Környezeti nevelés és fenntarthatóság 2.0

  • 9. LOKALITÁS ÉS ENERGIATUDATOSSÁG
    (Máté Andrea)

    9.1 Bevezetés

    A fejezet első része a kisiskolás korosztálynál alkalmazandó környezettudatosságra, fenntarthatóságra nevelés módszertani kérdéseivel foglalkozik. Az alapelveket a Nemzeti Alaptanterv és a Nemzeti Környezetnevelési Stratégia határozza meg.

    Az ökoiskola kezdeményezés megismerésével láthatunk lehetőséget arra, hogy a környezeti nevelés elvei ne csak a tanórák keretében valósuljanak meg, hanem az iskolai élet szerves részévé válhat az ökotudatos gondolkodás és cselekvés.

    A fejezet második része áttekinti a kisiskolások mindennapjaiban, szűkebb és tágabb helyi környezetében felmerülő környezetterhelő problémákat, valamint az erre adható környezettudatos megoldásokat. Az ismeretszerzés egyik alapja, hogy rávilágítsunk arra mennyit változott az ember élete az elmúlt 100-150 évben, hogyan távolodott el az ember a természeti környezettől, és milyen komplex hatása volt a technológiaifejlődésnek.

    Tehát a kiindulópont a hagyományos, önellátó paraszti életmódhoz kapcsolódó gazdálkodás, amelyet a takarékosság, a pazarlásmentesség jellemzett, olyan elvek, amelyeket napjainkban kezdenek ismét felfedezni az emberek.

    A környezetterhelő problémák és a környezettudatos megoldások kérdéskörében a következő fontosabb témákat tekintjük át:

    • ~ A múlt és hagyomány értékei. A hagyományos paraszti gazdaság, életmód megismerése és értékelése a fenntartható megoldások szempontjából.
    • ~ A lakókörnyezet, a hajlékok változása az életmód változásának összefüggésében. A fenntarthatóság, a hagyományos és innovatív megoldások a házak, lakások kialakításában.
    • ~ A vízgazdálkodás fenntarthatóságának komplex értelmezése. A fogyasztás és felhasználás mögötti környezetterhelő problémák és a környezettudatos megoldások a gyakorlatban.
    • ~ Az energiafogyasztás és felhasználás mögötti környezetterhelő problémák és a környezettudatos megoldások a gyakorlatban. Az energiatudatos, -takarékos fogyasztói magatartás, szokások kialakítása.
    • ~ Az étkezésünk fenntarthatóságának komplex értelmezése. A fogyasztás és felhasználás mögötti környezet- és egészségterhelő problémák és az egészség- és környezettudatos megoldások a gyakorlatban.
    • ~ A hulladékgazdálkodás komplex értelmezése. A fogyasztás és felhasználás mögötti környezetterhelő problémák és a környezettudatos megoldások a gyakorlatban. Az újrahasznosítás jó gyakorlata.
    • ~ Környezettudatos szemléletmód alakítása a kertészkedés során. Környezetterhelő problémák és környezettudatos megoldások a gyakorlatban.
    • ~ A vásárlási szokások mögötti környezetterhelő problémák és a környezettudatos megoldások a gyakorlatban. A tudatos vásárlási és takarékos fogyasztói magatartás, szokások kialakítása.
    • ~ A közlekedés mögötti környezetterhelő problémák és a környezettudatos megoldások a gyakorlatban.

    9.2 A kisiskolások környezettudatosságra, fenntarthatóságra nevelésének alapjai

    A kisiskolások környezettudatosságra, fenntarthatóságra nevelésének feladata a legmarkánsabban a Környezetismeret tantárgy keretében tud megvalósulni. Azonban a tantárgyi koncentráció lehetőségét kihasználva más tantárgyak oktatása során is megjelenhet ez a nevelési cél.

    A környezeti nevelés során komplex kompetenciafejlesztésre van lehetőségünk. A fenntarthatóságra nevelés terjesztéséhez interdiszciplináris szemléletre van szükségünk.

    A fejezet anyagához kapcsolódó videók a „Forgass a Földért” versenyre 2003-2023 között beküldött filmekből:

    GAME OVER Kiss Tamás
    https://youtu.be/246Gni96jQ8

    Csecskedi László Save the planet
    https://youtu.be/wlX7ACm-iZc

    9.3 Környezettudatos értékrend és szemléletmód alakításának feladatai: tudatosítás, takarékosság, tettek

    A természetvédő és környezetet óvó magatartás kialakításához ismernünk kell a természetvédelem és a környezetvédelem alapfogalmát és a köztük lévő különbséget. A fejezetben részletesen is nyomon követhetjük a környezettudatos értékrend és szemléletmód alakításának lehetőségeit és feladatait. Ezen belül különös hangsúlyt kapnak a tudatosításhoz kapcsolódó feladatok, valamint az erőforrásokkal történő takarékosságra vonatkozó ismeretek, és az is, hogy az elméletben megismert elemek a gyakorlatban környezettudatos magatartásmintákat eredményeznek-e.

    A fejezet anyagához kapcsolódó videók a „Forgass a Földért” versenyre 2003-2023 között beküldött filmekből:

    Bridges of the generations
    https://youtu.be/YRY0h_5gCBQ

    Bee
    https://youtu.be/w7lSwmLR12k

    Save Earth Justy ASMS
    https://youtu.be/Qh50MincM1M

    9.4 A környezettudatosságra és energiatudatosságra nevelés innovatív megoldásai

    A környezettudatosságra és energiatudatosságra nevelés gyakorlatában még inkább szükség van a hagyományos módszerek, szervezési formák mellett az újszerű, innovatív megoldásokra, módszerek alkalmazására, interdiszciplináris megközelítésre, tapasztalati tanulásra, élménypedagógiára, projekt módszerre, kooperatív szervezési formákra.

    A módszerek, az eszközök és a helyszínek megválasztása a pedagógus kompetenciája, ebben segít a fejezet.

    A fejezet anyagához kapcsolódó videók a „Forgass a Földért” versenyre 2003-2023 között beküldött filmekből:

    Alina s Crew Nasty Coffee
    https://youtu.be/e33QYCfUMGk

    Halo ONE Productions STOP Indie Film a Kevin Lucero Less film
    https://youtu.be/-JE9NJoIehc

    9.5 Ökoiskola, mint jó gyakorlat

    Az Ökoiskola Program jó lehetőség arra, hogy az iskolák a környezettudatos szemléletmód, a fenntarthatóságra nevelés célkitűzéseit intézményi szinten valósítsák meg. Tehát a fenntarthatóság pedagógiájának elvei nemcsak a tanításban érvényesülnek, hanem az iskola működtetésében, és az iskolai élet minden területén.

    Az ökoiskolák jó gyakorlata segítheti a fenntarthatóság szemléletének terjesztését a tanulók, a pedagógus és a helyi közösség körében.

    A fejezet anyagához kapcsolódó videók a „Forgass a Földért” versenyre 2003-2023 között beküldött filmekből:

    Hands
    https://youtu.be/Wt9std4cq7g

    Trash
    https://youtu.be/a8ErtRzDCsM

    9.6 „A józan paraszti ész kora” - A múlt és hagyomány értékei

    A környezeti nevelés része, hogy a tanulók megismerjék és tiszteljék hazánk múltját, természeti, kulturális és épített értékeit. Az ipari és technológiai forradalom hatására a természeti, a társadalmi és a gazdasági környezetünk egyre jobban átalakult. Megváltoztatta a települések arculatát, az emberek lakó- és munkahelyét.

    A falvakban lassabban következett be a változás, míg a középkori mezővárosok, szabad királyi városok intenzívebb átalakuláson mentek át az iparosodás hatására. Egyre nagyobb lett a különbség a falvak és a városok között. A fiatalok napjainkban többnyire csak skanzenekben láthatnak régi faluképet. De egyre kevesebb városban marad fenn a régmúltat idéző történelmi belváros. Fontos, hogy lássák és megértsék a tanulók, mekkora változáson mentek át a települések.

    A fejezet anyagához kapcsolódó videók a „Forgass a Földért” versenyre 2003-2023 között beküldött filmekből:

    Mother Earth By Shelby Conquest
    https://youtu.be/Rfg-k9YRiss

    Quartette Earth Best Music The Air We Breath In
    https://youtu.be/wtG2I5q6k14

    9.7 „Gazdálkodj okosan” - A hagyományos családi gazdálkodás fenntarthatósága

    Napjainkra a gazdálkodás, a termelés meghatározó szereplői a nagyüzemek, mamutvállalatok lettek. A családi gazdálkodás hagyománya egyre inkább háttérbe szorul. A fogyasztói társadalom élete már másról szól, nem termeli meg közvetlenül a szükségleteit, hanem megvásárolja. A szükségesnél jóval nagyobb a termelés és a fogyasztás, így az erőforrások felhasználása is jóval pazarlóbbá vált. Az emberek többsége nem is tudja, hogyan készülnek az élelmiszerek, a fogyasztási cikkek, mennyi erőforrást használnak, pazarolnak hozzá.

    Felesleges tárgyak halmaza lepi el az otthonokat. Az élet rendjét a munkaidő, a lakó- és munkahely közötti ingázás irányítja, függetlenül a természet rendjétől. Napjainkban az élet elképzelhetetlen villamosenergia nélkül. Egyre több olyan eszköz kerül a háztartásokba, amelyek áramot követelnek maguknak, és amelyekre úgy gondolnak, hogy nélkülözhetetlen eszközök.

    Fontos, hogy a gyermekek lássák, a mai világban is lehet értéke a családi gazdálkodásnak, és lehet közösségösszetartó ereje a hagyományok megőrzésének.

    A fejezet anyagához kapcsolódó videók a „Forgass a Földért” versenyre 2003-2023 között beküldött filmekből:

    Csecskedi László Nowadays
    https://youtu.be/cw_SbF8PudU

    Cine GuevaTaipei (Best Photography)
    https://youtu.be/H8i8qlRXUUE

    9.8 „Házam a váram” - A lakókörnyezetünk, az otthonunk változása

    A környezeti nevelés része, hogy a tanulók megismerjék, hogyan éltek régen az emberek, ismerjék lakókörnyezetüket, tiszteljék hazánk hagyományait, értékeit. Fontos, hogy lássák, mekkora változáson ment át az emberek élete az elmúlt évszázadokban. Az ipari és technológiai forradalom átalakította az emberek életét, lakó- és munkahelyét, valamint erőforrás- és energiafelhasználását is.

    A lakókörnyezet, a hajlékok változása összefügg az életmód változásával. A települések lakáshelyzete az ott élő emberek társadalmi, kulturális és gazdasági helyzetét is tükrözi. A múltban a házak jelentősen kötődtek a természeti környezetükhöz. Az építkezés alapanyagait a természet biztosította. Ameddig a mezőgazdasági termelés adta a lakosság megélhetésének alapját, addig ebben jelentős változás nem történt.

    A fejezet anyagához kapcsolódó videók a „Forgass a Földért” versenyre 2003-2023 között beküldött filmekből:

    BHUMIT GUJAR
    https://youtu.be/ojvfD-KysMI

    Nobody wants to start a morning like this
    https://youtu.be/7CUJIYf5-JU

    Wehovszky Patrik: Otthon
    https://youtu.be/VaUL8BSHmsg

    9.9 „Víz nélkül nincs élet” - A vízfogyasztásunk és - felhasználásunk változása

    A víz az életfeltételünk és a lételemünk. Az emberi test átlagos víztartalma 70%, amely a gyermekeknél még magasabb, de az életkor előre haladtával csökken.

    Bár a Föld felszínének 2/3-át víz borítja, mégis csak a készletek 3 %-a édesvíz. Ennek is csak az 1/5-e alkalmas a lakossági vízellátásra, mivel a többi jég formájában tartalékolja az édesvizet. Azonban a vízkészletek földrajzi eloszlásában óriási egyenlőtlenségek vannak. A tiszta ivóvíz hiánya egyre nagyobb probléma lesz számos túlnépesedett országban. A világunk vízfelhasználása egyre nagyobb mértékben növekszik a népességnövekedés és a termelés igényei miatt is. A víznek jelentős gazdasági haszna van: öntözés, vízkultúrák, halászat, haltenyésztés, energiatermelés, élelmiszeripar, feldolgozóipar számos ágazata, turizmus (gyógy-, vízi, aktív), sport, hajózás.

    A vízellátás fenntarthatóságához tudatos, takarékos vízgazdálkodás szükséges. Ennek megvalósítása nehéz, hiszen a jelenben a gazdasági nyereségnek egy részéről kellene lemondani a jövő érdekében (pl: vízhiányos területeken csökkenteni kellene a vízigényes ágazatok tevékenységét).

    A fejezet anyagához kapcsolódó videók a „Forgass a Földért” versenyre 2003-2023 között beküldött filmekből:

    Bhumit Gujar Dried out
    https://youtu.be/ojvfD-KysMI

    Beer Kids
    https://youtu.be/716uLR4wpYU

    Xavier Garcia Half is enough
    https://youtu.be/88LVPHDsiSQ

    9.10 „Töltődj fel energiával” - Az energiafogyasztásunk és - felhasználásunk változása

    Az ember évezredek óta használ külső energiát tevékenységeihez. A múltban tüzet a főzéshez, sütéshez, fűtéshez, és gyertyát, faggyút, olajat, petróleumot a világításhoz. A konyhai eszközöket a saját izomerő hajtotta, kézzel mostak. A mai fiatalok számára ismeretlen ez a kényelmi eszközök nélküli, árammentes világ. A régi időkben a gyerekek háziállatokra vigyáztak tévézés helyett, palatáblát használtak a Tablet helyett, ha játszani akartak egymással, akkor megkeresték egymást a faluban és nem Messengeren üzentek egymásnak.

    Napjainkban elképzelhetetlennek tűnik az élet villamosenergia nélkül. Jelentősen megváltoztak az energiaforrások is, meghatározóvá váltak a fosszilis energiahordozók. Azonban a villamosenergia előállítás jelentős környezetterheléssel jár: az erőforrások megszerzése a természet átalakításával, a termelés a légkör szennyezésével, veszélyes hulladéktermeléssel, üvegházhatású gázok növekvő kibocsátásával.

    A növekvő népesség energiaéhsége is növekszik, amelynek biztosítása a hagyományos energiatermelési módszerekkel már sem társadalmi, sem gazdasági, sem környezeti szempontból nem fenntartható. A fenntartható jövő érdekében a nem megújuló energiaforrások helyett a megújuló energiaforrások használatát kell növelni a világban.

    A fejezet anyagához kapcsolódó videók a „Forgass a Földért” versenyre 2003-2023 között beküldött filmekből:

    Turn off the LIGHT up the world (Best Editing)
    https://youtu.be/5E8wGfsInCg

    9.11 „Az vagy, amit megeszel” – az étkezésünk fenntarthatósága

    A környezeti nevelésnek része a tanulók egészségnevelése, az egészséges életmód szokásainak alakítása. A helyes táplálkozási szokások kialakítása már az óvodában megkezdődik, ezt a folyamatot kell folytatnunk a kisiskolások körében is. A kisiskolások étkezési szokásait erőteljesen befolyásolják a kortársak viselkedése és a reklámok hatása. A fenntartható jövő érdekében nemcsak tudatos vásárlókra van szükség, hanem tudatosan étkező emberekre is.

    Energiára nemcsak a gépeknek, hanem az emberi szervezetnek is szüksége van. Az ember számára az energiát az élelmiszerek adják. Napjaink élelmiszer ellátását a mezőgazdaság és az élelmiszeripar biztosítja. A nagyüzemi mezőgazdasági termelésnek jelentős termőterület, víz- és energia igénye van. Az élelmiszeriparnak a termelés során szállításra, raktározásra, hűtésre, víz- és energiaellátásra van szüksége. Az étkezési szokásaink jelentősen megváltoztak, igazodtak az élelmiszeripar által előállított termékekhez. A pazarlás nemcsak az energiafelhasználásunkra és a vízhasználatunkra jellemző, hanem sajnos az étkezésünkben, élelmiszertermelésünkben is jelen van.

    A fejezet anyagához kapcsolódó videók a „Forgass a Földért” versenyre 2003-2023 között beküldött filmekből:

    Ne dobd ki, ami megmaradt add tovább!
    https://youtu.be/MYDNSGIx5NA

    Best PhotographyCine GuevaTaipei
    https://youtu.be/H8i8qlRXUUE

    Comenius Film Workshop Energyeaters
    https://youtu.be/2v2GWkIzlgU

    9.12 „Rendes ember nem szemetel!” - A szeméttől a hulladékig

    A mai fogyasztói társadalom rendkívül pazarlóan él. Rengeteg fogyasztási cikket (elektronikai eszköz, háztartási gép, ruha, cipő, táska, kozmetikum, játék, papíráru), élelmiszert vásárolunk, amelyeknek az előállítása, szállítása, használata, majd hulladékként történő kezelése jelentős környezeti terheléssel és költséggel jár. A gyermekeket rengeteg játék veszi körül, amelyeket egy idő után megunnak.

    Egymás után növik ki a ruhájukat, cipőjüket, amelyeket a kisebb testvérek nem biztos, hogy tudják, akarják használni. A környezeti nevelésnek fontos feladata van abban, hogy a tanulók szokásait megváltoztassa, hogy tevékenységeik során minél inkább előzzék meg a hulladék keletkezését, illetve minél kevesebb hulladék keletkezzen.

    A fejezet anyagához kapcsolódó videók a „Forgass a Földért” versenyre 2003-2023 között beküldött filmekből:

    Csecskedi László Earth 2071
    https://youtu.be/C3J2b3rvkAc

    Manó Film Water is Life
    https://youtu.be/3-EnGMgWIr0

    American Standard
    https://youtu.be/H80_k6stsTo

    9.13 „Kertész leszek, fát nevelek ...” – Kertészkedés a fenntartható jövőnkért

    A kertészkedés a gyakorlati tevékenységeken keresztül segíti a környezettudatos szemléletmód alakításában. A kertészkedéssel egy hosszú távú szokást, életmódot is kialakíthatunk. A közös tevékenység, az együtt eltöltött minőségi idő egy életre szóló élmény maradhat a gyermekek számára. A saját kert gondozása egy lehetőség az önellátás felé vezető rögös úton. Csökkentheti a vásárlással beszerzendő termékek mennyiségét, kisebb a környezetterhelő hatása, mint a messziről szállított árunak.

    A fejezet anyagához kapcsolódó videók a „Forgass a Földért” versenyre 2003-2023 között beküldött filmekből:

    Seedling
    https://youtu.be/Xj4T8rEF7gU

    Another year passed
    https://youtu.be/rPU2JObfUMM

    9.14 „Vásárolj tudatosan!” - A tudatos vásárló és a takarékos fogyasztó

    A fogyasztói társadalomnak viszont az igényei már jóval nagyobbak a valódi szükségleteinél. Ezeket az igényeket egyre több vásárlással igyekeznek kielégíteni, hiszen minimálisra csökkent az önellátó tevékenységük. A vásárlás maga örömforrássá, szórakozássá, élménnyé vált. Már nemcsak a fiziológiai szükségletek kielégítése a cél, hanem pl: a szociális, a megbecsülés vagy az önmegvalósítás szükségleté is. A túlzott igényekhez a saját források már sokszor nem elegendőek, ezért hitel felvételével valósítják meg a vásárlásokat.

    Éppen ezért fontos a médiatudatosság, a kritikai gondolkodás, hogy megszűrjük a reklámok ígéreteit, és ellenálljunk a felesleges csábításnak. Ezt a felnőtt társadalom is nehezen tenné meg, hát még a gyerekek, akiket egyre tudatosabban és intenzívebben céloznak meg a reklámok.

    A környezeti és az erkölcsi nevelés segítségével megalapozhatjuk a tudatos vásárlói és takarékos fogyasztói szokásokat. A gyakorlati tevékenységeken keresztül a tanulók tapasztalatot szerezhetnek és megérthetik az értékesítési csatornák és termékek közötti különbségeket. Elmondhatják saját pozitív és negatív vásárlási élményeiket. Véleményt formálhatnak a befolyásoló reklámokról.

    A fejezet anyagához kapcsolódó videók a „Forgass a Földért” versenyre 2003-2023 között beküldött filmekből:

    Earth 2071
    https://youtu.be/C3J2b3rvkAc

    Mondj nemet a génmódosításra! (Say NO to GMO)
    https://youtu.be/9JqL3qbObss

    9.15 „Közlekedj okosan” – Közlekedésünk fenntarthatósága

    A közlekedés biztosítja a társadalmi, gazdasági mobilitás lehetőségét, amely ma már napi szinten szükséges. Napjainkban jelentős ingázást végzünk a lakóhely és a munkahely, iskola, óvoda között. De utazunk azért is, hogy orvosi ellátást kapjunk, illetve bevásároljunk. Az utazás módjának kiválasztásának szempontja lehet: költsége, gyorsasága, rugalmassága, utazás időtartama, útvonal hossza, kényelem. A közlekedési eszköz környezetterhelése többségében nem meghatározó szempont.

    A tömegközlekedés, gyalogos vagy kerékpáros közlekedés előnyben részesítésére kell a tanulók figyelmét felhívni. A tanulók életkori sajátosságai miatt még kevésbé érzékelik a közlekedésben rejlő veszélyeket, ehhez gyakorlásra van szükségük és a közlekedési szabályok tudatos betartására

    A fejezet anyagához kapcsolódó videók a „Forgass a Földért” versenyre 2003-2023 között beküldött filmekből:

    Quartette Earth The Air We Breath In (Best Music)
    https://youtu.be/wtG2I5q6k14

    9.16 A tanulmányi kirándulás helye, szerepe a környezettudatosságra, energiatudatosságra nevelésben

    A tanulmányi kirándulásoknak fontos helye, szerepe van a környezettudatosságra, energiatudatosságra nevelésben. A fejezetben bemutatott jó gyakorlatok helyszíni megismerése segíti és megerősíti az elméleti ismerek rögzítését.

    A fejezet anyagához kapcsolódó videók a „Forgass a Földért” versenyre 2003-2023 között beküldött filmekből:

    Shoot4Earth filmek (Összeállítás 2021)
    https://youtu.be/8p2kTR0gjXQ

    9.17 Gondolattérkép alapelvei

    9.18 Filmek, videók, vlogok, podcastok

    9.19 Ellenőrző kérdések

    9.20 Felhasznált források

    A fejezet elkészítéséhez felhasznált források tanulmányozása segít a téma alaposabb megértésében.