Környezeti nevelés és fenntarthatóság 2.0

Mit lehet tenni? – merül fel a kérdés. Számítanak-e azok a kis lépések, amiket egyénként mi meg tudunk tenni? Ahogy arra Takács-Sánta András: Kiútlehetőségek a környezeti válságból című írásában rávilágít, igen is meg nem is: a megközelítések sokféleségére van szükség, minden területen meg kell tenni a változtatáshoz szükséges lépéseket.

Az egyéni cselekvések mellett szükség van olyan kormányzati törvényekre, szabályozásokra és ösztönzőkre is, amelyek korlátozzák a környezetromboló tevékenységeket, és elősegítik a fenntarthatóbb megoldásokat, törekvéseket. De nem várható csupán erről a két szintről a megoldás: bár kevesebb szó esik róla, kisközösségi, közösségi szinten is számtalan cselekvési lehetőség áll előttünk.

Világszerte számos közösségi, alulról szerveződő kezdeményezés bizonyítja: utcaközösségi, települési vagy kisközösségi szinten akár sokkal jelentősebb hatást elérhetünk, mint egyedül. Fontos szerep jut mindezek mellett az ismeretterjesztésnek is, hogy minél többen tudjanak alternatív cselekvési lehetőségekről, ismerjenek meg példákat, melyek segítségül szolgálhatnak az útkeresésben.

A fejezet a múltbeli példák alapján mutat rá arra, hogy az egyes közösségek milyen fenntarthatósági kihívásokkal találkoztak és hogyan próbáltak megoldást találni a felmerülő problémákra.

A fejezet anyagához kapcsolódó videók a „Forgass a Földért” versenyre 2003-2023 között beküldött filmekből:

Forgass a Földért! (Shoot4Earth) videó-összeállítás (2021)
https://youtu.be/8p2kTR0gjXQ

A gazdasági növekedés ökológiai korlátaira és a velejáró környezeti problémákra tudósok már az 1970-es években felhívták a figyelmet, például az „A növekedés határai” című jelentéssel.

Ezek a jelentések, figyelmeztetések felrázták a közvéleményt és a politikai elitet, hiszen szemben álltak a nyugati gondolkodás növekedés-centrikusságával – ennek az ellentmondásnak a feloldására, áthidalására jelent meg a „fenntartható fejlődés” kifejezés és terjedt el a nemzetközi szakirodalomban, amely azonban gyaníthatóan önellentmondás: a végtelen fejlődés természeténél fogva nem fenntartható.

Az azóta egyre nyilvánvalóbban jelentkező környezeti problémák és növekvő társadalmi egyenlőtlenségek pedig felvetik a kérdést: a növekedés meddig szolgálja a fejlődést? Valóban elősegíti a jólét és a béke elérését? Ez volna az egyetlen út a fejlődésre?

Ahogy Gyulai Iván megfogalmazta: „bizonyára nem a fenntartható fejlődés az egyetlen, amelynek értelmezése ellentmondásos, de egészen biztos az egyetlen, amelyet mindenki kénye-kedve szerint használ mondanivalójának alátámasztására.”

Herman Daly ökológiai közgazdász meghatározása szerint „A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk.”

Napjaink egyik legfőbb kérdése: lehet-e fenntartható a gazdasági növekedés?

A fejezet anyagához kapcsolódó videók a „Forgass a Földért” versenyre 2003-2023 között beküldött filmekből:

Sárik Alexandra Water
https://www.youtube.com/shorts/EzOQVUi1C2E

Zsolt Pinter We serve what you deserve Shoot4earth Video Contest
https://youtu.be/bdp6NLcdtBA

Green Factor Föld film
https://youtu.be/2QRSHHkdTbI

A fenntarthatósági kihívások megoldásában kétségkívül nagy szerepe van a technológiai újításoknak, környezetkímélőbb technológiák fejlesztésének és egyre szélesebb körű alkalmazásának. Ahogy a korábbiakban már említésre került, sokan úgy gondolják, hogy csupán erre van szükség a válságból való kilábaláshoz, társadalmi-gazdasági működésünk fenntartható pályára állításához.

Egyes kutatók azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy egy technológia hatékonyságának növekedése nagyon gyakran együtt jár az erőforrás fogyasztásának növekedésével is, így megkerülhetetlen, hogy társadalmi oldalról is történjen változás.

A fejezetben a technológiai újítások környezeti hatásait és az ezzel kapcsolatban megfigyelhető paradox jelenségeket vizsgáljuk.

A fejezet anyagához kapcsolódó videók a „Forgass a Földért” versenyre 2003-2023 között beküldött filmekből:

Lightning Pictures Gaia
https://youtu.be/SGH5Y6czYIE

Csecskedi László Save the planet
https://youtu.be/wlX7ACm-iZc

Jogging by Kunshuo Yu
https://youtu.be/_BlYqgo76YQ

A fenntarthatósági kihívások egyik kiemelt területe az energetika, ahol különösen nagy jelentősége van a technológiai fejlődésnek, fejlesztéseknek, ugyanakkor különösen fontos az ökológiai paradoxonként megismert jelenséget szem előtt tartani.

Az energetikai rendszer működéséhez szükséges természeti erőforrások fogyatkoznak, egy részük pedig – fosszilis energiahordozóként – a klímaváltozásban kiemelt szerepet játszik, így nagy jelentősége van a technológiai újításoknak. Szerencsére egyre több alternatív megoldási lehetőség mutatkozik.

A fejezet példáiból jól látszik, hogy a technológiai fejlesztés önmagában nem elegendő a probléma megoldásához: energiatakarékosságra, azaz mértékletes energiahasználatra és a pazarlás megszüntetésére is ugyanannyira szükség van, a kettő együtt alkotja az energiagazdálkodás fenntartható pályára állításának alapját.

A fejezet anyagához kapcsolódó videók a „Forgass a Földért” versenyre 2003-2023 között beküldött filmekből:

Comenius Film Workshop Energyeaters
https://youtu.be/2v2GWkIzlgU

A kiútlehetőségek kapcsán említésre került, hogy bár kevesebb szó esik róla, kisközösségi, közösségi szinten is számtalan cselekvési lehetőség áll előttünk. Alulról szerveződő közösségi kezdeményezések példái bizonyítják: utcaközösségi, települési vagy kisközösségi szinten akár sokkal jelentősebb hatást érhetünk el, mint egyedül.

A lakossági részvétel, aktivitás egy másik szempontját és kiindulópontját azok az úgynevezett környezeti konfliktusok adják, ahol a helyi közösség, lakosok érdekei, jogai kerülnek összetűzésbe ipari nagyberuházásokkal (bányászat, ültetvények, üzemek létesítése, hulladék-elhelyezés stb. során), például a földtulajdonnal vagy a vízkészletekkel kapcsolatban.

A fejezet anyagához kapcsolódó videók a „Forgass a Földért” versenyre 2003-2023 között beküldött filmekből:

Barcs: Egy csepp egészség
https://youtu.be/N1xXELotoIA

Süli Viktória A természet kincs
https://youtu.be/TVSW_RbqsR0

MT Stúdió Mentsd meg a Földet
https://youtu.be/lx2dHf656qQ

Ahogy az UNESCO Fenntartható fejlődési célok oktatásáról szóló kiadványa is kiemeli: napjainkban olyan kompetenciák fejlesztésére van szükség, amik felkészítenek arra, hogy tekintettel legyünk cselekedeteink jelenlegi és jövőbeli társadalmi, kulturális, gazdasági és környezeti hatásaira, helyi és globális nézőpontból egyaránt.

A felnövekvő generációkat arra is fel kell készíteni, hogy összetett helyzetekben esetleg valami egészen új dolgot kell kitalálniuk ahhoz, hogy fenntartható módon tudjanak cselekedni. Az oktatás, nevelés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjük. A felnövekvő nemzedékeknek képessé kell válniuk arra, hogy saját közösségüket a fenntarthatóság felé terelve részt vegyenek a társadalmi-politikai folyamatokban.

Ehhez nem csupán új tantárgyak tantervekbe való beépítésére van szükség – interdiszciplináris szemléletű, tevékenységközpontú, interaktív, önálló tanulást, részvételt és együttműködést ösztönző, problémamegoldó készséget fejlesztő oktatásra, nevelésre van szükség, hiszen csak egy ilyen pedagógia szemlélet teszi lehetővé a fenntarthatóság eléréséhez szükséges kulcskompetenciák fejlődését. A fenntarthatóságra nevelés egyik legfőbb célja, hogy aktív, a környezetről felelősen gondolkodó, cselekvőképes egyéneket neveljen.

A fejezet anyagához kapcsolódó videók a „Forgass a Földért” versenyre 2003-2023 között beküldött filmekből:

Seedling
https://youtu.be/Xj4T8rEF7gU

Takács Huba
https://www.youtube.com/shorts/S2RfFURd0A0

A környezeti nevelés fogalmának, tárgykörének fejlődése, kiszélesedése ellenére a fenntarthatóságra nevelés egyik nagy kihívása, hogy legtöbbször csak a természettudományos tantárgyak részeként jelenik meg az iskolai oktatásban. A mai napig erőteljesen érvényesül az a szemlélet, miszerint a környezeti nevelés elsősorban a környezet- és természetvédelemről szól, így a fenntarthatóság témaköre jellemzően háttérbe szorul.

Pedig „a tanulók figyelmét kizárólag a természetre koncentrálni nagy hiba, hiszen a szélesebb társadalmi és gazdasági-politológiai összefüggések felismerése és azokban való eligazodás képessége nélkül semmilyen természeti probléma nem kezelhető” – emeli ki Havas Péter, a környezeti nevelés egyik jeles hazai képviselője. A természetvédelmi nevelés tehát önmagában nem vezet eredményre, ha nem kapcsolódik politikai lelkiismerettel, társadalmi valóságismerettel és konfliktuskezelési készségekkel – hangsúlyozza Havas.

A fejezet anyagához kapcsolódó videók a „Forgass a Földért” versenyre 2003-2023 között beküldött filmekből:

Elődi Marci Last minute
https://youtu.be/Ed41Oa2nCSk

Wehovszky Patrik: Otthon
https://youtu.be/VaUL8BSHmsg

A környezet- és természetvédelmi ismeretek ma még nem alkotnak önálló tantárgyat az oktatásban, így az ezzel kapcsolatos témakörök és tevékenységek csak más tantárgyakhoz kapcsolódóan kerülhetnek terítékre. Ez azért is nehezíti a feladatot, mert mindenekelőtt teljesíteni kell a tantervben előírt tantárgy követelményeit, és csupán emellett nyílik lehetőség a környezeti nevelés, fenntarthatóságra nevelés feladatainak megvalósítására.

A fejezet anyagához kapcsolódó videók a „Forgass a Földért” versenyre 2003-2023 között beküldött filmekből:

VT team
https://youtu.be/8UJh-Pg-HBM

Bolba Éva Nature is not yours alone!
https://youtu.be/qEg6I1MTy-Y

Forgass a Földért Alapítvány/Kindl Gábor