás-koncepciójának áttekintése során az alábbi témák kerülnek előtérbe: a jelenvalólét struktúrája, a jelenvalólét létmódjai, a hanyatlást és a feltárultságot konstituáló alapegzisztenciálék, az otthontalanság egzisztenciális módusza, a Semmi és a Sehol, a szorongás és a félelem különbsége.
A kutatási téma egyaránt lehetőséget nyújt vallásfilozófiai (görög és keresztény hatások Heidegger gondolkodásában) és pszichoanalitikai (Freud, Jung szorongáselméletei) reflexióra.
Etika: bioetika, transzgenerációs etika (Kovács Gusztáv)
A bioetika és orvosi etika legkülönfélébb ágainak kutatása. Az autonómia, paternalizmus, felelősség, tájékoztatás és kommunikáció etikája. Az orvosi technológiák etikája. Transzgenerációs etika.
Etika, Politikafilozófia, Arisztotelész, Immanuel Kant, John Rawls - német és angol nyelven (Otfried Höffe)
Etika, Metafizika, Ismeretelmélet, Nyelvfilozófia - német és angol nyelven (Wilhelm Vossenkuhl)
A filozófiai hermeneutika története, jelentése és perspektívái (Patsch Ferenc)
A mai kultúra egyik legfőbb jellegzetessége az „értelmezés” problémájának növekvő jelentősége. Az elmúlt évtizedekben – elsősorban két német filozófus, Martin Heidegger (1889-1976) és Hans-Georg Gadamer (1900-2002) munkássága nyomán – megszületett az úgynevezett filozófiai hermeneneutika, követőik révén pedig kibontakozott egy új filozófiai mozgalom – a hermeneutikai filozófia – amely mára domináns irányzattá vált az egész nyugati gondolkodásban. A hermeneutikai gondolkodással egyfajta „koiné” (közös nyelv) jött létre, amely elősegíti a szót értést a globalizálódó világban, valamint hidat ver eddig elszigetelt tudományterületek között; a diszciplína emellett jelentős mértékben átalakította a teológia művelését; valamint – egyebek mellett – alapvető hatást gyakorolt olyan profán tudományágak módszertanra, mint a szociológia, az irodalomtudomány, a művészettörténet, és az esztétika. A hermeneutika módszer helyett filozófiává vált. Olyan meggyökeresedett filozófiai diszciplínákat késztetett önazonosságuk átgondolására, mint a gyakorlati filozófia (etika), az ismeretelmélet, a metafizika; benne látszanak összegződni a fenomenológia, a nyelvfilozófia és az egzisztencializmus legfontosabb eredményei, valamint láthatóvá válik a kontinentális és az analitikus gondolkodás konvergenciája.
Társadalomfilozófia és etika (Bretter Zoltán)
A társadalomfilozófia története és kortárs irányzatai. Legfontosabb kutatott és oktatott témák a szerződéselméletek, a kötelességtan és haszonelvűség, jogfilozófia. A tanulmányokat a filozófia, az etika és a politika gyakorlatának viszonyának vizsgálatával egészítjük ki.
Filozófiatörténet, vallásfilozófia, a vallásfilozófia ismeretelméleti és társadalomelméleti vetületei (Wildmann János)
A vallás, a vallásosság fogalma a filozófiatörténetben, a filozófusok felfogása a vallásról, a vallás és a filozófia jelenkori viszonya. A vallásos gondolkodás hatása a társadalmi viszonyokra, fejlődésre, technikára, gondolkodásmódokra. Az etika, a politikafilozófia és a vallás kapcsolata.
Tudományfilozófia, tudománytörténet , David Hume (Demeter Tamás)
Az újkori tudományfejlődés filozófiai és történeti összefüggései. A kutatásokban partner a Cambridge-i és az Oxford-i Egyetem.
Gazdaságfilozófia (Nemeskéri Zsolt)
A gazdasági sajátosságok értelmezése Arisztotelész óta része a filozófiai megközelítéseknek. A 19. és 20. századi meghatározó közgazdasági gondolkodói közül többen (csak néhányat említve: John Stuart Mill, Karl Marx, William Stanley Jevons, Carl Menger, Alfred Marshall, Vilredo Pareto, Frank Knight, Lionel Robbins, Friedrich Hayek, Milton Friedman, Paul Samuelson) filozófiai és módszertani kérdésekkel is foglalkoztak, azonban a közgazdaságtani gondolkodásra irányuló tudományos reflexió csak az 1970-es évektől vált önálló területté. A gazdaságfilozófia kurzus keretében vizsgált és a tudományfilozófia részeként értelmezett diszciplína a közgazdaságtan elméleti jellegű, metodológiai problémáira, valamint normatív előfeltevéseire fókuszál. Hagyományosan hangsúlyt kapnak benne olyan kérdések, mint a döntéselméletek, a játékelmélet vagy a kilátáselmélet. A kurzus során ezek mellett szó esik a közgazdasági teória olyan fejlődő területeiről, amelyek a filozófusok számára lehetőséget adnak a megfigyelésre és a beavatkozásra (ilyenek például a kísérleti-, az evolúciós-, az intézményi-, a viselkedési-, a tér- és a neuro-gazdaságtan).
A munkáról vallott értékek kulturális, filozófiai és vallási összehasonlításban
A munkával kapcsolatos értékek általában szekuláris értelmezésben jelennek meg a nemzeti és szervezeti kultúra kutatásokban. A kutatási téma keretében – kapcsolódva a doktori iskola alkalmazott filozófiai megközelítéséhez – ezt az értelmezést bővítjük ki azzal a kérdésfelvetéssel, hogy a munka értéke miként értelmezhető az egyes kultúrák és vallások tekintetében. A téma kutatása a Meaning of Work (MOW) nemzetközi kutatócsoport, George England és munkatársai által kidolgozott módszertanán nyugszik, amely a munkát végző felnőttek élet- és munkaszerepeinek leginkább komplex megközelítését adja. A kutatási téma egyaránt lehetőséget nyújt vallásfilozófiai és egzisztencialista reflexióra.
Fenntarthatóság (Kooperatív Doktori Program)
Az angol nyelven sustainability tanulmányok egy új szemlélet megjelenését reprezentálják. A tudományos, műszaki, gazdasági fejlesztés szerves része az a szemlélet és annak kutatása, hogy a Föld bolygó, a környezet, mit bír el a lehetséges fejlődési irányok közül. A korona vírus krízis rámutatott az új, a határokat tiszteletben tartó olyan gondolkodásmód szükségességére, mely ugyanakkor a lehető legtöbb embernek biztosítja az emberhez méltó jólétet és jól létet. A fenntarthatósági gondolkodás humanizálja azt a technikát, amely az emberért dolgozik, miközben szigorú szakmai törvényeit követi. Kapcsolódva az említett egyetemek programjaihoz, a képzés és a disszertációk a jó cselekvés törvényszerűségeit kutatják a jelen kor körülményei közt.
Témák:
3.1. A jó és sikeres cselekvésről való gondolkodás kialakulása, története, jövőbeli fejlődési lehetőségek
3.2. Az etikai, sikerorientált, menedzsment gondolkodás fogalmi alapjai
3.3. Etika
3.4. A matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai gondolkodásmód és a racionális, fenntartható gazdaság viszonya. Lehetséges esettanulmányok: az etika és az önjáró autó programozásának kapcsolata, az etika, az értékek digitalizálhatósága és programozhatósága, műszaki, informatikai megvalósíthatósága, környezetvédő és javító gondolkodásmód, az energiához és munkához való hozzáállás, ezekről való gondolkodás változása.
Kultúrák harmóniája, multikulturalizmus, interkulturális kölcsönhatások (K. Farkas Claudia)
A modern társadalmak egyik jellemzője a kulturális sokszínűség, amely a közösség tagjai számára egyszerre meghatározó élmény, tapasztalat és kihívás. A kulturális heterogenitás kérdéskomplexuma a jelenséget feltárni és értelmezni kívánó társadalomtudományokat is kérdőjelek elé állítja. A kulturális különbségek megértéséhez és kezeléséhez jelentős kulturális tudás és tolerancia szükséges. A kurzus célja, hogy a különböző kultúrák harmonikus egymás mellett élésének gondolata jegyében betekintést nyújtson a különbségeket középpontba állító multi- és interkulturalizmus diskurzusába. A stúdium problémaközpontú megközelítéssel kiemelt figyelmet fordít a kultúrafogalmak és –modellek kérdéskörére, a kulturális referenciakeretet alakító, a másság elismerését akadályozó tényezőkre, a multikulturalizmus különböző, többdimenzionális értelmezéseire. Súlyponti elemként tárgyalja az interkulturális megközelítést, egyben rávilágít, hogy a témakörben szerzett ismeretek, készségek és attitűdök szükségesek az interkulturális helyzetekben való helytálláshoz.
Gyermekkultúra filozófiai megközelítésben (Bús Imre)
A gyermekkultúra fogalmát és a hozzá kapcsolódó jelentéstartalmat több tudomány felhasználja a saját fogalmi rendszerében, sőt a kulturális élet gyakorlatában is szerepel. Ennél fogva különböző értelmezésekben jelenik meg. A gyermekkultúra komplexitása azonban segíti a teljesebb értelmezést. A téma kritikai megközelítése lehetővé teszi a nagyobb összefüggésekben történő elemzést, és így a filozófiai megközelítést.
A kurzus megismerteti a gyermekről és a gyermekkorról szóló gondolkodás történeti kereteit, folyamatait a nagy filozófiai áramlatok tükrében. Áttekinti a gyermekkultúra különböző értelmezéseit. Bemutatja a téma hazai és külföldi kutatását, oktatását, a gyakorlati és elméleti oldalait. Nevelés- és gyermekfilozófiai megközelítésben értelmezi a gyermekkultúra változásait, illetve e változások irányát.
Pragmatika (Schnell Zsuzsanna)
A nyelvfilozófia alapjai, a Pragmatika vizsgálódási területei. Kontextuális jelentés, beszélői szándék, társalgási stratégiák. Jelentés, megnyilatkozás, kontextus, feltevés, implikáció, inferencia, metareprezentáció.
1. A pragmatika definíciója, definíciós problémák
2. A pragmatika születése, kialakulása
3. A pragmatika érdeklődési területei: diskurzusszervezés, láthatatlan jelentés, referencia,
4. A kezdetek: Austin, Searle, beszédaktusok és a moduláris felfogás - alapfogalmak
5. Indirekt megnyilatkozások
6. Paul Grice: Implikatúrák
7. A Grice-i pragmatika - kommunikatív alapelv és a maximák mint diskurzusszervező alapelvek
8. A kognitív fordulat – Grice és a kognitív szemlélet
9. Diskurzuselemzés, a párbeszéd felépülése, strukturális elemei, hétköznapi és intézményes szituációk
10. Illedelmesség, indirekt megnyilatkozások, mint társalgási stratégiák
11. Kultúrközi pragmatika, interferencia
12. A nem szószerintiség pragmatikája – (idiómák, humor, indirekt megnyilatkozások) pragmatikai kompetencia atipikus esetekben
Jog- és Társadalomfilozófia (Nagy Janka Teodóra)
A jog- és társadalomfilozófia határterülete számos új nézőpontot kínál mind a kutatásmódszertan, mind pedig a kutatáselmélet és –történet szempontjából. Az általános jog- és társadalomfilozófiai témákon, azok filozófiatörténeti megközelítésén túl olyan kérdések vizsgálatára vállalkozik a program, mint a hagyományra támaszkodás és az antropológiai állandók keresésének dilemmája, a jog és a kultúra viszonyrendszerének értelmezése a társadalmon belül.
Jogfilozófia (Andrássy György)
A jogfilozófia és a politikafilozófia egyes kérdései. A nyelvi jogok.
A természetjogi hagyomány és a jogi pozitivizmus, az emberi jogok filozófiája és az emberi jogok joga, a nyelvi, kulturális és vallási jogok, valamint a kisebbségi jogok problémája, különös tekintettel a történelmi és bevándorló kisebbségekhez tartozó személyek jogaival összefüggő nyitott kérdésekre.
Nyelvek és jogok
A nyelvi jogok a legutóbbi időkig a nemzeti és nemzetközi jogalkotások elhanyagolt területe volt. A kortárs politikafilozófia olyan jeles képviselői, mint Rawls és Dworkin sem szentelnek különösebb figyelmet a társadalom (kisebbségi) nyelvi jogának. Az elmélet és a filozófia előtt három nagy feladat áll a nyelvi jogokkal kapcsolatban: 1. a meglévő nyelvi jogi normák feltérképezése, elemzése és összehasonlító vizsgálata. 2. a nemzeti és nemzetközi jogi normák összevetése az olyan kortárs érvényes jogi eszményekkel, mint jogegyenlőség, szabadság, korlátozott kormányzat, stb. 3. a helyes nyelvi jog zsinórmértékének kidolgozása. Az első két, jobbára analitikus jellegű feladat elvégzése előtanulmányként szolgál a harmadik, a nehezebb, a normatív jellegű feladat megoldásához. Vizsgált kérdések többek közt: az államok elismert nyelvi jogai, a kisebbségi nyelvi jogok, a nyelvvédelem eszméje, a nyelvhasználati jog és a társadalmi igazságosság kapcsolata, a véleménynyilvánítás és a nyelvhasználati szabadság kapcsolata, stb.
Államépítés: államtudomány és filozófia határán (Cseporán Zsolt)
A 21. század második évtizedének végére ismételten kérdésessé vált az állam szerepvállalásának, valamint a kormányzat kiterjedésének mértéke. A 20. század tapasztalatai, a jóléti állam liberális és konzervatív értelmezései, az egyes kormányzati módszerek és elméleti-tudományos felfogások nem voltak képesek választ adni a kérdésre. A közfeladatok heterogenitása és dinamikus változása kétségtelen hatással van az állam szervezeti-funkcionális struktúrájára, ám a közpolitikai és ideológiai háttér ugyanígy alakítója az intézményrendszernek. Az államigazgatás mint praxis tehát szétválaszthatatlan a kormányzat politikafilozófiai fundamentumától – a kutatási téma célja e szinergia általános „törvényszerűségeinek”, illetve egyes aspektusainak komplex elemzése.
A kutatási téma inter- és multidiszciplináris megközelítésű módszert alkalmaz, amely a társadalomtudományok több ágának és a filozófia eszközeit használja. Alapvetően a közjog-, a politika- és a közgazdaságtudomány metszetében lévő komplex szemlélet adja a metodika gerincét, amely összességében kormányzástanként (governológia) jelölhető meg. Ezen belül a „politológiai háromszög” az elsődleges struktúra, amelynek egyik oldalát a politika intézményes világa képezi (polity), másik aspektusa a politika szereplőinek konfliktusos, egymással versengő folyamatait jeleníti meg (politics), míg a harmadik pillére a politikai célok, tartalmak világa (policy). Mindezt a gyakorlati praktikumon túl a (politika)filozófiában gyökerező eszmék, szellemi irányzatok beszüremlése rendezi teoretikus egésszé.
Neurofilozófia, Döntéselmélet (Sík Attila)
A neurofilozófia alapkérdései, módszertana. A neuronális rendszerek és az elme, a tudatosság viszonyának vizsgálata.
A gondolatvezérlés neuroetikája
Régóta elfogadott eredmény, hogy az agy bizonyos területeinek elektromos stimulációja különböző érzeteket kelt, mint például motoros mozgás, agresszív viselkedés, vagy a vallásos érzések, hogy csak néhányat említsünk. Az elektromos agyi stimuláció olyan agyi betegeknek nyújt enyhülést, mint a Parkinson kórosok, az epilepsziában szenvedők, stb. A idegtudomány legújabb eredményei lehetővé tettek olyan módszerek kifejlesztését, amelyekkel szelektíven lehet idegsejtekel stimulálni az agyban. Az optogenetika egy új technika, amivel fény segítségével a genetikailag módosított neuronok aktivitását lehet nagy hatékonysággal befolyásolni.. A módszer legfőbb előnye miatt (pl.: sejt-specifikus aktiválás) a stimuláció minimális mellékhatást vált ki, ezért ideális lenne az emberi gyógyászatban való használatra. Bár mostanáig az optogenetikát állatkísérletekben használták, nem kétséges, hogy a közeljövőben megtalálja az utat az emberi terápia területéhez. E stimuláció hatása olyan specifikus, hogy a viselkedést lehet módosítani, illetve gondolatot lehet vezérelni. A fényvezérelt gondolatellenőrzés fontos etikai kérdéseket vet fel, amelyeket ez a projekt vizsgálat tárgyává tesz. A projekt kimenete, hogy az emberi terápiában való bevezetés előtt feltárja a kezelési technika lehetséges etikai problémáit.
Neuroesztétika
A neuronális rendszerek és az esztétika kapcsolata. A műalkotások struktúrája és a neuronális rendszerek viszonya.
Neuronális rendszerek és cselekvéselmélet (Csathó Árpád)
A neuronális rendszerek működése és a viselkedés, cselekvés kapcsolata.
A vezetés és a döntés művészete (Kooperatív Doktori Program)
A bölcs döntéshozatal a jó vezető ismérve. De hogyan tudjuk, hogy jó döntést hoztunk? A kutatások során példákat hozunk a pszichológia, az idegtudományok, a közgazdaságtan, az irodalom, a film és más művészeti ágak világából.
Témák:
- A bölcsesség fogalma
- Intuíció, érzelem, döntés, vezetés
- A vezetés története az ókortól napjainkig.
- A vezetői képesség ismérvei
Metafizika, ismeretelmélet (Kocsis László)
A kortárs analitikus metafizika és ismeretelmélet problémáinak kutatása.
5. Az Iskola nemzetközi kapcsolatai
Az Iskola alapító- és törzstagjai széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, mely kapcsolataikat az Iskola működésének támogatására is fel kívánják használni. A 4. pontban felsorolt külföldi, támogatást nyújtó filozófiaprofesszorok szakmai kapcsolatban állnak az Iskola törzstagjaival.
6. A képzés és a kutatás minőségbiztosítási elvei
A minőségbiztosítási elvek követik a MAB által előírt gyakorlatot. A Pécsi Tudományegyetem Doktori Tanácsának minőségbiztosítási elveit és módszerét alkalmazzuk. Ennek alapján az Iskola tevékenységét az egyetemi Doktori Tanács folyamatosan figyelemmel kíséri. A Doktori Tanács felhasználja a doktorjelöltek és a közelmúltban fokozatot szerzettek véleményét, szükség esetén külső szakértőt kér föl. Az egyetem Doktori Tanácsa évente jelentést készít a Pécsi Tudományegyetem Szenátusa részére az Iskola működésének minőségéről, és ennek egy példányát az egyetem rektora a Szenátus állásfoglalásával együtt megküldi a MAB-nak.
