Környezeti nevelés és fenntarthatóság 2.0
-
7. KÖRNYEZETTUDATOSSÁG AZ ÓVODÁBAN
(Szentesné Nagy Éva)7.1 Bevezetés
Aggasztó állapotban van a Föld. Egymást érik azok a figyelemfelkeltő jelentések, hírek, amelyek azt üzenik, hogy az országok többsége – a figyelmeztetések ellenére - tovább folytatja a fenntarthatatlan fogyasztást. A fenntarthatóság a folyamatos megújulást is jelenti, mind a természeti környezetünket, mind társadalmi igényeket tekintve, amely szorosan összefügg a gazdaság és a technika fejlődésével, így jelentősen befolyásolja a hétköznapjainkat is. A fenntarthatóságra nevelés, a környezeti nevelés a családban kezdődik, az óvodában folytatódik.
A nevelési/oktatási intézményekben folyó környezettudatosságra nevelés célja olyan tudatformálás, mely hozzásegíti a gyermekeket a környezettel való tudatos együttélésre, a környezetbarát életvitelre. Szükséges, hogy az óvodapedagógus az alapvető értékek közvetítése során a környezettudatos életszemléletet, mint természetes és szükséges attitűdöt közvetítse a gyermekek, családok felé: e folyamatot a fejezetben feldolgozott témakörök segítik és óvodai környezetben készített saját fotók, felvételek színesítik.
Barcs: Egy csepp egészség
https://youtu.be/N1xXELotoIASüli Viktória A természet kincs
https://youtu.be/TVSW_RbqsR07.2 A környezeti nevelés és a fenntarthatóság pedagógiája
A környezeti nevelés célja a pedagógia eszközeivel hozzájárulni az ember és környezete közötti harmonikus kapcsolat, egyensúly megváltozásának megelőzéséhez, helyreállításához, a környezettudatos gondolkodás és magatartás alakítása, a környezetért felelős életvitel elősegítése.
Feladata a környezettudatos szemlélet formálása, készségek, jártasságok, pozitív attitűdök alakítása. Értéket közvetítve gazdagítja a gyermekek személyiségét. Fontos szerepet tölt be a természeti értékek megőrzésében. Rendszerszemléletű gondolkodásmódot igényel, amelyben a környezet integrált rendszerként, azaz egyidejűleg egységes egészként és részekből állóként van jelen.
7.3 Környezeti nevelés és fenntarthatóság az óvodában
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve - meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit.
A fejezetben emellett részletesen lesz szó a Zöld Óvoda programról és az óvodai nevelésben fontos szerepet játszó jeles napokról is.
7.4 Természet elemeinek megismerése az óvodában
Természet elemeivel való ismerkedés, szemléletformálás alapozó céljai:
- ~ olyan értékrend, szokások, attitűd kialakítása, amelyek elősegítik a környezettel való harmonikus kapcsolatot,
- ~ olyan sajátos magatartási forma és gondolkodási képesség kialakítása, amely
a környezeti kultúra megalapozásához szükséges,
- ~ holisztikus szemlélet kialakítása - annak megláttatása, hogy kölcsönhatásban
élünk környezetünkkel, lényeges mit teszünk és hogyan,
- ~ egészséges életvitel igényének alakítása,
- ~ a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása,
- ~ szülők gondolkodásmódjának formálása a gyerekeken keresztül.
A megismerés feladatai:
- ~ tapasztalatszerzés,
- ~ ismeretek bővítése,
- ~ környezettudatos magatartási szokások alakítása életkori szinten,
- ~ a takarékosabb energiafelhasználás tudatosítása, viselkedés kultúra formálása,
- ~ természet elemeinek megbecsülésére, védelmére nevelés.
A fejezet bemutatja, hogy milyen lehetőségek nyílnak a természet elemeinek megismerésére az óvodai környezetben.
7.5 Természetvédelem alapjai az óvodában
A természetvédelem célja a bioszféra állapotának, működőképességének, biodiverzitásának (biológiai sokféleségének), valamint ezzel összefüggésben az élőhelyeknek és a természeti tájnak a megőrzése, károsodásainak megelőzése, mérséklése vagy elhárítása.
A fejezetben az őshonos magyar háziállatok és növények, illetve a tanösvények szerepével ismerkedhetünk meg az óvodai környezeti nevelésben.
7.6 Az új generáció fogyasztási mintái és alakítási lehetőségei
A mai óvodások már egy olyan világba születtek, ahol egyre intenzívebben jelentkeznek a tananyag korábbi részeiben ismertetett fenntarthatósági kihívások. A jelenlegi helyzetet leginkább a fenntarthatatlan, pazarló, a természetet kizsigerelő emberi tevékenység okozza.
Az óvodai nevelés során érdemes arra is tekintettel lenni, hogy a fiatal, a korábbi generációkhoz képest már másképpen szocializálódott új nemzedékek hogyan viszonyulnak a fenntarthatósághoz és milyen fogyasztási mintákat követnek.
A fejezetben e fogyasztási mintákról és alakításuk lehetőségeiről olvashatunk.
7.7 Energia-használat kérdései gyermekkorban
A megújuló energiák/energiaforrások megismertetése az óvodai környezeti nevelés tevékenységei közé beépíthető. Ennek csupán egy kis területe a megújuló energiaforrások bemutatása.
Mindennapjainkhoz nagyon szorosan hozzátartozik a nap, a szél, a víz az energiákkal való ismerkedés az elsődleges szereplői. Természetesen élmények, játékokkal, játékos kísérletekkel juttassuk tapasztalatokhoz a gyerekeket. A játék a gyermekekkel együtt végzett játékos tevékenységek a felfedezés öröme segíti összefüggések, természettudományi alapismeretek megértését.
A fejezet a takarékosabb energiafelhasználás elsajátításához kapcsolódó gyakorlati ismereteket tartalmaz.
7.8 Erdei óvoda
Az Erdei Óvoda Program olyan szakmai terv alapján valósul meg, melynek nevelési feladatai figyelembe veszik a fenntarthatóságra nevelés elvét, a pedagógiai programot, az óvodai nevelés folyamatjellegét, a nevelési területek, tevékenységi formák kölcsönhatását, egymásra épülését.
Az erdei óvodai szolgáltatás minősítési rendszerének alapja a szakmai program, a szervezeti és az infrastrukturális feltételeknek való megfelelés. Alapvető elvárás, hogy a szolgáltató szakmai programja alkalmazkodjon az adott helyszínhez, az óvodások életkori sajátosságaihoz, valamint az Óvodai nevelés országos alapprogramjához.
7.9 Felhasznált források
A fejezet elkészítéséhez felhasznált források tanulmányozása segít a téma alaposabb megértésében.