Környezeti nevelés és fenntarthatóság 2.0
-
8. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, PROJEKTEK AZ ÓVODÁBAN
(Szentesné Nagy Éva)8.1 Bevezetés
A fenntarthatóság eszméje egyre inkább áthatja mindennapjaink, életünk részé- vé válik a környezetvédelmi szempontok és a társadalmi egyensúly iránti igény. Az ENSZ definíciója szerint a fenntarthatóság "anélkül, elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségét saját igényeik kielégítésére". E definíció azonban tág, általános, több szempontból megközelíthető, így a pedagógus nagy szabadságot kap a tartalom és a hozzá kapcsolódó célok feladatok eszközök módszerek eljárások tekintetében.
Fejlődés, innováció, fenntarthatóság, a 21. századi elkényelmesedett fogyasztói társadalom résztvevőiként fontos feladatunk az értékteremtés és értékmegőrzés, a természet adta logikus egyszerűség harmonikus egyensúlyának megteremtése.
A gyakorlati feladatok során olyan komplex cselekvés és gondolkodás kialakítására irányítjuk a figyelmet, ami alapvető értékként és egyben igényként szervezi a gyermekek mindennapi életét. A természet szerves része – nem uralkodója – a fenntarthatóság szemléletében gondolkodó és cselekvő ember, ahol az egyéni felelősség az együttműködés, a példaadással összekötött segítségnyújtás, növekszik globális cselekvéssé.
Összegyűjtjük azokat az attitűdöket, amelyek a tevékenységek kapcsán megvalósulnak, erősödnek. Emellett fontos kialakítani a gyermekekben azokat a képességeket és készségeket, melyek lehetővé teszik az egyén rugalmas alkalmazkodását a jelen problémáinak, kritikus és megoldáskereső gondolkodás mentén történő kreatív megoldására, illetve attitűd- és szemléletformálással megértetni a személyes tettek erejének súlyát, a következmények mérlegelésének és az előre látás képességének kialakítását.
Az egymástól való tanulás olyan megbízható módszer és egyben eszköz, ami soha ki nem fogyó kínálatot biztosít. A különböző szakterületek összehangolt együttműködése nem csupán kirándulás a megszokottól eltérő területekre, hanem a fenntarthatóság egyik kulcsa, mint valódi együttműködés. A gyermekeknek a képességfejlesztésének hatására változik az értékrendszere, jelleme, amelyek lehetőséget biztosítanak az egyéni és közösségi feladatok megoldására. A nevelés egyben értékorientálás tehát, a gyermekeket életszerű körülmények között kell feladatokkal ellátni, hogy tapasztalatokat szerezzenek, s abban átélve maguk alakítsák ki normáikat úgy, hogy abban támogassuk, az értékek felé orientáljuk őket.
A fenti célok eléréséhez napjainkban egyre gyakrabban használjuk a projektpedagógia eszközrendszerét. A következőkben ezt az módszer-, és eszközrendszert vizsgáljuk részletesebben. A fejezetet, óvodai környezetben készített saját fotók, felvételek színesítik.
ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK
Takács Huba
https://www.youtube.com/shorts/S2RfFURd0A08.2 A projekt fogalma, a projektpedagógia története és sajátosságai
A projekt meghatározott cél elérésére irányuló, határidő-, költség- és erőforráskor – látokkal rendelkező, egyszeri, nem ismétlődő tevékenységsorozat.
„A projekt olyan egyedi folyamatrendszer, amely kezdési és befejezési időpontokkal megjelölt, specifikus követelményeknek – határidő, költség, erőforrás – megfelelő, célkitűzés elérése érdekében vállalt, koordinált és kontrollált tevékenységek csoportja.”
A neveléstörténetben a projektmódszer „ősatyjának” és kidolgozójának John Deweyt tekinthetjük (1859-1952). A mai európai projektpedagógia a leggyakrabban Deweyt idézi. Dewey 1896-ban, Chicagóban megnyitott kísérleti iskolájával „kopernikuszi fordulatot” vitt véghez a pedagógiában azzal, hogy a régi neveléssel szakítva a valóságos tevékenységre, a tapasztalatra helyezte a hangsúlyt. A gyerek legjobb motiválásának a cselekvést tartja, a tanulást cselekvések sorának fogja fel, az iskolai életet aktívnak tekinti.
A fejezetnem a projektmódszer sajátosságait vizsgáljuk a pedagógiai munkában.
8.3 A projektmódszer az óvodában
Az óvodai projektmunka legfőbb értékei:
- ~ a pozitív élményekkel személyiségfejlesztés,
- ~ a cselekvő aktivitás kialakítása,
- ~ valós problémahelyzetek megoldása,
- ~ sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás,
- ~ saját környezetéből szerzett problémák megoldása, döntés,
- ~ „akkor és ott” tanulás lehetőségeinek biztosítás.
A fejezetben kitérünk a fenntarthatóság szerepére a projektpedagógiában.
8.4 A projekttervezés gyakorlata az óvodában
A projektmódszer cselekvésben, élettevékenységben fejleszti a személyiséget, nem a felnőttől származó feladathelyzetben. Nem foglalkozási ágakra bontva ismerteti meg a gyermekeket a világgal, hanem szervesen összetartozó integrációs tartalmakkal, lehetőségekkel.
Egyidejűleg biztosítja a cselekvés végzésekor jelentkező gyermeki értelmezési, műveleti választásokat és az egyedi megoldások variánsait. A gyermek a tartalmat bármely oldalról, egyéni választási motívumainak megfelelően közelítheti meg.
A kommunikáció tartalmának nem szab határt, sőt készteti a gyermeket a több szempontú értelmezésre. Teret ad a váratlan módosításoknak, kiegészítéseknek, elrendezéseknek, megvalósításoknak.
8.5 Partnerkapcsolatok alakítása a fenntarthatóság jegyében
A család előkelő helyet foglal el az értékhierarchiában, de a család tudományos és hétköznapi értelmezése változó. A család, mint társadalmi intézmény számos változással küzd és ennek megítélése ellentmondásos: a család a 21. században válságot él át, vagy értékhordozó változáson megy keresztül. Egyre több a csonka, vagy vegyes családban élő gyerek, a mozaikcsaládba születő, ahol a gyermek csak az egyik szülőt ismeri, nem ritkán fordulnak elő az állami gondozásba, majd nevelőszülőhöz kerülő gyerekek, másrészt a gyermekeiket versenyeztető, de az érzelmi életükre kevésbé figyelő szülőkkel is találkozunk.
Mindezek alapján kijelenthető, hogy soha nem hárult ilyen óriási felelősség az óvodapedagógusokra, mint napjainkban. A fejezetben az óvópedagógus partnerkapcsolatainak fejlesztéséről lesz szó, összhangban a fenntarthatósági kezdeményezésekkel.
8.6 Felhasznált források
A fejezet elkészítéséhez felhasznált források tanulmányozása segít a téma alaposabb megértésében.
