Környezeti nevelés online tankönyv

A 20. század második felétől számítható az a korszak, amikor egyre nyilvánvalóbbá válik az, hogy az emberiség gazdasági, társadalmi tevékenyégei és erőforrás-használata nem korlátok nélküli és nem csak helyi szinten, hanem globálisan is egyre komolyabb terhelést jelent a környezetre. Az erőforrás-túlhasználatból és szennyezésből származó problémák természetesen nem tekinthetők új jelenségnek az emberiség történetében, hiszen a múltban is számtalan esetben fordult elő a természeti erőforrások nem megfelelő használata, felélése vagy éppen elpusztítása. A legfontosabb különbség azonban az, hogy az emberi tevékenységek által generált negatív folyamatok és hatásaik globális szinten is komoly, sok esetben visszafordíthatatlan változásokat generálnak.

Még napjainkban is sok esetben találkozhatunk olyan véleményekkel, hogy korábban az emberi közösségek felelősen használták a működésükhöz szükséges erőforrásokat. Ez azonban egy meglehetősen elnagyolt általánosítás: a valóság sokkal inkább arról szólt a múltban és szól napjainkban is, hogy az erőforrás-használattal és környezetterheléssel kapcsolatos, egyre intenzívebben jelentkező negatív visszacsatolások optimális esetben valóban eredményezhetnek fenntarthatóbb működésre törekvő, vagy gazdasági-társadalmi tevékenységeiket újra szervező közösségeket és ezek a társadalmak a 21. századból visszatekintve akár eleve fenntartható módon működő közösségeknek is tűnhetnek.

Az előrejelzések szerint a 21. század végére 9 és 11 milliárd között tetőzik a világ népessége, amely várhatóan a fogyasztás és energiafelhasználás további növekedésével jár. Az anyagi javak elosztása az egyes társadalmi rétegek között nem egyenletes, valamint bizonyos területeken a javakhoz való hozzájutás lehetősége is egyre inkább korlátozott. A növekvő anyagi különbségek miatt kevesebben részesülnek megfelelő egészségügyi ellátásban, oktatásban, sok területen korlátozott az ivóvízhez és táplálékhoz való hozzájutás lehetősége is. Jellemző társadalmi trendeknek tekinthető a városokba történő áramlás, zsúfoltság, tömeges munkanélküliség, elidegenedés, agresszió, a hagyományos közösségi kapcsolatrendszerek megszűnése, elsorvadása.

Az új generációk azonban „sebezhetők”: az urbanizált területeken sokszor a természettől teljesen elszakadva nőnek fel, a modern technika nélkül nehezen boldogulnak. A fejlődő országok számára a fejlett centrumterületek tekinthetők követendő mintának, amely tovább növeli az erőforrás és energiafelhasználást és fogyasztást. A gazdasági aránytalanságok, a szegénység, a nyomor és a kilátástalanság egyre több feszültséget generál világszerte. A klímaváltozás által negatívan érintett területeken a korábbi, többé-kevésbé stabil és kiszámítható keretek között zajló gazdálkodási, mezőgazdasági tevékenységek lehetetlenülnek el, tömegeket téve kiszolgáltatottá és földönfutóvá. Az olvadó jégsapkák következtében fokozatosan emelkedő tengerszint számtalan alacsonyan fekvő és sűrűn lakott partmenti területet és szigetet veszélyeztet. Érdemes azonban azt is megjegyezni, hogy a klímaváltozás amellett, hogy jelentős területekre gyakorol kedvezőtlen és az ott élő közösségeket is nagy mértékben érintő folyamatokat, olyan területei is vannak, illetve várhatóan lesznek majd a világnak, amelyek e folyamatok nyertesei lesznek. A kedvezőbbé váló klimatikus viszonyok hatására ezeken a területeken elsősorban a mezőgazdaság számára nyílnak meg új lehetőségek, amely azonban tovább fokozhatja az emberi közösségek által mindezidáig nem, vagy csak kevésbé használt területek és ökoszisztémák átalakítását.

A globalizáció eredményeiből nem profitálók táborának növekvő elégedetlensége az egyre nyilvánvalóbb globális felmelegedés miatti kihívásokkal párhuzamosan szintén növeli a feszültséget: számtalan helyi konfliktus és polgárháborús terület létezik, amely a Föld biztonságát is jelentősen alááshatja. A fogyasztói társadalom és fogyasztói kultúra terjedése tovább növeli a rendelkezésre álló erőforrások túlhasználatát, néhány esetben az egyre nyilvánvalóbb felélését is. Egyes térségek, területek, országok ökológiai lábnyoma akár sokszorosan is meghaladhatja az elvileg rendelkezésre álló lehetőségeket. A növény- és állatvilág pusztulása, a biodiverzitás csökkenése egyre kritikusabb következményekkel jár. A természeti erőforrások gyors kimerülése, ökológiai krízisek, természeti katasztrófák, növekvő hulladékmennyiség, a légszennyezés, felszíni és felszín alatti vizek elszennyezése, talajok minőségének romlása, valamint a környezetszennyezésnek az emberi életre gyakorolt hatásai is komoly problémákat jelentenek. Mindemellett nagyrészt az emberi tevékenységgel összefüggő éghajlatváltozás tanúi vagyunk, melynek pontos lefutása és kimenetele jelenleg nem ismert, és az sem nyilvánvaló, hogy hatékony intézkedésekkel rövid távon kezelhető-e.

A fenti negatív tendenciákat hosszasan lehetne sorolni. Érdekes kérdés azonban, hogy e jelentősen megváltozott gazdasági, társadalmi és környezeti helyzetben az alkalmazkodási folyamatokat hogyan segítheti az oktatás és nevelés? Az elmúlt ötven év, az 1970-es évek „rádöbbenése” óta eltelt öt évtized tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek és a felelősebb magatartás elsajátítása segítheti a fenti folyamatokat, azonban azt is érdemes megjegyezni, hogy a makroszinten tapasztalható negatív trendek annak ellenére sem változnak számottevően, hogy az oktatás különböző szintjein egyre többet és egyre intenzívebben foglalkoznak a fenntarthatósági kihívásokkal. Az azonban teljesen egyértelmű, hogy az elemző, kritikus, rendszerben való gondolkodás fejlesztése, az együttműködés és társas készségek fejlesztése, a tudományterületen átívelő megközelítések felismerése és alkalmazása, az esélyegyenlőség, a társadalmi és kulturális különbségek elfogadása, vagy éppen a környezet védelme olyan tudáselemek és tématerületek, amelyek elősegíthetik az emberiség alkalmazkodóképességét és egy fenntarthatóbb világ megvalósítását az oktatás különböző színterein.

Elektronikus tananyagunk a 2022-ben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatásával könyv formájában elkészült „Környezeti nevelés és fenntarthatóság” tananyag aktualizált és kibővített változata, a fenntarthatósági és környezeti nevelési alapkérdések mellett hangsúlyt helyezve a közelmúlt és a jelen aktuális gazdasági és társadalmi kihívásainak a fenti tématerületekkel kapcsolatos összefüggéseire. A kibővítés egyben azt is jelenti, hogy a frissített tananyag kiegészül fenntarthatósággal kapcsolatos rövidfilmekkel is, amelyek a Forgass a Földért Alapítvány által megrendezett Shoot for Earth nemzetközi pályázatra készültek az elmúlt tíz év során. Az elektronikus tananyagot a PTE KPVK honlapján az ország valamennyi olyan felsőoktatási intézménye, tanárai és diákjai számára is elérhető, akik az oktatásban és a tanulásban ezt fel kívánják használni. A projekt megvalósítása során a PTE együttműködik a Gál Ferenc Egyetemmel, a Széchenyi István Egyetemmel és a Forgass a Földért Alapítvánnyal.

A tananyag a 21. század gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásait és a fenntarthatóságra nevelés lényegi kérdéseit mutatja be, az elméleti háttér felvázolása mellett fontos hangsúlyt helyezve arra, hogy e tudáselemek milyen formában hasznosíthatók és milyen jó gyakorlatokat eredményezhetnek az oktatás különböző szintjein és színterein.

Nyitott kérdés, hogy az emberiség hogyan tud megbirkózni az előtte álló gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokkal, mint ahogyan az is, hogy a jelenlegi lépések és tevékenységek elegendőnek bizonyulnak-e majd egy kiszámíthatóbb, felelősebb és tudatosabb jövő megvalósításához. A válaszokat nem tudjuk, de reménykedhetünk és tehetünk is annak érdekében, hogy a fenntarthatóságnak és a fenntartható fejlődésre nevelésnek az új világ felépítésében meghatározó szerepe legyen majd.

Dr. habil. Zádori Iván – Vidékfejlesztési Intézet, intézetigazgató