Kutatási programok

Az Iskola tartalmi profilja, programjai

 

Az Iskola törzstag és meghívott tanári karának tagjai széleskörű publikációs tevékenységgel és eredményekkel rendelkeznek az adott témakörökben.

 

Az Iskola Programjai

Újkori filozófiatörténet, Ismeretelmélet, Metafizika, Etika (Etikatörténet, Általános etika, Alkalmazott etikák, Szakterületi etikák) Társadalomfilozófia, Analitikus filozófia, Gondolkodáselmélet és Vallásfilozófia (David Hume, Immanuel Kant, Pragmatizmus, Analitikus filozófia, Dekonstrukció, Hermeneutika, Társadalomfilozófia)

Kultúrafilozófia, Kultúraelmélet, Alkalmazott filozófia, Kommunikációs nyelvfilozófia, Gyermekfilozófia, Innovatív gondolkodás

Esztétika, Irodalomfilozófia, Művészetfilozófia

Neurofilozófia, Neuroetika, Neuroesztétika, Döntéselmélet

Jogfilozófia

Társadalomfilozófia

Gazdaságfilozófia, Fenntarthatóság

Kooperatív Doktori Program: Gondolkodáselmélet, Fenntarthatóság, Döntéselmélet, Innovatív gondolkodás (megtalálhatók a Boros János, Nemeskéri Zsolt, Sík Attila és Szécsi Gábor professzorok program leírásaiban)

 

Újkori filozófiatörténet, Ismeretelmélet, Metafizika, Etika, Társadalomfilozófia, Analitikus filozófia, Gondolkodáselmélet és Vallásfilozófia (Boros János)

Az ismeretelmélet-etika program kutatási és oktatási irányát tág keretek közt az az “episztemológiai etika” adja meg, melyet Boros János az akadémiai doktori disszertációban dolgozott ki és amely Pragmatikus filozófia (Pécs, Jelenkor, 1998) könyvének “Kitekintés” fejezetét képezi. Ezen episztemológiai etika fő tézise, hogy az “igazság” a világgal való “helyes” cselekvés szinonímája, a cselekvés “helyessége” viszont etikai kérdés, tehát az igazság kérdése egyben etikai kérdésként is föltevődik. Az etikai analízisekre a kanti kategorikus imperatívusz Rawls által kidolgozott procedurális alkalmazó-értelmezése (Categorical Imperative Procedure - CIP) nyújt lehetőséget. Ennek az igazságelméletekre javasolt, első megközelítésben kidolgozott etikai-episztemológiai változatának (Dinamikus Igazság Kategorikus Elmélete - DIKE) alkalmazását, további kutatását, egyéb etikai és episztemológiai elméletekkel való konfrontációját a program kutató és oktató munkája során kívánjuk elvégezni. A DIKE elsősorban Kantra, az amerikai pragmatikusokra, az analitikus filozófia metodológiájára, továbbá az újpragmatizmusra épít, miközben pragmatikus szellemben nyitott valamennyi filozófiai irányzatra. A program önálló témái Kant, az amerikai pragmatizmus, az analitikus filozófia. Miközben a hallgatók a program oktató- és kutatómunkájában részt vesznek, a filozófiai-kritikai hagyománynak megfelelően természetesen vitathatják is a program vezető által képviselt alaptézist és a felsorolt témakörökben ettől teljesen eltérő vagy független kutatási munkát is folytathatnak.

 

Immanuel Kant

A kortárs Kant kutatás összefüggései.

 

Pragmatizmus

A klasszikus és a kortárs pragmatizmus fő irányzatai. A “tartalmi” kutatások mellett súlyt fektetünk annak vizsgálatára, hogy milyen esélyei vannak Magyarországon és tágabban az Európai Unióban a pragmatikus gondolkodásmód meghonosításának. A téma védnöke és konzulense haláláig Richard Rorty (Stanford University) volt.

 

Analitikus filozófia

Az analitikus filozófia történetének és kortárs irányzatainak tanulmányozása révén, továbbá az Iskola által tervezett nemzetközi filozófiakonferenciák révén a hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy bekapcsolódjanak a kortárs nemzetközi diskurzusokba és vitákba. (E programot előkészítő eddigi pécsi konferenciák a következő filozófusok műveiről szóltak: McDowell, M. Williams, R. Brandom. Előkészületben R. Rorty-konferencia 2001 május 10-11-én. Minden esetben az említett filozófusok és számos további külföldi előadó részvételével.) A program konzulensei az említett filozófusok mellett továbbá P. Horwich (New York University) és W. Vossenkuhl (München).

 

Gondolkodáselmélet: a gondolkodás művészete (Kooperatív Doktori Program)

A gondolkodás lehet helyes vagy helytelen. Általánosan elfogadott, hogy a meggondolt gondolkodás, a tudatos gondolkodás a helyes. Arisztotelész szerint meg nem gondolt gondolkodással vezetett életet nem érdemes élni. A program gyakorlati példákat használ és elemez a hétköznapi élet, a gazdaság, a politika világából.

Témák:

  1. fogalmak, propozíciók, érvek (érvelemzés, téves érvelés)
  2. klasszikus deduktív logika (kategorikus propozíciók, szillogizmusok és a hétköznapi gondolkodás)
  3. modern deduktív logika (propozicionális, predikatív és kifejezéslogika)
  4. induktív logika (általánosítás, analógia, statisztika, magyarázat).

 

Derrida és a dekonstrukció (Orbán Jolán)

1. Jacques Derrida filozófiája

Jacques Derrida (1930-2004) a huszadik század egyik legjelentősebb gondolkodója, aki írásfordulatával a filozófia, az esztétika, az etika és a politika új megközelítését adja. A nemzetközi Derrida-kutatásokkal összhangban öt olyan témakört emelek ki, amelyek a dekonstrukció történeti, szisztematikus és kritikai megközelítését kínálják: 1. A dekonstrukció metafizika-kritikája (Platón, Kant, Hegel, Heidegger Derrida-olvasatának vizsgálata); 2. A dekonstrukció nyelvfilozófiája (Saussure, Husserl, Austin, Searle írásainak Derrida-kritikája); 3. A dekonstrukció művészetfilozófiája (Kant, Hegel, Heidegger Derrida-értelmezésének elemzése valamint az eseményként felfogott képzőművészeti, építészeti, filmművészeti, médiaművészeti, zeneművészeti alkotások vizsgálata); 4. A dekonstrukció etikája (Kant, Lévinas, Derrida szövegeiben megjelenő etika-felfogás elemzése); 5. A dekonstrukció politikája (az igazságosság, a demokrácia, a vendégszeretet, a szuverenitás kérdésének elemzése).

 

The Philosophy of Jacques Derrida

Jacques Derrida (1930-2004) is well known in philosophy for his deconstructive way of reading and writing.  Conform to the international Derrida-Research-Programs I would like to raise five topics as possible subjects for a dissertation: 1. Deconstructing the metaphysics (Platon, Kant, Hegel, Nietzsche, Heidegger); 2. Derrida’s philosophy of language (Saussure, Husserl, Austin, Searle); 3. Derrida’s philosophy of art (Kant, Hegel, Heidegger, new madia philosophy); 4. The ethics of deconstruction (Kant, Lévinas); 5. The politics of deconstruction (justice, democracy. hospitality, sovereignty).

 

2. Filozófia és irodalomtudomány

Az irodalomtudomány megjelenése pillanatától egészen napjainkig szorosan kapcsolódik a filozófiához, éppen ezért lehetőséget kínál a filozófia és az irodalom viszonyának történeti és szisztematikus vizsgálatára. Disszertációt lehet írni az egyes filozófiai és irodalomtudományi irányzatok -- pozitivizmus, szellemtörténet, fenomenológia, strukturalizmus, dekonstrukció, kritikai kultúrakutatás, kritikai médiakutatás valamint gyermek és ifjúságfilozófia, irodalom és médiakutatás -- valamint az egyes filozófusok és irodalmárok által vizsgált kérdésekről – nyelvfelfogás, szövegkoncepció, olvasáselmélet, szövegértelmezési eljárások, kultúrafelfogás, retorika, poétika, pragmatika. Nem kizárólagosan kiemelt szerzők: Wittgenstein, Austin, Heidegger, Gadamer, Derrida, magyar kontextusban pedig Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, József Attila, Szabó Lőrinc, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Kertész Imre, Esterházy Péter.

 

Philosophy and Literary Criticism

There is no literary criticism without philosophy and no philosophy without literature. A historical and systematic invrstigation of this relationship can have a great impact on our understanding of philosophy and literature. Dissertation can be written about the philosophical backround,, vocabulary, language philosophy of different theoretical schools – positivism, Geisteswissenschaften, formalism, new criticism, structuralism, poststructuralism, deconstruction, hermeneutics, feminism, new historicism, postcolonialism, cultural criticism, media studies -- as well as about  the poetics, ethics and politics of different philosophers (Wittgenstein, Heidegger, Gadamer, Derrida, or from the Hungarean literature  Babits Mihály, József Attila, Szabó Lőrinc, Kertész Imre, Esterházy Péter).

 

Analitikus filozófia. Metafizika (Kocsis László)

 

Analitikus filozófia. Nyelvfilozófia (Pete Krisztián)

 

Analitikus filozófia. Cselekvéselmélet (Szolcsányi Tibor)

 

Etika: bioetika, transzgenerációs etika (Kovács Gusztáv)

A bioetika és orvosi etika legkülönfélébb ágainak kutatása. Az autonómia, paternalizmus, felelősség, tájékoztatás és kommunikáció etikája. Az orvosi technológiák etikája. Transzgenerációs etika.

 

A filozófiai hermeneutika története, jelentése és perspektívái  (Patsch Ferenc)                                                                           

A mai kultúra egyik legfőbb jellegzetessége az „értelmezés” problémájának növekvő jelentősége. Az elmúlt évtizedekben – elsősorban két német filozófus, Martin Heidegger (1889-1976) és Hans-Georg Gadamer (1900-2002) munkássága nyomán – megszületett az úgynevezett filozófiai hermeneneutika, követőik révén pedig kibontakozott egy új filozófiai mozgalom – a hermeneutikai filozófia – amely mára domináns irányzattá vált az egész nyugati gondolkodásban. A hermeneutikai gondolkodással egyfajta „koiné” (közös nyelv) jött létre, amely elősegíti a szót értést a globalizálódó világban, valamint hidat ver eddig elszigetelt tudományterületek között; a diszciplína emellett jelentős mértékben átalakította a teológia művelését; valamint – egyebek mellett – alapvető hatást gyakorolt olyan profán tudományágak módszertanra, mint a szociológia, az irodalomtudomány, a művészettörténet, és az esztétika. A hermeneutika módszer helyett filozófiává vált. Olyan meggyökeresedett filozófiai diszciplínákat késztetett önazonosságuk átgondolására, mint a gyakorlati filozófia (etika), az ismeretelmélet, a metafizika; benne látszanak összegződni a fenomenológia, a nyelvfilozófia és az egzisztencializmus legfontosabb eredményei, valamint láthatóvá válik a kontinentális és az analitikus gondolkodás konvergenciája.

 

Társadalomfilozófia és etika (Bretter Zoltán)

A társadalomfilozófia története és kortárs irányzatai. Legfontosabb kutatott és oktatott témák a szerződéselméletek, a kötelességtan és haszonelvűség, jogfilozófia. A tanulmányokat a filozófia, az etika és a politika gyakorlatának viszonyának vizsgálatával egészítjük ki.

 

Filozófiatörténet, vallásfilozófia, a vallásfilozófia ismeretelméleti és társadalomelméleti vetületei (Wildmann János)

A vallás, a vallásosság fogalma a filozófiatörténetben, a filozófusok felfogása a vallásról, a vallás és a filozófia jelenkori viszonya. A vallásos gondolkodás hatása a társadalmi viszonyokra, fejlődésre, technikára, gondolkodásmódokra. Az etika, a politikafilozófia ésa vallás kapcsolata.

 

Gazdaságfilozófia (Nemeskéri Zsolt)

A gazdasági sajátosságok értelmezése Arisztotelész óta része a filozófiai megközelítéseknek. A 19. és 20. századi meghatározó közgazdasági gondolkodói közül többen (csak néhányat említve: John Stuart Mill, Karl Marx, William Stanley Jevons, Carl Menger, Alfred Marshall, Vilredo Pareto, Frank Knight, Lionel Robbins, Friedrich Hayek, Milton Friedman, Paul Samuelson) filozófiai és módszertani kérdésekkel is foglalkoztak, azonban a közgazdaságtani gondolkodásra irányuló tudományos reflexió csak az 1970-es évektől vált önálló területté. A gazdaságfilozófia kurzus keretében vizsgált és a tudományfilozófia részeként értelmezett diszciplína a közgazdaságtan elméleti jellegű, metodológiai problémáira, valamint normatív előfeltevéseire fókuszál. Hagyományosan hangsúlyt kapnak benne olyan kérdések, mint a döntéselméletek, a játékelmélet vagy a kilátáselmélet. A kurzus során ezek mellett szó esik a közgazdasági teória olyan fejlődő területeiről, amelyek a filozófusok számára lehetőséget adnak a megfigyelésre és a beavatkozásra (ilyenek például a kísérleti-, az evolúciós-, az intézményi-, a viselkedési-, a tér- és a neuro-gazdaságtan).

 

A munkáról vallott értékek kulturális, filozófiai és vallási összehasonlításban

A munkával kapcsolatos értékek általában szekuláris értelmezésben jelennek meg a nemzeti és szervezeti kultúra kutatásokban. A kutatási téma keretében – kapcsolódva a doktori iskola alkalmazott filozófiai megközelítéséhez – ezt az értelmezést bővítjük ki azzal a kérdésfelvetéssel, hogy a munka értéke miként értelmezhető az egyes kultúrák és vallások tekintetében. A téma kutatása a Meaning of Work (MOW) nemzetközi kutatócsoport, George England és munkatársai által kidolgozott módszertanán nyugszik, amely a munkát végző felnőttek élet- és munkaszerepeinek leginkább komplex megközelítését adja. A kutatási téma egyaránt lehetőséget nyújt vallásfilozófiai és egzisztencialista reflexióra.

 

Fenntarthatóság (Kooperatív Doktori Program)

Az angol nyelven sustainability tanulmányok egy új szemlélet megjelenését reprezentálják. A tudományos, műszaki, gazdasági fejlesztés szerves része az a szemlélet és annak kutatása, hogy a Föld bolygó, a környezet, mit bír el a lehetséges fejlődési irányok közül. A korona vírus krízis rámutatott az új, a határokat tiszteletben tartó olyan gondolkodásmód szükségességére, mely ugyanakkor a lehető legtöbb embernek biztosítja az emberhez méltó jólétet és jól létet. A fenntarthatósági gondolkodás humanizálja azt a technikát, amely az emberért dolgozik, miközben szigorú szakmai törvényeit követi.  Kapcsolódva az említett egyetemek programjaihoz, a képzés és a disszertációk a jó cselekvés törvényszerűségeit kutatják a jelen kor körülményei közt.

Témák:

3.1. A jó és sikeres cselekvésről való gondolkodás kialakulása, története, jövőbeli fejlődési lehetőségek

3.2.  Az etikai, sikerorientált, menedzsment gondolkodás fogalmi alapjai

3.3. Etika

3.4. A matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai gondolkodásmód és a racionális, fenntartható gazdaság viszonya. Lehetséges esettanulmányok: az etika és az önjáró autó programozásának kapcsolata, az etika, az értékek digitalizálhatósága és programozhatósága, műszaki, informatikai megvalósíthatósága, környezetvédő és javító gondolkodásmód, az energiához és munkához való hozzáállás, ezekről való gondolkodás változása.

 

Kultúrafilozófia, kultúraelmélet, alkalmazott filozófia, kommunikációs nyelvfilozófia (Szécsi Gábor)

Kultúrafilozófia, kultúraelmélet

A kultúra fejlődését meghatározó összefüggések kutatása, a kultúrafelfogások és elméletek filozófiai és történeti megközelítése, a kultúra és a fejlődés, illetve a kultúra és a civilizáció viszonyának vizsgálata, valamint a modern és késő modern kor társadalmi, kulturális jelenségeinek (mediatizáció, elidegenedés, globalizáció, a kultúra differenciálódása és rétegezettsége, a multikulturalitás, interkulturalitás, európai kultúra, illetve a nyugati civilizáció válságtudata és válságjelenségei, kulturális és civilizációs feszültségek, ellenkultúrák)  értelmezése és értékelése. A kultúrafogalom jelentésdimenzióinak feltárása és alakulástörténete. A doktori programban résztvevők képessé válnak a kultúrával összefüggő fogalmak értő alkalmazására, valamint a kultúra összetett jelenségének értelmezésére, a kultúrafelfogások kritikai megközelítésére.  A kortárs kultúrafilozófiai és kultúraelméleti kérdések tanulmányozása, különös tekintettel az értékelméleti, a szociológiai, antropológiai, szemiotikai kultúraelméletek összefüggéseire.

 

Kommunikációs nyelvfilozófia

A kommunikációs nyelvfilozófia kutatások középpontjában a nyelvi kommunikáció és a mentális folyamatok kapcsolatának problematikája áll. Az elektronikus médiumok, a multimediális interaktív hálózatok kommunikációs szerepének megnövekedése olyan nyelvi és gondolkodásbeli változásokat gerjeszt, amelyek magyarázatához többen egyre kevésbé érzik elégségesnek az analitikus filozófia alapvetően behaviorista nyelvfelfogásra épülő módszertani és terminológiai eszköztárát. A legtöbb analitikus filozófus elfogadja, hogy a nyelvfilozófia kizárólag egy, az intencionalitás-problematikát is napirendre tűző tudatfilozófia részeként maradhat életképes. Ez a kortárs analitikus filozófiát napjainkban meghatározó felfogás két általános koncepció metszéspontján született meg. Az egyik az a többek között H. P. Grice nevével fémjelzett kommunikációelméleti felfogás, amely a nyelvi kommunkáció lényegét a kommunikációs szándék kifejezésében és megragadásában látja. A másik koncepciót az empirikus nyelvpszichológia “kognitív vezérlési elv”-nek nevezi. Ennek a nyelvelsajátítás problematikájával kapcsolatos elgondolásnak pedig az a lényege, hogy a nyelvtani rendszer kibontakozását egy azt megelőző gondolkodásbeli fejlődés határozza meg. A program keretében sor kerül e kommunikációfilozófiai fejlemény jelentéstani vetületeinek vizsgálatára. Továbbá választ keresünk arra a kérdésre is, hogy az elemzett modellek mennyiben kínálnak megbízható elméleti alapokat az uralkodó kommunikációs technológiák terén bekövetkező változások nyelvi, gondolkodásbeli hatásait érintő vizsgálatokhoz. A program egyaránt törekszik új tudományos kutatásra, a szintézisre és ennek a doktori képzésben való érvényesítésére. A program új filozófiatörténeti paradigmát közvetít, ugyanakkor újszerű, megértést elősegítő és szisztematikus eszközt ad az új információs közegek és azok társadalmi, kulturális és tudományos jelentősége és hatása vizsgálatához.

 

Kultúraelméleti kérdések kommunikációfilozófiai megközelítésben

Nyelv, média és kultúra belső viszonya leginkább abban az erőteljes hatásban mutatkozik meg, amelyet az egyes kultúrák jelképeivé váló kommunikációs technológiák terén bekövetkező változások gyakorolnak a kultúrák tagjainak nyelvi világára, gondolkodására, közösségfogalmára. A napjainkban születő új közösségi formák tanulmányozása szempontjából ezért kiváltképp tanulságos lehet ezeknek a gondolkodásmódot és a megismerés szerkezetét is átszervező kommunikáció technológiai változásoknak a következményeit áttekinteni.  A kurzus kommunikációfilozófiai modellek tükrében kíván arra rávilágítani, hogy miként válnak az uralkodó kommunikációs technológiák terén bekövetkező változások az egyed- és törzsfejlődés szempontjából egyaránt nagy horderejű kultúrtörténeti fejleménnyé. Ezek a változások ugyanis amellett, hogy hatást gyakorolnak a tudat szerkezetére, a kultúrák tagjainak mentális világára, mint kultúrtörténeti folyamatok egyúttal társadalmi, közösségi változások forrásaivá is válnak.

 

Innovatív gondolkodás és etika (Kooperatív Doktori Program)

A gondolkodás, amennyiben önmagára támaszkodik, természeténél fogva innovatív. Az ember mindig újat akar saját életében, környezetében, tágabb világában. A strukturált gondolkodás fejlesztése az említett amerikai egyetemi tapasztalatok alapján megújító, fejlesztő és kreatív módon hat a matematikai, a természettudományi, a műszaki és az informatikai tanulmányok során.

  1. A gondolkodás kialakulása, története, jövőbeli fejlődési lehetőségek
  2. A gondolkodás fogalmi tulajdonságai
  3. Logika
  4. Innovativitás. Kortárs gondolkodási módszerek, a rezonálás művészete. Esettanulmányok a matematika, természettudományok, műszaki tudományok, informatika gondolkodási struktúráiról, jellegéről. A hálózatkutatás módszertana és filozófiája.

 

Kultúrák harmóniája, multikulturalizmus, interkulturális kölcsönhatások (K. Farkas Claudia)

A modern társadalmak egyik jellemzője a kulturális sokszínűség, amely a közösség tagjai számára egyszerre meghatározó élmény, tapasztalat és kihívás. A kulturális heterogenitás kérdéskomplexuma a jelenséget feltárni és értelmezni kívánó társadalomtudományokat is kérdőjelek elé állítja. A kulturális különbségek megértéséhez és kezeléséhez jelentős kulturális tudás és tolerancia szükséges. A kurzus célja, hogy a különböző kultúrák harmonikus egymás mellett élésének gondolata jegyében betekintést nyújtson a különbségeket középpontba állító  multi- és interkulturalizmus diskurzusába. A stúdium problémaközpontú megközelítéssel kiemelt figyelmet fordít a kultúrafogalmak és –modellek kérdéskörére, a kulturális referenciakeretet alakító, a másság elismerését akadályozó tényezőkre, a multikulturalizmus különböző, többdimenzionális értelmezéseire. Súlyponti elemként tárgyalja az interkulturális megközelítést, egyben rávilágít, hogy a témakörben szerzett ismeretek, készségek és attitűdök szükségesek az interkulturális helyzetekben való helytálláshoz.

 

Gyermekkultúra filozófiai megközelítésben (Bús Imre)

A gyermekkultúra fogalmát és a hozzá kapcsolódó jelentéstartalmat több tudomány felhasználja a saját fogalmi rendszerében, sőt a kulturális élet gyakorlatában is szerepel. Ennél fogva különböző értelmezésekben jelenik meg. A gyermekkultúra komplexitása azonban segíti a teljesebb értelmezést. A téma kritikai megközelítése lehetővé teszi a nagyobb összefüggésekben történő elemzést, és így a filozófiai megközelítést.

A kurzus megismerteti a gyermekről és a gyermekkorról szóló gondolkodás történeti kereteit, folyamatait a nagy filozófiai áramlatok tükrében. Áttekinti a gyermekkultúra különböző értelmezéseit. Bemutatja a téma hazai és külföldi kutatását, oktatását, a gyakorlati és elméleti oldalait. Nevelés- és gyermekfilozófiai megközelítésben értelmezi a gyermekkultúra változásait, illetve e változások irányát.

 

Kultúra és szervezet viszonya kultúraelméleti megközelítésben (Vámosi Tamás)

 A kultúra értelmezési szintjein belül fontos szereppel bír a vállalati kultúra, amely arra hivatott, hogy segítse és irányítsa az egyént a szervezeten belüli érvényesülés és hatékonyabb munkavégzés során. A szervezetek, vállalatok esetében is megfigyelhető egyfajta kultúra, amelynek kialakulásában számtalan tényező játszik szerepet, és amely  nagymértékben hozzájárul a szervezet egészének működéséhez. Ez a vállalati (vagy szervezeti) kultúra nem más, mint a szervezet tagjai által elfogadott, közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések rendszere. A kurzus arra világít rá, hogy a különböző országokban és kultúrákban mi válik elfogadott normává és értékké, hogyan hatnak ezek a szervezeti folyamatokra, az egyén felé irányuló és tőle származó elvárásokra, összességében a szervezetfejlesztési célokra és folyamatra. Olyan kultúratípusok figyelhetőek meg ugyanis, amelyek eltérő módon befolyásolják az egyén, menedzsment és szervezet viszonyát, a vezetési megoldásokat, külső és belső kommunikációt, etikai és magatartási elemeket, illetve a szervezet egészének értékrendjét.

 

Jogfilozófia (Andrássy György)

A jogfilozófia és a politikafilozófia egyes kérdései. A nyelvi jogok.

A természetjogi hagyomány és a jogi pozitivizmus, az emberi jogok filozófiája és az emberi jogok joga, a nyelvi, kulturális és vallási jogok, valamint a kisebbségi jogok problémája, különös tekintettel a történelmi és bevándorló kisebbségekhez tartozó személyek jogaival összefüggő nyitott kérdésekre.

 

Nyelvek és jogok

A nyelvi jogok a legutóbbi időkig a nemzeti és nemzetközi jogalkotások elhanyagolt területe volt. A kortárs politikafilozófia olyan jeles képviselői, mint Rawls és Dworkin sem szentelnek különösebb figyelmet a társadalom (kisebbségi) nyelvi jogának. Az elmélet és a filozófia előtt három nagy feladat áll a nyelvi jogokkal kapcsolatban: 1. a meglévő nyelvi jogi normák feltérképezése, elemzése és összehasonlító vizsgálata. 2. a nemzeti és nemzetközi jogi normák összevetése az olyan kortárs érvényes jogi eszményekkel, mint jogegyenlőség, szabadság, korlátozott kormányzat, stb. 3. a helyes nyelvi jog zsinórmértékének kidolgozása. Az első két, jobbára analitikus jellegű feladat elvégzése előtanulmányként szolgál a harmadik, a nehezebb, a normatív jellegű feladat megoldásához. Vizsgált kérdések többek közt: az államok elismert nyelvi jogai, a kisebbségi nyelvi jogok, a nyelvvédelem eszméje, a nyelvhasználati jog és a társadalmi igazságosság kapcsolata, a véleménynyilvánítás és a nyelvhasználati szabadság kapcsolata, stb.

 

Társadalomfilozófia (Kocsis Miklós)

A jog filozófiai alapjai (Kocsis Miklós)

A jog általánosan az egyedek gondolkozásán és egymással kialakított diszkusszióján alapul. A különböző korok és társadalmak jogrendszerét alapvetően határozták meg filozófiai és világnézeti felfogását. A szisztematikus gondolkodás, a történeti-társadalmi összefüggések és a jog kialakulását vizsgáljuk.

 

Államépítés: államtudomány és filozófia határán (Cseporán Zsolt)

A 21. század második évtizedének végére ismételten kérdésessé vált az állam szerepvállalásának, valamint a kormányzat kiterjedésének mértéke. A 20. század tapasztalatai, a jóléti állam liberális és konzervatív értelmezései, az egyes kormányzati módszerek és elméleti-tudományos felfogások nem voltak képesek választ adni a kérdésre. A közfeladatok heterogenitása és dinamikus változása kétségtelen hatással van az állam szervezeti-funkcionális struktúrájára, ám a közpolitikai és ideológiai háttér ugyanígy alakítója az intézményrendszernek. Az államigazgatás mint praxis tehát szétválaszthatatlan a kormányzat politikafilozófiai fundamentumától – a kutatási téma célja e szinergia általános „törvényszerűségeinek”, illetve egyes aspektusainak komplex elemzése.

A kutatási téma inter- és multidiszciplináris megközelítésű módszert alkalmaz, amely a társadalomtudományok több ágának és a filozófia eszközeit használja. Alapvetően a közjog-, a politika- és a közgazdaságtudomány metszetében lévő komplex szemlélet adja a metodika gerincét, amely összességében kormányzástanként (governológia) jelölhető meg. Ezen belül a „politológiai háromszög” az elsődleges struktúra, amelynek egyik oldalát a politika intézményes világa képezi (polity), másik aspektusa a politika szereplőinek konfliktusos, egymással versengő folyamatait jeleníti meg (politics), míg a harmadik pillére a politikai célok, tartalmak világa (policy). Mindezt a gyakorlati praktikumon túl a (politika)filozófiában gyökerező eszmék, szellemi irányzatok beszüremlése rendezi teoretikus egésszé.

 

Neurofilozófia, Döntéselmélet (Sík Attila)

A neurofilozófia alapkérdései, módszertana. A neuronális rendszerek és az elme, a tudatosság viszonyának vizsgálata.

 

A gondolatvezérlés neuroetikája

 Régóta elfogadott eredmény, hogy az agy bizonyos területeinek elektromos stimulációja különböző érzeteket kelt, mint például motoros mozgás, agresszív viselkedés, vagy a vallásos érzések, hogy csak néhányat említsünk. Az elektromos agyi stimuláció olyan agyi betegeknek nyújt enyhülést, mint a Parkinson kórosok, az epilepsziában szenvedők, stb. A idegtudomány legújabb eredményei lehetővé tettek olyan módszerek kifejlesztését, amelyekkel szelektíven lehet idegsejtekel stimulálni az agyban. Az optogenetika egy új technika, amivel fény segítségével a genetikailag módosított neuronok aktivitását lehet nagy hatékonysággal befolyásolni.. A módszer legfőbb előnye miatt (pl.: sejt-specifikus aktiválás) a stimuláció minimális mellékhatást vált ki, ezért ideális lenne az emberi gyógyászatban való használatra. Bár mostanáig az optogenetikát állatkísérletekben használták, nem kétséges, hogy a közeljövőben megtalálja az utat az emberi terápia területéhez. E stimuláció hatása olyan specifikus, hogy a viselkedést lehet módosítani, illetve gondolatot lehet vezérelni. A fényvezérelt gondolatellenőrzés fontos etikai kérdéseket vet fel, amelyeket ez a projekt vizsgálat tárgyává tesz. A projekt kimenete, hogy az emberi terápiában való bevezetés előtt feltárja a kezelési technika lehetséges etikai problémáit.

 

Neuroesztétika

A neuronális rendszerek és az esztétika kapcsolata. A műalkotások struktúrája és a neuronális rendszerek viszonya.

 

Neuronális rendszerek és cselekvéselmélet (Csathó Árpád)

A neuronális rendszerek működése és a viselkedés, cselekvés kapcsolata.

 

A vezetés és a döntés művészete (Kooperatív Doktori Program)

A bölcs döntéshozatal a jó vezető ismérve. De hogyan  tudjuk, hogy jó döntést hoztunk? A kutatások során példákat hozunk a pszichológia, az idegtudományok, a közgazdaságtan, az irodalom, a film és más művészeti ágak világából.

Témák:

  1. A bölcsesség fogalma
  2.  Intuíció, érzelem, döntés, vezetés
  3.  A vezetés története az ókortól napjainkig.
  4. A vezetői képesség ismérvei